A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-29 / 26. szám
A solferinói ütközet 1859. június 24-én, tehát éppen 110 éve, egy észak-olaszországi városka, Soiferino közelében egy teljes napig folyó, roppant áldozatokat követelő — negyvenezer halott és sebesült maradt a csatamezőn — ütközet zajlott le az egyesült olasz—francia és az osztrák haderő között. Ezen a napon érkezett ide egy Jómódú svájci üzletember, Henry Dunant, aki Algériában, az akkori francia gyarmaton ipari vállalatot akart létesíteni és ehhez szerette volna megszerezni III. Napóleon francia császár hozzájárulását. A császár a francia csapatok főparancsnokaként Észak-Olaszországban tartózkodott, így jutott Dunant a harcok középpontjába, Castiglione falucskába, amelynek főterére és templomába hordták össze a fegyverzaj elülte után a. több mint hatezer sebesültet, akiket a kisszámú egészségügyi személyzet nem tudott megfelelően ellátni. Jajgatásuk az egész falut betöltötte és mélyen megrendítette a humánusan gondolkodó Henry Dunant-t. A falu asszonyaiból ápolószemélyzetet szervezett, saját és svájci barátai költségén kötszereket, gyógyszereket szerzett be, és ő is közreműködött az ápolásban. Henry Dunant, az alapító önkéntes vtlröskeresztes ápolónők Ma már természetes, hogy a sebesülteket nemzetiségre való tekintet nélkül azonos bánásmódban kell részesíteni, de akkoriban ez az eszme még újnak .számított, hiszen az ókor és középkor hosszú évszázadain keresztül a háborúk áldozatai semmiféle jogi védelemben nem részesültek. A foglyul ejtett ellenséget egyszerűen megölték, eladták rabszolgának, esetleg gazdag válságdíjat kértek érte. Lényegében ki volt szolgáltatva a győztes kénye-kedvének. Érthető tehát, ha az emberiség legjobbjai már régóta foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy enyhítsenek a háborúk okozta szenvedéseken. Jean-jacques Rousseau a „Társadalmi szerződés" című művében először fogalmazta meg világosan azt a gondolatot, amely később a hadviselés nemzetközi alapelvévé vált: „A háború nem ember és ember közötti viszony, amelyben az egyének nem mint emberek, hanem mint katonák állnak szemben egymással.“ A fegyveres ellenséget meg lehet ölni. „Ha azonban leteszik a fegyvert, vagy megadják magukat, megszűnnek ellenség lenni, egyszerűen emberekké válnak Ismét és nincs többé jog életük elvételére." Solferlnóban tehát megszületett a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetének gondolata. Henry Dunant nemes cselekedetével még nem vált volna a mozgalom megalapítójává, de hazatérve hozzákezdett megrázó élményei megírásához. Könyve megjelent és csakhamar számos nyelvre lefordították. Munkája felrázta az európai közvéleményt, amely igen kedvezően fogadta konkrét javaslatát egy olyan segélyszervezet létrehozására, amelynek tagjai háború esetén önkéntesek segítségével gondoskodnának a sebesültek és betegek ápolásáról, nemzetiségre való tekintet nélkül. 1863-ban Indult el a megvalósulás útján Dunant kezdeményezése, létrejött az ún. Ötök Bizottsága, melynek Henry Dunant lett a titkára. Ez volt az alap. Ezért ünnepelte a Vöröskereszt 1963-ban a mozgalom fennállásának 100. évfordulóját. Rá két évre .már hét európai országban alakultak segélyszervezetek. A szervezet virágzásnak Indul, de hamar megfeledkezik arról, akinek létét köszönheti, aki fáradságot és költséget nem kímélve több állam- és kormányfőt személyesen keresett fel, hogy meggyőzze őket ügye igazáról. Az 1870-es évektől már alig hallani Henry Dunantról, pedig ezután Is mintegy négy évtizedig buzgón dolgozott még, bár anyagilag már teljesen tönkrement. 