A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-22 / 25. szám
A Peking közelében levő Marco Polo hídon szándékosan kiprovokált Incidenst követően 1937. Július 7-én a Japán hadsereg betört Kínába. Repülőgépeiknek, ágyúiknak és tankjaiknak volt egy láthatatlan, de annál alattomosabb és pusztttóbb segítőtársa: a pestis! Habár e Járványos betegség máskor Is megtizedelte már Kína lakosságát, később hitelt érdemlően megállapították, hogy az ez esetben nem a véletlen, hanem a Japánok műve volt. A Japán hadvezetőség ugyanis fertőzött bolhákkal és egyéb parazitákkal lnflkálta az egereket, patkányokat s más rágcsálókat, melyekről azután a pestisjárvány átterjedt az emberekre. Hiteles források szerint e járvány következtében több ember pusztult el, mint a Japánok fegyvereitől. Ezt az esetet a szakirodalomban mint a baktériumfegyverek (ma már Inkább a biológiai fegyverek elnevezést használják) első gyakorlati felhasználását tartják számon. Egyes források szerint az 1950—53-as években Koreában az agresszorok szintén használtak biológiai fegyvereket; ezt az állítást azonban nem sikerült konkrét tényekkel alátámasztani... A biológiai fegyverek használata azonban nem újkeletű — mint ahogy azt sokan feltételeznék. Nemcsak a rómaiak és a görögök, de már az asszírok és a perzsák Is — noha Jóval primitívebb formában — előszeretettel alkalmazták. Az ellenséges védőállásokba és táborokba ürülékkel teli hordókat dobáltak, melyek a förtelmes bűztől eltekintve fertőzést okoztak, Járványos betegségeket terjesztettek. Am az Idillikus középkorban sem volt Ismeretlen ez a „fegyvernem". Karlétein ostrománál a derék husziták szintén „büzöshordókkal“ Igyekeztek Jobb belátásra bírni a vár védőit. A hordók tartalmáért (Ismét fekálla) nem voltak restek Prágába kutyagolni, ahol ebben nemigen volt hiány! A modern kor tehát „csupán“ lehetőségeihez alkalmazta a régi elgondolást rányomván a huszadik századi tudomány és technika bélyegét. Münchenben van a Fraunhofer Társaság székhelye. Ez az első pillantásra békeszerető létesítmény állítólag csakis az emberiség érdekelt szolgáló biológiai kutatásokkal foglalkozik. A városban hiába keresné a Jámbor Idegen a társaság cégtábláit vagy rekláméit. Amint látjuk, e cég további erőssége — a békeszereteten kí-Korixerű gázmentesltás vül — a szerénység. Meg Is van rá minden oka. Tíz évvel ezelőtt, 1959-ben alakult a graftschaftl aeroblológlai intézet. Semmi köze azonban a repüléshez vagy kozmobiológiához, mint ahogy azt a neve után Ítélhetnénk, hanem csupán a levegővel, 111. gázokkal kapcsolatos biológiával foglalkozik, ezért — amint azt rövidesen látni fogjuk — az aeroblológia sokkal találóbban Jellemzi tevékenységét, annak ellenére, hogy keretében a repülés is Jelentős szerepet Játszik. Eredetileg az Intézetnek a szövetségi nemzetvédelmi minisztérium hatáskörébe kellett volna tartoznia, azonban később éppen a Fraunhofer Társaság vette anyai szárnyal alá. Természetesen ez az alárendeltség többé-kevésbé formális vagy inkább fedő. Már 1961. Január 10-én előkelő látogatója volt a graftschaftl intézetnek Franz Josef Strauss nemzetvédelmi miniszter személyében. Elárulhatjuk, hogy ez nem volt holmi udvariassági látogatás, és az őszinte érdeklődés sem színlelt, mivel röviddel ezután, 1961 tavaszán a szövetségi nemzetvédelmi minisztérium átvette az intézet közvetlen vezetését és konkrét kutatási feladatokat jelölt ki számára. Am a Fraunhofer Társaság ezzel nem mentesült álcázó küldetésétől. Ellenkezőleg. Aktív segítséget nyújt a nemzetvédelmi minisztériumnak a szakfeladatok kitűzésében, külön felügyelő bizottságot létesít