A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-08 / 23. szám

Szépe Katalin, ta, V. kát. vers Az idei Jókai* napok szavaló­versenyének, prózamondói­nak győztesei Molnár Éva, Csata, III. kát. vers Szobi Gabriella, Lé­va, V. kát. próza Marikovszky Ilona, Nagytárkány, III. kát. próza Vrascsák Mária, Fülek, zsürl-díjas 11 Megvalósul a Csemadok programia Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjárás* kutató Társaság Az elmúlt napokban a csehszlovákiai magyar­ság rövid sajtóhír formájában értesült a Cseh­szlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjárás­kutató Társaság megalakulásáról. Mielőtt azonban erről a Társaságról rész­letesen szólnánk, szükségét érezzük kitérni a CSEMADOK programjának idevonatkozó része­ire. Annál is inkább, mert a X. rendkívüli or­szágos közgyűlés (1969. márc. 17—18J óta szinte elenyésző számú írás jelent meg a prog­ramról s megvalósításának módjáról. Hibának és mulasztásnak kell elkönyvelnünk ezt a saj­nálatos tényt, mert a CSEMADOK programja nem csupán szűk rétegekhez, hanem az egész tagsághoz, sőt az egész csehszlovákiai magyar­sághoz szól. Megvalósítása tehát nem képzel­hető el legszélesebb társadalmi rétegeink aktív munkája nélkül. Ezt a munkát viszont ’ser­kentenünk kell. Népszerűsítenünk kell e prog­ram megvalósítását, rá kell mutatnunk a rend­szeres tevékenység eredményei folytán kiala­kuló előnyökre, amelyek a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiség életére, fejlődésére pozitív befolyást gyakorolnak és elősegítik az egyen­jogúsítás folyamatát. Egyszóval mozgósítanunk kell a Csemadok tagságát az elfogadott prog­ram tételeinek gyakorlati megvalósítására, hogy ez az annyit vitatott, haladó szellemű, jelentős dokumentumunk ne maradjon csak írott szó. A program II. fejezete — amely a tudomá­nyos, szellemi és művészeti élettel foglalkozik — kimondja: „Ahhoz, hogy szellemi életünk és egyúttal társadalmi struktúránk szerves egé­szet alkosson, meg keli teremtenünk a cseh­szlovákiai magyar tudományos és művészeti életet, a legmagasabb szellemi tevékenység szervezett formáit__szellemi életünk fejlett­ségi foka ma már megköveteli — a Szlovák Tudományos Akadémia 'keretén belül — egy nemzetiségi tudományos kutató intézet létre­hozását. Ennek szorgalmazása mellett szövet­ségünk tudományos társaságok létrehozásával kívánja e munkaszakasz kiépítését meggyorsí­tani és később munkáját támogatni.“ A továb­biakban négy társaság létrehozásának szüksé­gességét említi, történelmi, szociológiai, nyel­vészeti és néprajzi társaságét, amely a Cse­madok keretei között ugyan, de önálló egység­ként tudományos igényű vizsgálódást és fel­mérést végezne a maga szakterületén, nem­zetiségi életünk szükségleteinek megfelelően. A Csemadok szervezeti szabályzata — ame­lyet szintén a X. rendkívüli országos közgyűlés fogadott el — ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a Csemadok szervei és szervezetei a fel­adatok teljesítésére többek között: „Szakbizott­ságokat, előadói testületeket, tanácsadó csopor­tokat, tudományos- és kulturális társaságokat létesítenek; szociológiai felméréseket és nép­rajzi gyűjtéseket végeznek“ (III. fejezet 5.J A Csemadok két fontos dokumentuma tehát megteremtette a tudományos társaságok meg­alakulásának alapvető elvi feltételeit. Ezek kö­zül az első most nemrégen, 1969. május 23-án alakult meg. A két éve létező csehszlovákiai magyar nyelv­művelő mozgalom tevékenysége