A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám

I

házasfél választhatja, tehát a feleség éppúgy, mint a férj. Egy nyilatkozat kell hozzá, amelyet fél évvel a házasság után tesz az Illető. Abban az esetben, ha valaki külföldi nőt vesz feleségül, a feleség csak a járási nemzeti bizottság engedélyével kaphatja meg a szlovák állampolgárságot, amit a házasság utáni hatodik hónap végén kérvényezhet.

Mi lesz a gyermekekkel?

Bizonyos látszólagos bonyodalmak keletkezhetnek a gyermekek állampolgárságának ügyében Is. Ha mindkét szülő szlovák állampolgár, akkor tizenöt éven aluli gyermekük Is szlovák állampolgár. Ha az egyik szülő szlovák, a másik cseh állampolgár, akkor gyermekük annak a szocialista köztársaságnak állampolgárságát szerzi meg, amelynek területén született. Ha az ilyen szülők gyermeke külföldön születik, akkor abban az esetben válik szlovák állampolgárrá, ha az édesanyja szlovák állampolgár. Ha a szülők azt akarják, hegy gyermekük cseh állampolgár legyen, közös nyilatkozatot kell tenniük legkésőbb hat hónappal a gyermek születése után. Ha a szülők egyike külföldi, a másik szlovák állampolgár, az Ilyen házasságból születő gyermek szlovák állampolgárrá válik. S végül szlovák állampolgárrá válik minden gyermek, akit a Szlovák Szocialista Köztársaság területén találnak, amíg be nem bizonyosodik, hogy más állampolgársággal rendelkezik.

Milyen lesz az állami címer?

S legvégül nézzük, milyen állami címer lesz azokon a nyomtatványokon, amelyeken polgáraink a Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságát megkapják: vajon a mostani, vagy üj — a hármashalom a kettőskereszttel? A felelet egyértelmű. A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény nem változtatta meg és nem helyettesíti a teljes alkotmányt, csak annak némelyik részét. Megváltoztatta az államjogi rendezést, de nem változtatta meg az állami szimbólumokat. Ezért az üj alkotmány elfogadásáig mindkét köztársaságban a jelenlegi csehszlovák állami Címer és állami himnusz marad érvényűén. Ezek a tények is azt olzonyltják, hogy szükség van az uj alkotmány mielőbbi, ám átgondolt kidolgozására és elfogadására. Mivel azonban a törvényesség következetes betartásán fáradozunk, ki kell mondanunk, hogy jelenleg más állami Jelvény használata, mint az érvényben levőé, átlépné a törvényesség határát. A fent elmondottakkal kapcsolatban külön ki kell hangsúlyozni, hogy minden polgár, legyen az a Cseh vagy a Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, s hogy polgáraink cseh vagy szlovák állampolgársága akkor sem lehet senkinek a káréra, ha az országnak nem azon a területen él, amelyre állampolgársága szól.

P.

w A tetteken o sor

Közlemény a Csemadok KB elnökségének üléséről

A Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége 1989. január 11-én ülést tartott. Az ülésen megvitatták a Jelenlegi belpolitikai helyzetből a Csemadok szerveire és szervezeteire háruló feladatokat, továbbá a nemzetiségi alkotmánytörvény megvalósításéval, valamint a X. országos közgyűlés politikai előkészítésével összefüggő kérdéseket.

A Csemadok Központi Bizottságénak Elnöksége ismételten megerősítette, hogy következetesen védi a CSKP KB januári politikájának alapalveit, s minden erejével támogatja a párt akcióprogramjának megvalósítását, valamint a CSKP KB 1968 novemberi és decemberi ülésén, illetve a CSKP KB Elnöksége 1989. január 3-i ülésén elfogadott határozatát.

A Csemadok KB Elnöksége tudatában van a jelenlegi politikai helyzet komolyságának, s nyugtalanítják azok a jelenségek és szélsőségek, melyeknek célja, hogy konfliktusos helyzetet teremtve politikai válságot idézzenek elő. A kialakult helyzetet értékelve az Elnökség felhívja a Csemadok szerveit és szervezeteit, hogy következetesen támogassák a CSKP KB progresszív törekvéseit s az ország élete normalizálása érdekében elfogadott határozatait. Meggyőződésünk, hogy ezek a politikai alapelvek magfelelő biztosítékait jelentik a nemzetiségi kérdés igazságos rendezésének, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát kimondó elv következetes érvényesítésének.

A jelenlegi politikai helyzettel kapcsolatban ugyanakkor a szlovák nép jogos követelésének tekinti, hogy a legfelsőbb államhatalmi funkciók betöltésében érvényesüljenek a szocialista köztársaságok nemzeti igényei. Az Elnökségnek szilárd meggyőződése, az is, hogy a viták és a konfliktusok előidézése helyett a problémák megoldását segítő tettekre van szükség. Ez az ország minden lakosának legsajátabb érdeke.

Szülők és elsőosztályosok

Szepémberben kezdődik a tanév, akkor nyílnak kt az Iskolák kapui, s fogadják a nyári szünidőben sok élménnyel gazdagodott tarka, ifjú sereget. Ilyenkor tűnnek fel az utcákon a pöttömnyi kis emberkék, táskából a hátukon: az elsőosztályosok. Szeptember az ő gondluk, öröm Is, félelem is vegyül az érzéseikbe, milyen lesz az Iskola, ahová a szülők vezetik őket, milyen lesz az a pad, ahová a tanító néni vagy a tanító bácsi leülteti őket. Szeptember az ő gondjuk,

de január utolsó hete és február első hete a szülőké. Főleg az olyan szülőké, akik afölött töprengenek, amin végképp nem kellene töprengeniük, anyanyelvű Iskolába irassák-e gyermeküket vagy sem? Ezt a gondot, tűnődést, aggodalmat kifejező kérdés leginkább kisvárosainkban gyakori, ezért is kopogtattunk be Diószegen Gyurtna Sándorékhoz és Nagy Edéékhez, akiknek a 69 -70-es tanévben iskolaköteles lesz a ktsftuk, kislányuk.

GYURIVÁ SANDORÉK Jancsi fia a hís mögötti kertben élvezi a tél örömeit. Legszívesebben egyldöben sízne és korcsolyázna s hogy mennyire valédl sportember, azt a tején lévő szép, bőrborltású, meleg „pliötasapka" is elárulja.

Édesanyja barna, törékeny fiatalasszony a konyhában foglalatoskodik, mikor belépőnk. Gyurina Sándor nincs otthon, a hízó dolgában jár, másnap ugyanis ölni készülnek. Gyurlnáné délutén megy mánkéba: az óvodát takarítja, tartja rendben.

jancsl, Gyurlnfiék legklsebblk gyereke, szeptemberben nyílik meg előtte az Iskola. A szülök, most, hogy dönteni kellett, milyen Iskolába Is Írassák Jancsit, egyáltalán nem haboztak.

— Egyik gyermekemnél sem okozott fejtörést ez a probléma — mondja Gyurlnáné. — A nagyobbak is anyanyelvükön tanultak, amit a világ legtermészetesebb dolgának tartok, ha lehetőség van rá. Inkább azt találom furcsának, hogy vannak, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. A férjem szlovák, da a gyerekek nevelését teljesen rámblzza és csöppet sem aggödik, hogy „tönkretesszük a jövőjüket“, ba magyar iskolába járnak. A fiataloknak a tehetsége, szorgalma, kitartása, lesz a döntő az életben való érvényesülésnél, nem pedig az, hogy milyen nyelvű Iskolába jártak.

Néhány példát Is felsorolt, amely Igazén meggyőzhetné azokat a szülőket, aki a'tél félnek, hogy gyermekük magyar Iskolával nem boldogul az életben.

— De úgy van fim az, hogy sokan nem is ettől félnek, hanem attól, hogy munkatársaik, a főnök, feljebbvaló néz majd rossz szemmel rájnk emiatt.

Bejön a nagyklslány, hallja hogy miről beszélgetünk és ő Is hozzáteszi a maga megjegyzését:

— Bizony én Is mondtam, hogy a jancsl pedig magyar Iskolába tog Járni.

Hirtelen ütlettől vezéreltetve kiszaladt kisöccséért az udvarra és behozza.

— jancsl, mondd meg a néninek, milyen iskolébn mégy szeptemberben?

— Magyarba — feleli a klsflü.

Gyurlkáéknél valóban nincs probléma Jancsika iskolába lépése körül.

NAGY KDÉÉKNÉL szintén csak a mnmát találjuk ot’hon, de néhány perc múlva nagy pöfögésse' traktor fut be az udvarra.

— Apa hozta meg a szenet — mondják a gyerekek. Érzem, ez ünnepi pillanat, a barátságos, meleg otthont biztosítja mindnyájuknak ebben a hideg télben.

Nagy Ede a cukorgyár gazdaságának egyik traktorosa. Mielőtt lerakodnának, bejön a konyhába kicsit átmelegedni. Itt az egész család most, a nagyabb Iskolás gyermekek Is, Marika Is, aki most szeptemberben lesz elsős, és a „pici“ Is, akinek az Iskolára egyelőre nem kell gondolnia.

A gyermekek életbe lndnlását az Iskola jelenti. Minden szülő lelkiismereti kérdést csínéi abbéi, bogy gyermekének a legelőnyösebb Indulást biztosítja. Nagy Ede sem vélekedik másképp.

A kisgyermeknek amúgylz sokszor bizony megrázkódtatást jelent, ha az otthon közösségéből egy másik, komoly közösség tagja lesz és új kötelességek várnak rá. Ha a magyar cselédből magyar Iskolába kerül, akkor ez az „életbelépés" legtöbbször zökkenőmentes. Ez lt komoly érv szerintem, hogy miért kell a magyar rsslád gyermekének magyar Iskolába járnia, ha egyáltalán érvet kell emellett felhozni. Bizonyára Ismerik azt az esetet, ami nem messze Innét történt, hiszen az újságok is megírták. A magyar kisfiú a szlovák iskolában nem találta a helyét, pajtásokra sem tudott szert tenni, hiszen nem értette a nyelvüket s ez a nehézség olyan fenyegetőnek, olyan Áriáéinak tűnt előtte, annyira ránehezedett, hogy kedélybeteg lett. Mivel a szüleinél nem talál;: megértésre, öngyilkosság ba menekült. Ez persze ritka eset, de miért nehezítsük gyerekeink életét fölöslegesen? A tárgyi tudást, ami a leglényegesebb, anyanyelvén sokkal jobban elsajátíthatja és otthon Is van kihez fordulnia esetleges s-g tségért. A szlovák nyelvet, amelynek közelében él és amit az Iskolában Is tanai, könnyén elsajátíthatja. Hogy a magyar iskolát végző diák nem tanulhat meg Jól szlovákul, az csak kényelmes kifogás annak a számára, aki szükségesnek tartja, hogy ürügyet keressen. Sajnos, Itt Diőszegen Is két fiv őta csak egy magyar első osztály nyílik meg.

Azelőtt még két párhuzamos alsóosztályra volt szükség. Pedig akárhogy Is nézem a dolgot, az anyanyelven való tanulás szolgálja legjobban a gyerek tárgyi tndfiiát ás műveltsége megalapozását.

OKD0DY KATALIN