A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-05 / 1. szám
a fejét, hiszen akik itt dolgoznak, tudják, mi a becsület. Minden arany, ami fénylik Arany itt, arany ott, arany amott, sárga, fénylő aranytömbök, rudak, téglalapok, érmék, kitüntetések mindenütt, amerre nézünk. Nyugodt lélekkel megcáfolhatjuk a közmondást, amely azzal, hogy leszögezi: „Nem mind arany, ami fénylik“ bizonytalanságot kelt. Ám itt nincs helye a gyanúnak, mindenki meggyőződhetik róla, aki olvasni tud, hogy a kincseskamrában minden szinarany. A kerekeken felém gördülő fémládából kiemelek egy sárga, vaskos tömböt ... majd egy másikat... egy harmadikat ... Forgatom a színaranyat, nézegetem, végre is beleremeg a kezem a fárasztó mulatságba, hiszen minden egyes tömb pontosan 12 kg-ot nyom. A hossza 24,5 cm, a szélessége 9 és a magassága 4 cm. Megtudom, hogy egy-egy tolókocsira 2,5 mázsa arany fér fel, ami testvérek között is megéri a 10 millió koronát. Akinek kedve van hozzá, az kiszámíthatja, hogy az arany kilója 8 000 devizakoronába kerül, akkor ennek a 12 kilós aranytéglának az értéke majdnem 100 000 devizakoronára, vagyis fél millió csehszlovák koronára rúg. Megvásárolná kedves olvasó, ha volna ennyi pénze? Ne fáradjon kérem, felesleges az érdeklődése, hiszen amúgysem eladó ez az arany. Azután meg, mit is kezdene vele? Viszont egészen más volna a helyzet, ha az olvasó akarná eladni karkötőjét, nyakláncát vagy egyéb ékszerét, mert azt természetesen megfelelő áron, minden további nélkül örömmel átveszik az óra- és ékszerboltok. A legtisztább a szovjet arany Az aranyrudak felületét vizsgálgatom. Keresztlevelükből, azaz a beléjük vésett jelekből és számokból annyi mindent megtud az ember! Például azt, hogy honnan származik ez vagy az az aranytömb, milyen a minősége, de az sem érdektelen, hogy hol öntötték formába. A „gyengébb kedvéért“, aki a jelen esetben én vagyok, DoleZal elvtárs körülményes magyarázatba fog, miközben rámutat az egyik téglára. Ez a PRB feliratú például a Szovjetunióból való, az ott az Egyesült Államokból, egy másik hazája pedig Anglia. Míg a szovjet tömbökön feltüntetett szám 999,9, a többieké 999,7. Mit jelent ez? Azt, hogy a szovjet arany két tízezrelékkel tisztább, mint a többi, vagyis egy tízezrelék híján szinarany s ezzel az öszszetételével párját ritkítja az egész világon. Ezzel magyarázható, hogy a kitűnő minőségű 24 karátos szovjet aranyat a világpiacon is nagyrabecsülik. Itt a banképület alagsoréban és a többi munkahelyen van belőle hőven. Az arany eredetéről tehát a belevésett betűk alapján nem merülhetnek fel kétségek. Titokzatosabbak azonban útjai, amelyeket bejárt, mielőtt hozzánk került. Az arany ugyanis azt a célt szolgálja, hogy kereskedjenek vele, s ezért minél több helyen fordul meg, annál jobb. Ezért nem tekinthető véletlennek, ha a szovjet aranytömb nem közvetlenül a Szovjetunióból, hanem Londonból, vagy Madridból kerül hozzánk. Az aranyat olvasztják Az egyik asztalon, szinte hihetetlen, 5 mázsa arany hever. Ügy tűnik, mindössze néhány kiló az egész. Ezek a rudak is magukon viselik keresztlevelüket, melyből minden kétséget kizáróan azonnal megállapítható, hogy az olvasztásra feljogosított cégek közül (mindössze 38 ilyen céget tartanak nyilván a világon) melyiknek a konyhájában látott napvilágot valamelyik