A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-05 / 1. szám
Micsoda év volt Az óév végén, újév kezdetén mindig számvetést teszünk. Szokássá vált ez. azóta, mióta az emberiség méri az idő múlását. Vannak eseménytelen évek az ember életében és vannak olyanok is, amelyek sorsfordulót jelentenek nemcsak az egyén, hanem egy egész ország lakosságának életében. Felcsillant reményekkel és aggodalommal telt évet hagytunk mögöttünk. Még sosem álltunk annyira a világ érdeklődésének középpontjában, mint az elmúlt esztendőben. Azok, akik az iskolában nem tanultak Csehszlovákiáról, lexikonokat böngésztek, hogy minél többet megtudjanak arról az országról, amelynek sorsával a mi sorsunk is összeforrott. Ha babonás lennék, azt mondanám, hogy a nyolcas számmal végződő évtizedekben valaminek történnie kell. Nézzük csak! 1918: Csehszlovákia megalakulása. 1938: Csehszlovákia szétdarabolása. 1948: végleg eldől a hatalom kérdése Csehszlovákiában. 1968: ezt hagyjuk. A bennünk levő közvetlen benyomások még túl elevenen élnek ahhoz, hogy így egy mondattal meghatározzuk, mi történt ebben az országban. Annyi azonban biztos, hogy politizálni kezdett az egész ország. Akik eddig félreálltak, most együtt éltek és együtt élnek a haza gondjaival és örömeivel. Gondokból, bajokból kijutott nekünk is, csehszlovákiai magyaroknak. Űj év küszöbén állunk. Az emberek újra tervezgetnek. Ezért fordulunk három kérdéssel a Csemadok járási titkáraihoz, hogy megtudjuk, mi a véleményük a csehszlovákiai magyarok sorsáról. De nemcsak erről, hanem országunk sorsáról is. Íme a kérdések: 1. Miben látja a Csemadok fő feladatait az 1969-es évben? 2. Hogyan képzeli el járásában a nemzetiségi kérdés megoldását? 3. Mit vár az 1969-es évtől Csehszlovákia politikai és gazdasági életére vonatkozólag? Fél Miklós, Dunaszerdahely A Csemadok fő feladatait az 1989-es évben a következőkben látom. 1 a) Megteremteni a Csemadok vonalán — helyi és járási méretben —« a párt és az állami szervekkel való legszorosabb együttműködést, amely alapul szolgál a jobb kulturális ás népnevelő munka fellendítéséhez. b) Megszilárdítani minden alapszervezetnél a szervezeti életet, tervszerű és céltudatos munkára vezetni az alapszervezetek vezetőségét. Szorosabb kapcsolatot teremteni a járási és alapszervezetek vezetősége között azáltal, hogy a megválasztott járási és helyi vezetőség nagyobb felelősségtudattal teljesítse a Csemadokra váró feladatokat. c) A Csemadok fő feladatánál szükségesnek tartsa, a minőségi munka megjavítása érdekében, hogy járásunk magyar nemzetiségű értelmisége, (a műszaki értelmiséget is beleértve) aktívabban kapcsolódjon bele a Csemadok tevékenységébe. 2 Járásunk egyike azoknak a járásoknak, ahol nemcsak elvileg, de gyakorlatilag * is érvényesítik a nemzetiségi kérdés helyes megoldását. Szükségesnek látjuk különböző magyar szakközépiskolák létrehozását, mivel járásunkban több százra rúg azoknak a magyar fiataloknak a száma, akik elvégezték ugyan a tizenkétéves iskolát, de nincs módjukban tudásukat tovább gyarapítani, éppen a szakiskolák hiánya miatt. Fontos feladatnak tartom, hogy a magyar dolgozók ne csak a választott szervekben legyenek képviselve arányuknak megfelelően, hanem a választások alkalmával alapot kell teremteni arra, hogy a végrehajtó szervekben is az arányuknak megfelelően legyenek képviselve. Szükségesnek látom járásunkban ipari üzemek létesítését, hogy ne kelljen járásunkból a magyar dolgozóknak — családjuktól távol — biztosítani életfenntartásukat. 3 Egyik fontos feladatnak tartom a politikai élet szakaszán, hogy megszilárdul' jón a párt és a tömegek közti kapcsolat. Érvényesüljön a szocialista demokrácia elve, megszilárduljon a munkafegyelem, megerősítani minden szakaszon a párt vezető szerepét. — S nem utolsó sorban azt várom, hogy a legszorosabb együttműködés és barátsági kapcsolat épüljön újból ki a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, mert csak ez a biztosítéka annak, hogy a szocialista társadalmat — felszámolva a múlt években bekövetkezett deformációkat — tovább tudjuk építeni. Továbbá várom, hogy hazánkban a nemzetgazdaság fellendüljön. Mindezek megvalósításához természetesnek tartom a béke megszilárdulását az egész világon. Koncz'Bóla« Losonc 1A Csemadok