A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-08 / 23. szám

Ax immár hagyományos Dalolö Ipoly völgye népünnepélyen az SZSZK kormánya, a járási pártszervek és nemzeti bízott ság szervei is képviseltették magukat. Az ünnepi emelvényen megjelent Dobos Lászlé miniszter, Sztankö Pál Magyarország bratislaval főkonzulja, Németh jenő mérnök, mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. KrivoSfk István, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának képviseletében, Urban Jozef, a járási pártbizottság vezotő titkára, a Csemadok, a helybeli efsz, a nemzeti bizottság és egyéb szervek képviselői.

Ipolyvölgye

igv fogadta a közönség a kultúrműsort.

A nagyvárosi ember szinte felfrissül, ha hivatalának vagy szobájának ablakán betűz végre a virgonc napsugár. Hát mégha kikerül az égignyúló házak, a szűk utcák börtönéből, és megfogja szivét a dlmbes-dombos táj, a lankák, Integető akácok szépsége. Valahogy ilyesmit éreztem, amikor végighajtott kocsink az Ipolyvölgye zöldellő dombocskái között.

És még egy ennél is örömtelibb benyomás tette emlékezetessé ezt a májusi kirándulást. Az az ünnepség, amely utazásom végén a kis Ipolyszakálloson fogadott. Ide ugyanis egy dal- és táncünnepség megtekintése végett utaztam le, amit azonban Ipolyszakálloson tapasztaltam, sokkal több volt ennél. Egy község és egy járás őszinte barátkozását dokumentálja ez a szép rendezvény. A csehszlovákmagyar barát.kozás példaképe bontakozott Itt ki: ez volt a fő mondanivalója e vidám találkozónak.

Hadd beszéljen azonban erről maga a rendezvény egyik fő szervezője, Németh István mérnök a helyi íöldmüvesszövetkezet elnöke.

— A Csemadok járási szervezete, helyi csoportja, a falu vezetősége és az efsz vezetői rendezték ünnepségünket — kezdte Németh mérnök. — Az Igazi hangsúly azonban a csehszlovák—magyar barátság kifejezésén van. Mert ml is történik minden év május egyik vasárnapján Ipolyszakálloson? Nemcsak a ml falunk, a környék több tucatnyi községének kultúrcsoportjaí, Léva és Zseliz kiküldöttei gyűlnek itt össze, hanem két magyarországi község képviselői is. Ez az akció ugyanis 1902-ben született meg, amikor az ipolyszakállasi földművesszövetkezet testvér-baráti szövetséget kötött a magyarországi érsekvadkerti termelőszövetkezettel. Elhatároztuk, hogy évenként ellátogatunk egymáshoz, kölcsönös tapasztalatcserét folytatunk, és az egész környék részvételével nyilvánosan is hitet teszünk népeink barátsága mellett. E szövetkezést külsőleg is kifejeztük azzal, hogy 1962-ben felvette szövetkezetünk a Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz nevet, míg az érsekvadkertiek Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-nek nevezték el közös gazdaságukat. S hogy müven viszhangra talált ez a szép akció Magyarországon is, azt az bizonyítja a legjobban, hogy később az andornaktájai Búzakalász Tsz is betársult ebbe a baráti csoportosulásba. Sőt a Daloló Ipolyvölgye elnevezés alatt megrendezett ünnepségen ma már e két rnagyarorszápi termelőszövetkezet dolgozóin kívül a tsz-eket patronáló üzem és a megye Is képviselteti magát.

Nos, ennyit magáról a Daloló Ipolyvölgye elnevezésű baráti találkozó létrejöttéről. Hadd szóllak most néhány szét arról Is, hogyan sikerült ez az idei ünnepség. Hiszen a szabadtéri színpadon előadott műsorszámok zöme dal, tánc és muzsika volt.

Az ipolyszakállosi dal- és táncünnepély — nyugodtan leszögezhetem — osztatlan sikert aratott. Nemcsak, mert a járás legfőbb tánccsoportjait és énekeseit biztosította a Csemadok járási szervezete, hanem mert ezeknek a csoportoknak zöme új műsorszámokkal Is elő mert rukkolni. Külön érdekessége volt a rendezvénynek, hogy neves budapesti dalénekeseket Is meghívott a Csemadok. Szántai Ildikót, Tombor Ágit, Harsádi Lillát, akiknek dalait a szintén Ismert budapesti Szolnoki Gyula konferálta be. Ugyancsak színesítette a műsort az érsekvadkerti tsz tánccsoportjának fellépése; az érsekvadkertiek a magyarországi népi tánckultúrából adtak Ízelítőt.