szolid alapot teremtett a Társaság megalapításához. Itt a Csemadok KB mellett működő nyelvészeti szak­bizottságra gondolunk, amely néhány szak­csoportjának kisebb-nagyobb eredménnyel foly­tatott tevékenysége a magyar nyelvművelés és nyelvjárás kutatás kezdetét jelentette Csehszlo­vákiában. Erre az alapra építve ezen a szak­területen vált a legreálisabbá' a Csemadok pro­gramjában kitűzött feladatok egyikének meg­valósítása. A nyelvművelő szakbizottság a Csemadok X. rendkívüli országos közgyűlése után mind­járt létrehozta a Társaság megalakulását előké­szítő bizottságot. Az előkészítő bizottság, kiin­­dúlva a Csemadok alapdokumentumaiból, ki­dolgozta a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság szervezeti sza­bályzatát, amelyet az alakuló közgyűlés elé terjesztett. Ezek szerint: a Társaság szervezi és Irányítja a cseh­szlovákiai magyar nyelvművelő és nyelvjárás­kutató tevékenységet, gondoskodik tagjainak és munkatársainak szakmai továbbképzéséről, munkájuk eredmé­nyeinek megőrzéséről és közkinccsé tételéről, együttműködik a Szlovák Tudományos Aka­démia és a Magyar Tudományos Akadémia meg­felelő intézményeivel, valamint a hasonló jel­legű intézményekkel és társaságokkal (II. §.) A Társaság a következő szakcsoportokban fejti ki tevékenységét: Sajtónyelvi csoport Terminológiai és helyesírási csoport Nyelvi-nevelési csoport Beszélt nyelvi csoport Ismeretterjesztő csoport Dialektológiai csoport Toponímiai csoport Összehasonlító nyelvi csoport Gjabb szakcsoportok alakításáról a Társaság közgyűlése dönt. (III. §.) A közgyűlés kisebb kiegészítésekkel jóvá­hagyta a szervezeti szabályzatot és ezzel meg­alakult a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság. Ezután került sor titkos választások alapján, a Társaság ve­zetőségének megválasztására. A Társaság ve-, zetőségének összetétele a következő: elnök Do­bos László, társelnök dr. Sima Ferenc, tudo­mányos titkár Jakab István. A vezetőség további tagjai: Balog Márta, Bertók Imre, Fukári Valé­ria, Mircz Károly, Teleki Tibor, Zeman László, dr. Zsilka Tibor. A Társaság szervezeti szabályzatának I. §-a' leszögezi, hogy a „Társaság a Csemadok Köz­ponti Bizottsága mellett működik“. Azonban, mint ahogy azt Szőke József, a Csemadok KB vezető titkára, az alakuló közgyűlésen elmon­dott megnyitójában is hangoztatta: a Csema­dok KB szervei a Társaságot autonóm egység­ként ismerik el és a Csemadok KB a Társaságot működésében anyagilag és erkölcsileg is tá­mogatja. A Társaság megalakulása szerény keretek között történt, minden fölösleges szólam és propaganda-hadjáTat nélkül. Jó példa ez a Cse­madok többi munkaszakaszának tevékenységé­hez is. A kivívott jogokkal élni kell tudni és ki kell használnunk az eddig törvényesen adott lehetőségeinket. Csak az elért jogokkal való élés után tudunk továbblépni, csak ez után lehetséges nemzetiségi jogainknak igényeinkhez mérten való kiteljesedése. Szívós, kitartó mun­kára van szükség ahhoz, hogy eddigi munkánk eredményeit a gyakorlati életben falvakon, já­rásokban is gyümölcsöztethessük. Programsze­rűen fejleszteni kell kultúránkat, ápolni kell nyelvünket, fokozni kell népművelési tevékeny­ségünk intenzitását. Ezeknek és a többi pro­gramba foglalt feladatoknak megvalósítása szükségessé teszi minden Csemadok-tag aktív munkáját és fegyelmezett, határozott, öntuda­tos kiállást követel meg. VARGA SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents