A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-17 / 33. szám

REMÉNYEK A lapok már eddig is sokat foglalkoztak a területi átszervezés prob­lémáival, $ ezután még többet, még gyakrabban írnak majd róluk. A járási nemzeti bizottságok dolgozói általában bíznak abban, hogy az ügyintézés meggyorsul, hogy a kétlépcsős irányítást rendszer az eddigi'bonyolult és nem egészen rentábilis háromlépcsős közigazgatási c-ndszerrel szemben lényegesen pozitívabb gyakorlati eredményeket hoz majd. Érsekújvár A járás térképét nézegetjük. Egy Igazi mamut járás ezl Vagy in­kább egy hatalmas rovarhoz ha­sonlítható? Ha valamelyik Érsek­újvártól távoleső faluból kell ide felutazni valamilyen ügyesbajos dolog elintézésére, még a legjobb esetben is legalább egy teljes mun­kanapot utazgathat el az Illető. Nehéz lenne megmondani, hogy hány munkaórát jelent ez az egyén­nek, a járásnak és rajtuk keresz­tül az egész társadalomnak, az egész köztársaságnak. Hát méig ak­kor, ha egy ügy elintézése miatt esetleg többször is fel -kell ide „rándulnl“, mondjuk Káméndről. Bizony, elég egy pillantást vet­nünk az érsekújvári járás térképé­re és Igazat adunk azoknak a fa­lusi embereknek, akik azt mond­ták nekem, hogy ezt a járást -még az úristen Is legalább kettőnek te­remtette. fVfU mend Jozef Hágóra mérnök, jnb-titkár? Hány körzet lesz összesen az érsekújvári járásban? — Járásunkban összesen tizen­nyolc vagy húsz körzet lesz. Egye­lőre két kísérleti körzet alakult meg, a surányi és a tartoskeddí. Szeptemberben alakul meg a ké­­méndt és a Hiányai. Mikorra alakul meg az összes körzet a járásunkban?- Nehéz erre felelnem. Az ere­det' terv szerint ez év végéig. De felelős szervek már a választási időtől teszik függővé. Szerintem 1970. április 1-ig megalakulhat já­rásunkban minden körzet. Eztdáig nincsenek még előkészítve a meg­felelő épületek és pillanatnyilag a káderhiány is komoly akadály még. Bizonyára minden község ver­seng azért, hogy körzeti központ lehessen. — Ez egészen természetes, hi­szen: Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Igyekszünk Igazsá­gosak lennie és nem egyesek, ha­nem az egész új körzet érdekeit szem előtt tartva dönteni, hogy melyik község a legmegfelelőbb er­re a célra. Természetesen, nem mindenki ért velünk egyet. Milyen alapelvek szerint osztot­ták el a körzeteket? — Ügyeltünk arra, hogy nagyjá­ból hasonló -lélekszámúak legyenek és mindegyiknek valóban a leg­központibb fekvésű falu, illetve vá­ros legyen a központja. A kéméndi körzethez például hat község tar­tozik majd (Bárt nem), a surányl­­ba viszont csak három a tardosked­­dib© pedig csak egy. Mi lesz a volt hnb funkcioná­riusokkal? — Ezeknek hatvan százaléka egyelőre megfelel az új követelmé­nyeknek, tizenöt százaléka már nyugdíjjogosult (tíz személy). Csak négy-öt személlyel lesz nagyobb gondunk. Ezek alkalmatlanak az új és sokkal igényesebb munka­kör betöltésére. Nagy probléma ez. Hiszen ha valakinek már húsz éve esszük a húsát, a csontját hová te gyük? Üj emberek is mennek ki a kör­zetekbe? — Körülbelül a hivatalvezetők húsz százaléka lesz új ember. Ezek a személyek már megfelelő politi­kai és szakmai tudással rendelkez­nek most is. S még Inkább akkor, ha elvégzik az egyéves taníolya­­mot. Mondjon tübbat erről a tanfo­lyamról! — Ez a tanfolyam központi, bel­ügyminisztériumi rendezvény. Az érdekeltek tévúton végezhetik el, s elsősorban a tudás számit majd Más szempontok csak ezután jöhet­nek számításiba. Milyen előképzettség kell hozzá? — Vagy főisko'aí végzettség (jo­gi, közgazdászat!), vagy pedig elég az érettségi is azoknak, akiknek legalább tíz éves gyakorlatuk van. Tehát valamelyik hnb-n legalább tíz évet dolgoztak már. Nagyobb gondot okoz, hogy nem lesz elég építészeti középiskolát végzett szakemberünk. Űk lesznek a körze­ti építészeti osztályok vezetői, azaz Inkább csak lennének, mivel szíve­sebben mennek üzemekbe, ahol lé­nyegesen több a fizetésük, mint nálunk. Milyen hivatalnoki apparátussal dolgoznak majd a körzetek? — Ezt elsősorban a körzet la­kosságának a létszáma határozza meg, másodsorban pedig azon köz­ségeknek a száma, ahová heten­ként egyszer ki kell járniuk. Ezer lakosra másfél munkaerő jut, vá­rosban pedig kettő. Kéménden pél­dául tíz ember lesz. Az új körzetek létrehozásánál te­kintetbe vették a magyar nemzeti­ségű állampolgárok érdekeit is? — Az érsekújvári járás falvai lakosságának körülbelül kilencven százaléka magyar nemzetiségű. A körzetek húsz százaléka lesz csak kétnyelvű. Háromban a magyar, egyben, pedig a szlovák nemzetisé­gű lesz többségben. A vegyes la­kosságú körzetekben legalább a hivatalnokok fele magyar nemzeti­ségű lesz. A járási székhelyeken megcsap­pan a jnb alkalmazzotainak száma? — Nem, mert a kerületektől át­vettünk bizonyos feladatokat. Er­re azonban mlndezldelg sem dol­gozókat, sem pedig pénzt nem kap­tunk. ígéret viszont már van elégi Ha igaz, hét szisztematizált he­lyet kapunk és ezért állandóan megfelelő szakembereket keresünk. Hány lakú-a van az ésekújvári járásnak? — összesen 147 000 és ebből 60 000 magyar nemzetiségű. A járá­sunkból körülbelül 8 000 munkás jár Csehországba, mert ott több és jobb a munkalehetőség. Ezek túl­nyomó többsége építkezni szeret­ne, kell neki a pénz és ezért napi tizenhat éráit dolgozik. Amikor az­után négy-öt év múlva Msajtolva hazatér, már rokkant, vagy csök­kent munkaképességű. Milyen jövőt jósol a területi át­szervezésnek? — Bízom abban, hogy jobb lesz az eddiginél. Elsősorban azért, mert elválasztjuk az államhatal­mat a végrehajtó szervektől. Ha ezután a hnb tanácsa határozatot hoz, végrehajtását a körzeti hiva­talvezetőre bízza (vagy ellenkező­leg) és felelősségre Is vonhatja. Most már majd megtaláljuk azt a felelős és megfelelő hatáskörrel rendelkező embert is, aki való­ban — a szó legszorosabb értel­mében -■ a nép érdekeit képviseli. Kimegyünk a helyszínre isi Mit mondanak a kéméndiak? — Nagyon rossz a közlekedés, nagy a távolság Érsekújvár és Ké­­ménd között. Igaz, hogy a fizetést megkapjuk akkor Is, ha nem a munkahelyünkön töltjük el a na­pot, hanem a hivatalok előtt ácsor­­gunk, d: mi inkább dolgoznánk. A munkahely az már egy megszo­kott környstec, de a járási hiva­talban mindig más és más embe­rekké! kell beszélnünk, 1 ntézni ügyesbajos dolgainkat. Aztán meg Kéménd színmagyar falu és ml ne­­heocbben tanulunk meg szlovákul, mint azok, akiknek az egyik meg a másik szomszédjuk Is szlovák ember. És ott fent Érsekújvárban nem minden hivatalnok beszél ma­gyarul. — Előnyösnek tartom a kétlép­csős irányítási rendszert, de — és ezen van a hangsúly, — rendkívül fontosnak és lényegesnek tartot­tam volna egy bizonyos kísérleti szakaszt, mely elsősorban szerve­zési és káderszempontból készí­tette volna elő az új irányítási szisztémát. A gyakorlat ugyanis majdnem minden esetben, majd­nem minden szakaszon azt Iga­zolja, hogy megfelelő kísérleti és előkészítési időszak nélkül nehe­zen lehet valamilyen reform jelle­gű, újszerű intézményesített dolgot — különösen nagy társadalmi je­lentőségűt — eredményesen beve­zetni, Illetve életbe léptetnil Majd meglátjuk — mondta többek között Kelecsényl László, a kéméndi ki­lencéves iskola igazgatóhelyettese. — Egyelőre még nem érezhet­tük a saját bőrünkön, mennyire vá­lik be a kétlépcsős irányítási rend­szer. Majd a gyakorlat dönti el, megfelelőbb-e az előzőnél. A ké­­méndleknek bizonyára jobb lesz, ha nem kell minden apró-cseprő ügyben Érsekújvárra utazgatniuk. De ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a járásból nem hoz­hatunk át minden hivatalt a kör­zetbe — mondja Bertók János, a HNB titkára. Hány falu tartozik majd a ké­méndi körzetbe? — Tudomásom szerint: Bárt, Blny, Kőhldgyarmat, Kicsínd, Páld, Klsgyarmat és természetesen Ké­ménd. (Érsekújváré tt megtudtuk, hogy Bart nem tartozik majd a 'ké­méndi körzetbe.) Hány kilométerre lesz az új kör­zeti központtól a legtávolabb eső falu? — Mindössze hét kilométerre'. De más előnye Is. lesz a kéméndi kör­zetnek. Előfordult többször, hogy a járáson nem tudták vagy nem akartak velünk magyarul beszélni. Körzeti hivatalunkban ez egysze­rűen lehetetlen, hiszen Kéménd la­kosságának és környékének csak­nem száz százaléka magyar anya­nyelvű. Mikor „startol“ az új körzet? — Azt mondják nekünk, hogy 1969. augusztus 1-től. (A járáson megtudtuk, hogy csak szeptember 1-től.) Mit várnak az új körzeti irányí­tástól, a körzeti hivataltól? — Hogy sok időt takarítunk meg. Meggyorsul az ügyintézés. Talán majd lesz kultúrházunk, táj­múzeumunk, szabadtéri színpa­dunk Pillanatnyilag még a községi könyvtárnak sincs otthona, az is­kolának pedig tornaterme.

Next

/
Thumbnails
Contents