az intézet tevékenységének rendszeres ellenőrzésére. Ezenkívül a Fraunhofer Társaság szerződést köt a nemzetvédelmi minisztériummal a konkrét kutatási feladatokat illetően, továbbá kapcsolatokat teremt különböző kutatóintézetekkel és gyárakkal, többek között a Bayer részvénytársasággal is Igen, azzal a Bayer gyárral, melynek aszpirinje világszerte közismert és keresett gyógyszer. Hogyan függ mindez össze? — Mármint az immunobiológia, szerves vegytan bőrgyógyászat, aszpirin, aeroblológia és a nemzetvédelmi minisztérium? — Igen, a nemzetvédelmi minisztérium, melyet inkább hadügyminisztériumnak lehetne nevezni, s melynek tevékenysége inkább az aktív hadviseléshez, mint a nemzetvédelemhez áll közelebb. A múlt év végén Kelet-Berlinbe menekült a graftschaftl aerobiológlai intézet mikrobiológiai laboratóriumának vezetője, dr. Elhrenfrled Petras s interjút adott a rádiónak és televíziónak. Többek között kijelentette, hogy nem hajlandó visszatérni az NSZK-ba. A beszélgetés során sok érdekes és fontos dolgot elárult. Sajnos, utólag nem tudtam megállapítani, hogy miért ment el dr. Petras munkahelyéről — talán dolgozott valaki számára és ezt az együttműködést leleplezték, illetve a leleplezés veszélye fenyegette, vagy egyéb okok miatt. Ez számunkra most nem is lényeges. Ennél fontosabb, hogv dr. Petras vallomása révén meglehetősen sokat megtudtunk a graftschaftl intézet féltve őrzött titkaiból. Többek között tudomást szereztünk róla, hogy a szóban forgó Intézet 80 tudományos dolgozót foglalkoztat, akiket a nemzetvédelmi minisztérium szigorú utasításai szerint vesznek fel. A múlt évtől fogva a minisztérium Illetékes osztálya végzi a káderezést a katonai kémelhárltó részleg megbízottjának Jelenlétében. F ü ■’-! s 1 r-rjüJ jfy L f% \J «■ ÍíÍ'T ■tJ“' 1* a, bakteri há^orú Az Intézet alkalmazottjai ugyanazokat a biztonsági rendszabályokat kötelesek betartani, mint a Bundeswehr magas rangú tisztjel. A graftschaftl kutatóintézet feladata minden álcázás ellenére egyértelmű: Űj biológiai és kémiai fegyverek felfedezése és tökéletesítése. Dr. Petras a következőket mondotta az Intézetben végzett nautikájáról: „Mint a mikrobiológiai laboratórium vezetője éveken keresztül biológiai és vegyi háborúval kapcsolatos kísérleteket folytattam. Módomban állt megismerni, hogy milyen feladatok megoldásán dolgozik intézetünk. Ezenkívül megismerkedtem tudósokkal, akik Jelenleg az NSZK-ban az atom-, biológiai és vegyi háború Droblémáival foglalkoznak, úgyhogy meglehetősen Jó áttekintésem van együttműködésükről. Ma már őszintén beismerhetem, hogy évről-évre nyugtalanított az effajta háborús előkészületek sokoldalúsága és intenzitása. Ám legjobban az rendített meg, hogy a í'TTJ' 36 Bundeswehr tisztikarában teljesen nyíltan és mint magától értetődő dologról beszélnek egy, a baktérium- és vegyi fegyverek alkalmazását is számba vevő háborúról. A feladatok tehát már ki vannak osztva. A mérges- és egyéb hadigázok taktikai fegyverek, ezeket a frontokon és a közeli hátországban, a biológiai, illetve baktériumfegyvereket pedig mélyen az ellenség hadtápterületén célszerű alkalmazni. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a vegyi anyagok felhasználása előnyösebb, mivel hatásukat jobban lehet irányítani és elenőrlznl. Ezenkívül a toxikus anyagok maguktól nem szaporodnak, amit egyáltalán nem állíthatunk^ vírusokról és baktériumokn,.. Az yperit (mustárgázj nevét Ypres belga várostól kapta, ahol először alkalmazták a németek az első világháborúban. E mérges hadigázt szakkörökben két feltalálójáról, Lommelról és Steinkopfról LOST-nak is nevezik. Érdekes vé-
