A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám

A. Szurkov (Részlet) Ahol fenyőág dermed zúzmarásan, havas tetők, fagyok, a kék palástban . . . hol szó s tekintet tisztább s melegebb, a kupolás szentségek nagy sorában, gránit mauzóleum emeltetett. A kő-bolt pitvarának bűvösében egy nép-kívánság súlya, s szellemében a vörösgránit — gyásztól fényezett — hogy a feledés, múlás ellenében a halhatatlant így őrizze meg. Már Moszkva csendes, most tér nyugovóra a villamos, Kreml falán az óra éjfélt ütött s a hold fény sugarak világosában csattog, s indulóra lljics zászlója leng, lobog, dagad. Bányák öblén, s a sarki jég terében görgő harci zaj, halál mezejében, égbe fúródó repüléseink .. Ujjongva, sírva, győzve a veszélyben, Lenin felé ívelnek álmaink. A világ dolgozói január 21-én kegyelettel emlékeznek meg Lenin Halálának 45. évfordulójáról Az állampolgársági törvényről A Szlovák Nemzeti Tanács által a közelmúltban elfogadott új állampolgársági törvénnyel kapcsolatban számtalan levél érkezik a szerkesztőségekbe és A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő-helyettesek: MACS JÓZSEF, OZSVALÜ ÁRPÁD Szerkesztők: NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ORDÓDY KATALIN S»MKÓ TIBOR TARJÁN! ANDOR Grafikai elrendezés: CSADER LÁSZLÓ Fényképész: PRANDL SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava, Jesen­ského 9 Pustafink C 398. Tele­fon 533 04. Tcrjeszfi a Pnsta llfrlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és Ievélkézhesítő. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Üstredná expedíció tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­­lat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés, egész év­re 78, - Kés. a helyi, járási, kerületi nemzeti bizottságokra. Ez érthető, hi­szen alapvető módosításról van szó, olyan módosítósról, amely gyakorlatilag az ország vala­mennyi polgárát érinti. Gyako­ri a kérdés, szükséges volt-e túlbonyolítani a dolgot azzal, hogy a csehszlovák állampol­gárság mellé most mindenki­nek be kelljen szereznie a cseh, illetve a szlovák állam­polgárságot is. Sok polgárunk­nak az a véleménye, hogy ez a módosítás nem praktikus, hogy más föderatív országban másképp oldották meg ezt a kérdést. Már a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény ötödik cikke leszögezi, hogy „Mindkét köztársaság valamennyi állampol­gára egyben a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság állampolgára is“. Ebből egyenesen következik az ál­lampolgárság megszerzésének szükségessége a nemzett köztár­saságokban Is. Az új államjogi rendezésnek összhangban kell len­nie az állampolgárság intézmé­nyével Is, mint a személyek hova­tartozásának kifejezőjével. Ehhez bizonyos jogok is kapcsolódnak. Így például a Népi Kamara, vala­mint a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákiában választott képviselő­je kizárólag csak a Szlovák Szo­cialista Köztársaság állampolgára lehet. Mi a teendő? További nagyon gyakori kérdés az Is, hogy azok az eddigi cseh­szlovák állampolgárok, akik Szlo­vákia területén születtek és Itt is élnek, kötelesek-e s ha igen, hol és meddig, kérvényezni a Szlovák Szocialista Köztársaság állampol­gárságát. A felelet: kérvényezni nem kell a Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságát, a fent említett' feltételek mellett a szóbanforgó törvény értelmében automatikusan megkapják. E tör­vény végrehajtásának részletes irányelveit a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma Pozsonyban már előkészítette, s a közeli napokban megismerteti ve­lük a nemzeti bizottságokat. Ritka helyzetek Mint Ismeretes, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság állampolgár­ságénak megszerzéséhez ez év ja­nuár elsejétől egyetlen objektív feltétel szükséges, hogy a polgár születési helye Szlovákia területén legyen. Azok számára, akik kül­földön születtek, az a döntő, hogy utolsó tartós lakhelyük, vagy szü­leik .tartós lakhelye Szlovákia te­rületén van-e. Ám még ennek a világos kritériumnak az alkalma­zása sem egyértelmű minden eset­ben. Vannak esetek, hogy gyerme­kek — persze ma már felnőttek — húsz vagy több évvel ezelőtt a cseh határvidéken születtek [szü­leik ide telepedtek). A szülők egy Idő múlva Szlovákia területére köl­töztek, a gyermekek Itt nőttek, Itt jártak Iskolába, ennek ellenére, születési helyük szerint, 1969 ja­nuár elsejétől kezdve a Cseh Szo­cialista Köztársaság állampolgáré­nak számítanak. Vagy például: azok a csehszlovák állampolgárok, akik külföldön születtek s eddig, akárcsak szüleik, nem laktak huza mosabb Ideig sem a Cseh, sem a Szlovák Szocialista Köztársaság területén, tehát a törvény szerint nem válnak egyik köztársaság ál­lampolgárává sem, sőt el kellene veszíteniük a csehszlovák állam­­polgárságot Is. A törvénynek eme „hiányosságait“ elég sok bírálat ért. Pedig a törvény az Ilyen ese­tekkel is számol, és lehetővé teszi megoldásukat. Ezek a polgárok ez év végéig megszerezhetik a Szlo­vák Szocialista Köztársaság állam­polgárságát egy nyilatkozattal, amelyet tartós lakhelyük nemzeti bizottságán kell megírni. A nyilat­kozatnak tartalmaznia kell, a név mellett, az illető születési helyét, esetleg az 1969. január 1-e előtti tartós lakhelyét, vagy a kérvénye­ző, illetve a szülők utolsó cseh­szlovákiai tartós lakhelyét, továb­bá, hogy a nyilatkozatot tevő pol­gár ez év elején csehszlovák állam­polgár volt és hogy melyik állam­polgárságot választja. Az állam­­polgárságnak Ilyen megválasztásét bejegyzik az Illető állampolgársági igazolványába; fizetnie nem kell érte. Külföldön tartózkodó polgá­raink ugyanilyen nyilatkozatot te­hetnek a csehszlovák külképvise­leti hatóságoknál. Ml történik a házasságok esetében? Sokan keresnek feleletet arra a kérdésre, mi történik akkor ha a Cseh Szocialista Köztársaság pol­gára férjhez megy a Szlovák Szo­cialista Köztársaság polgárához. Vajon a férje után automatikusan szlovák állampolgárságot nyer? Nem. A Szlövák Szocialista Köztár saság állampolgárságát bármely Kéziratokat nőm őrziink meg é> nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents