A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-29 / 26. szám
4 Balázs Mihály ctteráztk A műsor második résziében került sor a délelőtti koreogíráflal verseny győzteseinek kihirdetésére. A pálmát a Csallóközi Dal- és Tnácegyüttes nyerte el. Második helyezett nem volt, harmadik helyezett viszont három. Végül újra Madarász Katalin és Bo)tor Imre énekelt a lelkesen újrázó közönségnek. Közben ugyan egy kis riadalom is támadt, mivel hirtelen beborult az ég és szél kerekedett. Azután a felhők meggondolták magukat, s hagyták, hogy a nézőközönség tovább szórakozzon. Vígan ropják a táncot a szirén falviak Zsellzen újra beigazolódott, hogy tehetségből van bőven, de lehetőségből már kevesebb. Az Ifjú Szivek még csak Járhatja az országot és a szomszédos országokban Is megmutathatja, mit tud. De a többi tehetség eldugott falvakban kallódik, csak saját szűkebb pátriájában szerepel és alig várja, hogy Zsellzen, Gombaszögön nagyobb közönség előtt Is felléphessen. Aki estéről estére próbákra jár, szorgalmasan gyakorol, az szerepelni Is akar. Ha nem ez lenne a célja, akkor otthon olvasgathatna, nézhetné a tévőt, moziba vagy találkára mehetne. Es az eredményi Nincs arányban a befektetett fáradsággal I A Csehszlovák Rádió magyar adásában csak néha kapnak helyet. Az Itteni tévében magyar adás sajnos még mindig nincs. Hol szerepelhetnek a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek országos versenyének vagy a nőpdaléneke- 8ek országos fesztiváljának győztesei? Ml ösztönözze őket, ml lelkesítse őket arra, hogy tovább haladjanak? N. LÁSZLÓ ENDRE A csehszlovák küldöttség, középen Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára. (CSTK — TASZSZ felvétele) Az imperializmus elleni harc közös programja Véget ért a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete Kedden, Június 17-én véget ért a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete. A záróülősen Jóváhagyták a fő dokumentumot, melynek teljes elme: „Az Imperializmus elleni harc fő feladatai a jelenlegi Időszakban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes Imperia listaellenes erők akcióegysége“. Az értékezlet résztvevői megtárgyalták a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek kérdését, és egyhangúlag elfogadták a Lenln-centenőrlum megünneplésére vonatkozó felhívást. Az értekezlet két felhívással fordult a világ népeihez, ezek: „Felhívás a béke védelmére!“ és „Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak!“ Az értekezlet nyilatkozatot fogadott el az arab nemzeteknek az Izraeli agresszió ellen folytatott harca támogatására. A tanácskozás egyhangúlag jóváhagyta az antilmperlallsta erők világkongresszusának összehívásáról szóló javaslatot. A kongresszus előkészítő bizottságába 13 kommunista és munkáspárt egy-egy képviselőjét választották be. A tanácskozás dokumentumait elküldik azoknak a kommunista és munkáspártoknak Is, amelyek nem vettek részt a tanácskozáson. A fő dokumentum kidolgozásában a történelmi tapasztalatok segítették a kommunistákat. Mindenekelőtt az a tény, hogy a szocializmus és a kommunizmus győzelméhez, az új társadalom építésének kibontakoztatásához a forradalmi erők egységes fellépésére van szükség. Ez az összefogás teszi lehetővé, hogy a kapitalista világ munkásosztálya egyre érezhetőbb csapásokat mérjen az osztályellenségre. A közös erőfeszítések segítik a nemzeti felszabadító mozgalmakat újabb győzelmekhez, a fiatal nemzeti államok függetlenségének megszilárdításához. Csak az összes antilmperlallsta erők egységes akciói vezetnek a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus győzelméhez a háború, a reakció, a gyarmati rendszer és az imperializmus felett. A kommunista és munkásmozgalom jó és rossz tapasztalatai egyaránt Indították arra a testvérpárok zömét, hogy határozott lépéseket tegyenek az összefogás erősítésére azon a frontszakaszon, amelyen a kor három nagy forradalmi ereje — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — közös ellenséggel áll szemben: az imperlstaellenes harc frontján. Nem meglepő, hogy a burzsoá propaganda éppen ezt a széles körű érdekközösséget próbálja elhomályosítani. A moszkvai tanácskozást szinte a kommunista mozgalom belső ügyeként Igyekszik kezelni. Azzal pedig, hogy a tanácskozás fő témájaként a nézeteltérések felszámolására váló törekvést Igyekszik feltüntetni, eleve Igazolni próbálja későbbi szólamait a megbeszélések kudarcáról. Holott nyilvánvaló, hogy a moszkvai tanácskozás nem Ilyen célokat tűzött — reálisan nem Is tűzhetett — maga elé, hanem az Imperialistaellenes akcióegység erősítését. E célt sikerült elérni, s ez jelentős állomás lett a nézeteltérések, az egység megszilárdításának útján. Egyébként a marxista—leninsta pártok túlnyomó többségének véleménye szerint az lmperlallstaellenes akcióegység a nézeteltérések ellenére is fokozható. Az a tény, hogy a fő dokumentumot — négy párt fenntartásokkal — egy párt kivételével valamennyi, a moszkvai értekezleten részt vett testvérpárt képviselői aláírták, a legszembetűnőbben bizonyítja, hogy mennyire hamisak a burzsoá sajtónak a (tanácskozások kudarcáról és a véleménykülönbségek felnagyításáról világgá kürtőit állításai. A kommunista és munkáspártok, valamint az lmperlallstaellenes erők akcióegysége reális valóság, az Imperializmus elleni harc közös programjával a kapitalista világnak Is számolnia kell. — ta —