öntvény. Minthogy Csehszlovákiának az ilyesmire nincs joga, az aranytömbőket. rudakat és téglákat külföldön, többnyire Londonoan vásároljuk. Rendszerint a szovjet aranyat is onnan kapjuk. Ha azonban kivételesen mégiscsak készítünk aranyöntvényt, az nem lehet más, mint vékony lemez, vagy szemcse. Ám az aranypénzek, érmék beolvasztása — minthogy külföldön igen népszerűek és keresettek — szigorúan tilos. A polgárok ajándéka De térjünk vissza, hacsak néhány percre is, a kincseskamrákba, azokhoz a dolgozókhoz, akik az aranykészleteket kezelik. Mindent pontosan beírnak, ellenőriznek és felülvizsgálnak. Mindenről tudnak, mindent észrevesznek, szemük, mint a sasé ... Tévedni ugyan emberi dolog, de ők talán még sohasem tévedtek. — Mit rejtenek magukban azok a leplombált nyakú zsákok? Hát azok a zacskók? Nem is válaszolnak. Egyszerűen kiszórják előttem az egyik tartalmát, éppen ma érkezett... Osztrák—-Magyar Monarchia-beli aranyforintok gurulnak szét az asztalon ... ezer ... ötezer ... tízezer ... Ki tudja? Az ékszerészek vásárolták fel a lakosságtól. Nem csoda, hogy ilyen sok van belőlük, hiszen a karácsonyi ajándékok megvásárolásához az embereknek pénzre van szüksége. Az aranyforintok ára jól jön a bevásárlásoknál... Persze ékszerekben sincs hiány a sok arany között. A karkötők, fülbevalók, nyakláncok, gyűrűk és ki tudná felsorolni, még milyen csecsebecsék, a polgárok ajándékai, felajánlásai a Köztársasági Alapra. A szakemberek minden egyes darabot ékszerész mérlegen hajszálpontosan lemérnek és mindjárt fel is becsülnek. Az értük Járó összeget a Köztársasági Alapnak továbbítják. Az ajándékozott arany pedig az olvasztókemencébe vándorol, hogy színarannyá vállon, valutaalapunk, az aranyfedezet gyarapítására ... Joggal állítja tehát Doleáal elvtárs, hogy az aranykészlet nem apad sőt ellenkezőleg, fokozatosan növekedik. És ez a fő, mert minél több van belőle, annál jobb. A munkatermelékenység még az aranynál is többet ér Csakhogy ne feledjük, az aranyfedezet növelése magában véve nem elég gazdasági nehézségeink orvoslására. Mire való tehát? Az aranykészlet a pénz aranyfedezetét biztosítja és fizetési eszközként szolgál, de nem a hazai piacon, hanem kizárólag a külkereskedelemben, úgyhogy belföldi jelentősége elenyésző. Ezért az aranynál sokkal fontosabb a munkatermelékenység állandó növelése, az, hogy minél több és minél jobb minőségű árut, főleg exportárut termeljünk. Mert az értékes devizára csak akkor tehetünk szert, ha gyártmányaink versenyképesek lesznek a külföldi piacokon, ahol egyelőre csupán bizonyos termékeink iránt mutatnak érdeklődést. Aranykészleteink növelésének feltétele tehát külkereskedelmünk fellendítése. A behozott áruért kifizetett devizákat az exportáruért kapott devizákkal kell fedeznünk, mégpedig olymódon, hogy a bevételek jóval meghaladják a kiadásokat, vagyis, hogy minél több devizánk maradjon koronánk aranyfedezetére. Ha ez sikerül — természetesen sok függ a gyárak és üzemek jobb munkájától is —, akkor népgazdaságunknak nem lesznek leküzdhetetlen problémái. És ez a célunk! KARDOS MÁRTA Aranypénzek minden korból. — a Köztársasági Alap javára Szovjet aranytégle, finomsága 989,9. Aranytégla Denverbdl, az Egyesült Államokból. Finomsága 999,7. Mérik a felvásárolt aranypénzeket. M. Peterkia felvételei