legfőbb feladatának tartanám az 19B9-es esztendőben, ha a rend- 1 kívüli X. országos közgyűlés kimondaná, hogy a Csemadok érdekvédelmi szervezet. Ez szükséges annál is inkább, mivel úgy látom, hogy a járásokban még nagy harcot kell vívni a nemzetiségi kérdés őszinte és igazságos megoldásáért. A másik fő feladat, hogy a Csemadok járási titkárságot kiépítsék emberekkel, admiaisztratív erővel. Legalább négy személynek kellene dolgozni egy-egy járási titkárságon. (Vezető titkár, népművelési és népművészeti referens, valamint egy adminisztratív munkaerő.) Ez alapot adna ahhoz, hogy a Csemadok a Csehszlovákiában élő magyarság érdekvédelmét biztosíthassa és pártunk ideológiai harcát, a népművelést elősegíthesse. Mindezek hiányában csak kapkodás, csak kínlódás lesz továbbra is a munkánk. 2 A nemzetiségi kérdés megoldása egy járásban mindig attól függ, kik azok, akik * funkciót töltenek be a járási, városi szervekben. Szerintem nálunk az volna a helyes, ha a párton, a JNB-n, a Városi Nemzeti Bizottságban fele-fele arányban volnának a funkcionáriusok, de a választott szervekben is többen volnának magyar dolgozók. Ugyanaz vonatkozik a városi pártbizottságra és aunnk elnökségére is.'Ne csak azok legyenek jó funkcióban, akik felülről, vagy alulról jöttek, ha nem a tősgyökeresek, szlovákok, magyarok egyaránt. Ez volna az alapja annak, nogy a torzsalkodás megszűnjön, marxista—leninista alapot kapjon a nemzetiségi kérdés megoldása, illetve megvalósítása. Nem azt kellene már végre nézni, hogy milyen nemzetiségű, hanem hogy ki, micsoda és hogy dolgozik. A nemzetiségi kérdés megoldásánál az iskolarendszerben nem ragaszkodnék kimondottan csak a szlovák iskolához, hanem lehetővé tenném a magyar gyerekeknek is, hogy ott tanuljanak, ahol könnyebb nekik. Nem akadályoznám a magyar óvóda fejlődését, megvalósítanám a magyar gyermekek részére az ipariskolát, egészségügyi iskolát stb. Ugyanakkor a magyar iskolákat magyar szakemberek irányítására bíznám. A népművelési háznál is fele-fele arányban állítanám be a funkcionáriusokat, nem úgy, mint most, hogy egy magyar beosztott van. A Járási Népkönyvtárnál magyar szekciót létesítenék, rendszeresen törődnének a helyi könyvtárak áldatlan helyzetével a magyar községekben. Egyszóval a proletár nemzetköziséget nemcsak jelszóban hangoztatnám, hanem a gyakorlatban ültetném át, érvényesíteném. Ha kötelességeink évről évre fokozódnának, jogaink is párhuzamosan érvényesülnének. 3 Bízok abban, hogy a józan ész hazánk minden funkcionáriusánál és polgörunk* nál győzni fog. Nem szabad, hogy a januári útról letérjünk, annak pozitív vonásai alapján kell, hogy haladjunk. De azt várom, hogy a szélsőséges elemek ellen pártunknak és népi szerveinknek bátrabban fel kell lépniük. A megtörtént augusztusi események fölött nem siránkoznunk kell, hanem az ország konszolidálódásán kell törekednünk és a moszkvai határozatokat kell minden vonalon teljesítenünk. Hazánk politikai életében, nem a felülről való diktálást várom, de mégis a felsőbb szerveinknek kell több és jobb javaslatokkal élni az alsóbb szervek felé. Rendszeres tájékoztatást várunk a felsőbb szervektől, tehát pártunk Központi Bizottságától is. Azt várom, hogy a jövő évben ott fent szilárdul meg elsősorban az egység és az adott helyzetben mindig találják meg a helyes kivezető utat. Szerintem könnyebb szimpátiára szert tenni, de annál nehezebb a helyes úton vezetni dolgozó népünket Ami viszont gazdasági életünket illeti, ne feledkezzenek meg arról vezető egyéniségeink, hogy a kitermelt javakat ki hozta létre. Szerintem nem az igazgatókat illeti a 40—50 ezer koronás jutalom. Legyenek a munkások érdekeltté téve még jobban az üzemekben. Ugyanakkor a kereslet határozza meg a termelést és ne fordítva. Fejlett iparral rendelkezünk, s ennek alapján a mennyiség mellett a minőségre kell nagyobb gondot fordítanunk. Szakképzett vezetőinkkel, munkásainkkal, akik ezt minden téren megérdemlik, anyagilag is éreztessük, váljanak ki a többi közül. Szűnjön meg végre a koma-sógor alap az üzemekben, vezető funkciókban, szerveinkben egyaránt. Gazdasági életünk fokozása függ attól is, hDgy milyen egységesek leszünk, hogy váltjuk valóra azt, amit a múltban csak hangoztattunk, azaz a proletár nemzetköziséget. 6