A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-08 / 23. szám
Jöjjön Gombaszögre/ Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepély 1969. június 28-29. Műsor: 1969. június 28. 19,OU 6ra János vitéz — daljáték 3 felvonásban. Előadja a budapesti Állami Operaház ének-, zene- és tánckara. Szereposztás: Kukorica Jancsi: Turplnszky Béla, Iluska: Hankiss Ilona, Bagó: Dene József, A franciá király: Kishegyi Árpád, A francia királykisasszony: Erdész Zsuzsa, Iluska mostohája: Kompolthy Györgyi, StrázsamesteT: Varga András, A falu csősze: Veress Gyula, Bartolo, tudós: Kardos Károly, I. gazda: Csőr József, II. gazda: Szekeres István, Táncmester: Tóth László. Karmester: Dőry Dénes Rendezte: Makay Péter 22,00 óra Népmulatság reggelig. A szórakozásról kiváló szólisták és zenekarok gondoskodnak. 1989. június 29. 10,00—12.30 Rózsa, rózsa, ékes vagy — népművészeti műsor. Fellépnek a csallóközi, szepsi, érsekújvári, színál népi együttesek, valamint kiváló hazai szólisták és a vendégszereplő ukrán és szlovák népi együttesek. 13.00— 14,00 Mulassunk vidáman — a II. Országos Táncdalfesztivál győzteseinek szórakoztató műsora. 14.00— 14,30 Ünnepi manifesztácíó a Csamadok megalakulásának 20. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója tiszteletére. 14,30—18,00 Vidám esztrádműsor. Fellépnek a budapesti Máté Zenekar és szólistái: Dékány Sarolta, Kibádl Ervin, Hladky László, Csala Zsuzsa, Vass Mari, Szolnoki Gyula, Korda György, valamint kiváló hazai szólistáink és népművészeti együtteseink. Belépődíj 1969. Június 38 (szombat) felnőtteknek: 20 korona, gyerekeknek és katonáknak 10 korona. 1969. június 29 (vasárnap) felnőtteknek: 10 korona, gyerekeknek és katonáknak: 5 korona. Jegyek megrendelhetők a Csamadok rimaszombati, rozsnyői, kassal, losonci, nagykürtös! és királyhelmeci Járási titkárságán. Jelenet a János vitézből A Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium Klartssza utcai épületében hetven évvel ezelőtt, 1899- ben az érettségi vizsgára Jelentkezettek között szerepelt egy név, mely ma már az egész világon ismert, és egy legújabb amerikai statisztika szerint népszerűségben a harmadik helyen áll. Az akkori maturandus pedig nem más, mint századunk zenéjének Immár klaszszikus egyénisége, Bartók Béla. Gimnáziumi évett, csekély megszakítással Pozsonyban töltötte, abban a városban, mely fejlett zenei életével nagyban hozzájárult zenei profiljának kialakításához. Hetven év telt el azóta> hogy Bartók elhagyta Ifjúsága színterét, Pozsonyt, de ahová vakációra rendszeresen visszatért özvegy édesanyjához és barátaihoz, épp úgy, mint a város koncerttermetbe, hogy mint zongoraművész, később pedtg mint saját szerzeményeinek előadója hajoljon meg a közönség előtt. Ennek az évfordulónak. méltó megünneplése az a kiállítás, melyet az újjáépített pozsonyi várban nyitottak meg május 4-én, az idei pozsonyi zenei fesztivál méltó nyttóakkordjaként. A kiállítást, melynek anyagát mintegy 80 százalékban a budapesti Bartók Archívum bocsátotta rendelkezésünkre, a Szlovák Nemzeti Múzeum rendezte az ügyhöz méltó kivitelezésben. Már maga a várkápolna fölöttt traktus méltó színhelye a kiállításnak, melynek ünnepi megnyitóján nem kisebb egyéniségek vettek részt, mint ifj. Bartók Béla és a belga Denijs Dille professzor a budapesti Bartók Archívum Jelenlegi igazgatója. A kiállított anyag három önálló részből tevődik össze. Az első rész felölelt Bartók pozsonyi éveinek emlékét s a diák Bartókot mutatja be. Ott látjuk Ifjúkori képeit édesanyja, Volt Paula, valamint testvére, Elza társaságában; a Volt családi házat a Mlhálykapu utcában, valamint Bartók érettségi tablóját. Az tfjú művészjelölt működéséről és rendkívüli tehetségéről tanúskodnak a különböző gimnáziumi rendezvények műsorai, ahol Bartók, a gimnazista már olyan Igényes műveket Játszott, mint Liszt Spanyol rapszódiája, valamint Chopin G-moll balladája. De itt vannak első szerzeményeinek kéziratai, valamint egy érdekesség, éspedig görög tankönyve, melynek margójára — az Oddlsszea fennkölt szövege mellé egyik szerzeményének, a Scherzónak dallamtöredékei vannak feljegyezve. Ott szerepelnek továbbá pozsonyi zenetanárai, közöttük Erkel László, Erkel Ferenc harmadik fia, valamint Batka, várost levéltáros feljegyzései, akt közvetítőként szerepelt Bartók Kossuth szimfóniájának angliai előadása során, melyet az első világjáró magyar karmester, Richter János vezényelt. A pozsonyi periódus fontos momentuma az az életre szóló barátság, mely Bartókot a város két neBartők fonográf-felvétel közbon a Nyitra megyei Dar&zs községben. vezetes zenei egyéniségéhez, Albrecht Sándorhoz és Németh Istvánhoz fűzte. Ezt a bensőséges kapcsolatot dokumentálják egymáshoz írt leveleik is. Sajnos, a kiállításon már csak a legifjabb barát, Németh István Jelenhetett meg, míg Albrecht Sándort már csak felesége és fia képviselte. A kiállított korabeli plakátok a zongoraművész Bartók pozsonyi fellépéseit, valamint a zeneszerző Bartók művelnek előadását dokumentálják. A kiállítás második részének anyaga a népdalgyüjtő és alkotó Bartókot mutatja be. Ott látjuk a Garam völgye, valamint Közép- Szlovákta térképét, ahol szlovák népdalokat gyűjtött. Ott látható Bartók, amint fonográf-felvételt készít a Nyttra megyet Darázs községben, valamint ekkor készült feljegyzései eredeti szlovák népdalszövegekel. De ott van az a híres Edison fonográf is, melyen megörökítette népi énekeseink dalait, valamint néhány Jellegzetes népi hangszer a híres Bartók-gyüjteményböl. A harmadik rész az alkotás gazdag eredményét szemlélteti. Ott vannak műveinek kottát, partitúrái magyar és a leghíresebb nyugati zeneműkiadók gondozásában, továbbá írásai és tanulmányai a szlovák népdalról. Végezetül ott díszelegnek müveinek hanglemezfelvételei a magyar Qualtton és hazat Suprafon lemezektől kezdve a New York-t RCA V let őrig, hűen dokumentálva a „népek testvériségének eszmétt“, mely a bartóki gondolatvilág és szemlélet alappillére volt. Ez hát a pozsonyt Bartók-klállítás rövid Ismertetése, mely bepillantást enged Bartók életébe és életművébe, hogy ezzel is elősegítse Bartók igényes zenei hagyatékának megértését. VARGA JÓZSEF BARTÓK BÉLA Szlovákia | Kiállítás a pozsonyi várban
