A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-19 / 3. szám
akarnak okvetlenül kibújni a saját bőrűkből, amiért egy kissé barnább, mint az elfogadott norma. Hátha megtudják, hogy nagyon sokan nem is tartják olyan megtisztelőnek hogy ék „cigány származású állampolgárok“ lehetnek (tehát nem pusztán állampolgároki), hanem esetleg megmaradnak cigánynak — de műveltnek, szakképzettnek és tisztességesnek. Különbem e három erény elkelhet mindenkinek, legyem a bőre „barna vagy fehér“. Százon S mindezt azért bátorkodtam elmondani, mert Fülekem megalakult a cigány ifjúsági klub. Nem most, hanem a múlt év szeptemberében. Egyelőre 100 tagja van, de ez a szám előreláthatóan növekedni fog. A klub elnöke Vitéz Aladár tanító. A művelődést házban kaptak helyet és harmincezer koronát a Városi Nemzett Bizottságtól. A falon szlovák, magyar és cigány nyelvű tábla hirdeti, hogy akt belép, Cigány Ifjúsági Klubba lép be. A véletlen úgy hozta, hogy épp Vitéz Aladárral, a klubelnökkel beszélgethettem. — Ml a klub küldetése? — érdeklődtem. — összefogni, kulturális munkára és művelődésre ösztökélni a fülek! cigány Ifjúságot. — Hogyan képzelik el ezt a munkát? — Tlzenkéttagú vezetőséggel. A vezetőség minden tagjának saját munkaköre van. A tagok szakkörökben dolgoznak, Illetve szórakoznak és tanulnak. Jól működik már a színjátszó csoport (a „Cigányt" tanulják), a tánccsoport, a sakk-kör, az asztalteniszezők köre stb. — Van valamilyen alapszabályzata a klubnak? — Természetesen. Főbb pontjai: helyes viselkedés, a társadalmi vagyon megktmélése, együttműködés a többi tömegszervezettel stb. Ezeket mindenki köteles betartani. — A nevelés és tanulás, amit az Imént említett, milyen formában történik? — A Szocialista Akadémia segítségével előadásokat rendezünk társas viselkedésről s egyéb közérdekű vagy tanulságos problémáról. — Milyen összetételű a tagság? — Tizenhatéven felüli fiatalok — diákok és tanoncok. — Elégedett az eddigi munkával? — Az eddigivel Igen. A Jövőben azonban még többet és főleg jobban akarunk dolgozni. — A helyiség megfelel? — Hm. Szeretnénk megjavlttatnl, segítséget kértünk a VNB-től ős a JNB-től, de eddig még nem kaptunk. — ígéretet? — Azt se nagyon. — Tervük a közeljövőben? — január végén rendezünk egy „KI mit tud“ délutánt. — Panasz? — Nincs. Egyelőre nincs. Za. NAGY BAJOS A sakk-kBr Fényképezte Prandl Sándor A kúpén egy kisgyerek sír, agy szösz.ki? kis üli. Fakult! szeméből folydngálnak a könnyük Valami „nagy bánat" arbeite szegényt, és egy szeriben „eltört n niúeses". Könnyei pici patakokban futnak végig az arcán, szája szögletében, hogy lucsnrilnljunak állóról. De nezzak meg estik jobban ezt ti kedves arcocskát mini lm u könnyek mögül tigyelne valakire, Talán az édesanyjára, aki kedves szavakkal csilit gatja fiacskáját. Vagy a fényképész bácsira? Ki tudja biztosan? Annyi bizonyos, bogy a könnyek mögött innr készülődik a mosoly, bogy felröppen jen, mint egy lurka pillangó. S akkor megint rendbe jön minden. Könny. Mi a könny? A lexikonban ez áll róla: A könny mirigy váladéka, gyengén lúgos halasé Nedvesíti es öblítéssel veili a szuriihár tyál... A magyar nyelv értelmezd szálára így magyarázza a könnyel: A künnymirigy váludé ka: állátszó sus nedv. Kőnek | valamely eres érzelem, fájdulom, meglialodás, öröm hutásé raj fokozolí mértekben vngy bőségesen lér miliődé, látható mennyisége u szem sarkában összegyűlő vagy kicsorduló eseppjei: könny csepp. l«y magyarázzák, ez a könny ... és a lelek mik az a végtelen háborgása vagy iijjongnsa. amelyet nem láthat senki sem, Mert n könny csak cscppju az emberi lélek végtelen vtlágá nak. csuk jelzi a bennünk dúló fájdalmat vagy örömet, de megmutatni teljes egészében nem tudhatja... Olvastam egy nagyim szép és na gyón mély gondolatot feltáró verset jevgei'iyij Vluokurovtól. O is az emberi könnyről, az emberi fajdalomról szól, ahogy küllő szólhat, hu eltöprengett már arról, mi van a könnyek mii gött? Ezt mondja róla rövid, de feledhetetlen verseben: „Picasso széttördelte a világot ré szeire. Hajrái Repüljenek törmelék téglák, cu futok, szilánkok, forgácsok, rostok, zúzott cse rnpekl Belefáradt. Sétálni minit, s vidáman inár újabb csínyen törte a fejét. Kocsma. Belép Kgy könny ragyog magában Nézi: egy könny csepp... Ezt tördelj:! szél!" Könny, könny. Mennyi könnyező szemmé1, arccal találkoztunk egy ételen át. Mennyi mii bért késztet sírásra a fájdalom, a bánat, ez öröm, vagy a kacaj. Amennyi könnyét elsírt már az ember évezredek óla - ónén tellene belőle. De must ne az örömkönnyekre gon dőljünk, hanem a fájdulnia könnyusup.ij.iir«. amelyek sörön záporoznak végig a földön. Ili zony fényesebben ragyogna fejünk fölött uz égbolt, ha gyakran nem a könnyeinken ál kel lenn feltekintenünk. Menyivel szebb lenne a világ, ha egy kicsit emberibben tekintenénk egymásra, ha nem okoznánk bánatot se sze retteinknek, se felebarátainknak. Akkor in kább csak örömkönnyek fakadnának az unt be rck sznmebol. De liát a világon nem lehet változtatni az emberek egyre inkább azon igyekeznek, hogy ne uz öröm, hanem a bánat könnyé hulljon Pedig a bánót, a fájdalom könnyeit nem jó nézni, a liánul könnye megviseli az emberi let kel Bár, akinek nagyon fáj valami, megküny nyuhhiil, ha kisírhatja magát, ha cizoknghatja bánatát. Móricz Zsigáimul is innndugaMu lm rátáinak, ismerőseinek: Ne szégyelljetek magáinkat, sírjatok, ha jót esik, a sírás megküny nyíl bernietekül Férfi létedre se tartsd vissza könnyeidet! A képen egy kisgyerek sír, egy szüszke kis fiú. Az ö könnye még csak rózsavíz, sírás ar cáréi könnyen tovaszállunk kis báliménak ró zsaluiból, s megint felragyog sze méhen az élet édes, gyermeki öröme. Bar csak meg tudnánk maradni ngy nieten át a kis bánatok és nagy örömök elképzelt útján. — ds -