1892-ben szerepel újra a neve a nyilvánosság előtt, mivel egyik barátja az éppen Rómában ülésező Vöröskereszt konferencia figyelmét felhívja a már halottnak hitt Dunantra. Ez sem menti meg azonban attól, hogy hamarosan az aggok házába ne kerüljön. 1901-ben azonban elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat. 1910-ben, 82 éves korában halt meg. Inter orma caritas „Könyörületesség a háborúban“ — hosszú évtizedekig ennek a jelszónak a keretei között mozgott a Vöröskereszt tevékenysége és ez volt a Nemzetközi Bizottságnak a jelszava is. Az a körülmény, hogy a mozgalom voltaképpen a háború áldozatai védelmére alakult, természetszerűleg hosszú időre rányomta bélyegét tevékenységére. Az Európában létrejött szervezeteket hamarosan Vöröskeresztnek kezdték nevezni. Tekintettel, hogy Henry Dunant svájci állampolgár volt, elismerésül hazája zászlajának fordított színeit — fehér alapon vörös kereszt — fogadták el jelzésként. Am földünk országaiban a történelem folyamán igen nagy különbségek alakultaik ki a gozdaságí, társadalmi és kulturális fejlődés szintjében. Megosztják az emberiséget a különböző vallások is. Ezzel magyarázható, hogy a vörös kereszt -mellett más jelzés Is elterjedt a mozgalomban. Törökország ugyanis a mohamedánok vallásos érzelmeire hivatkozva bejelentette, hogy a maga részéről a vörös -félhold jelzést kívánja használni és példáját valamennyi mohamedán vallású nép követte. Jelenleg 12 Vörös Félhold társaság van. Egyetlen mohamedán ország — Irán — a régi perzsa hagyományokra hivatkozva a Vörös Oroszlán és Nap jelzést és elnevezést vette fel. (Izrael a Vörös Dávid Pajzsot használja Jelvényként és elnevezésként, ezt azonban a Nemzetközi Vöröskereszt nem fogadta el, mivel a jelzések sokfélesége megnehezítené az egyetemes tevékenységet.) Az „Inter arma caritas" jelszavát a négy Genfi Egyezmény töltötte meg tartalommal. A prágai jelszó A második világháborút követő években azonban egyre erősebben érezhetők az új törekvések. Ezek szerint az intézmény nemcsak háborúban, hanem békében is komoly feladatokat képes megoldani. Munkaterülete természetesen országonként változik, de azért vannak általános, közösen jellemző tevékenységek is. Ilyen például az egészségügyi nevelés kiterjesztése, a véradás rendszeresítése, a közegészségügyi viszonyok javítása, a szociális gondozótevékenység. Egyes vidékeken közreműködik az írástudatlanság és éhség felszámolásában, a fejlett országokban pedig egészségügyi felvilágosító munkával és a betegségek megelőzősével foglalkozik. A Vöröskereszt természetéből ered, hogy pártatlan és politikamentes legyen, és mindenkor csupán az egyetemes emberi érdekeket tartsa szem előtt. . India és Biafra éhezői ugyanolyan joggal igényelhetik segítségét, mint Szicília, Jugoszlávia és Törökország földrengés sújtotta vidékeinek lakói, vagy azok, akiket árvíz tett hajléktalanná vagy járványok fenyegetnek. Arról, hogy békében is lehet a humánum érdekében áldásos munkát kifejteni, a Prágában, 1961-ben elfogadott új jelszó tanúskodik: Per humanitatem ad pacem (emberiességgel a békéért). A 114 országban kétszáztizennégy millió taggal rendelkező Vöröskereszt kibontakozó új arculatát a béke megóvására való törekvés is jellemzi. A Csehszlovák Vöröskereszt ötven éve 1919. februárjában egy cseh származású amerikai százados ösztönzésére összehívják a szociális dolgozók egy csoportját és elhatározzák a Csehszlovák Vöröskereszt szervezet megalapítását. Kinevezik az első elnöknőt is, dr. Alice Segítségre váró család a szkopjei földrengés után
