A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-06 / 14. szám

konysagának tokozásával kívánjuk kiküszöbölni társadalmi fejlődésünknek az anyagi és a szellemi igényesség között mutatkozó aránytalanságait

.tevékenységünkből ki kell küszöbölnünk a formalizmusnak kényelmén alapuló ártalmas, visszahúzó hatását A kulturális népnevelő munkában mindig a csehszlovákiai magyarság, esetenként pedig sajátos igények, illetve az egyes tájegységek szükségleteiből kell kiindulnunk. Munkánk sikerének egyik alapja az egyéni, csoport- és össztársadalmi érdekek megfelelő összehangolása.

Eszmei és politikai céljaink megvalósítása érdekében elsősorban a hagyományosan bevált munkaformákra támaszkodunk, viszont a megnövekedett igények, társadalmunk szerkezeti változásai új munkaformák keresését is szükségessé teszik.

A Csemadok KB elnöksége és titkársága a magyar dolgozók tömegei között végzendő ideológiai és kulturális-népnevelő munka eredményes folytatása érdekében szervezetten és szorosan együttműködik a csehszlovákiai magyarság ügyeivel foglalkozó intézményekkel, szervekkel és szervezetekkel. Ezeknek magyar nemzetiségű képviselőiből s a létrejövő csehszlovákiai magyar tudományos társaságok vezetőiből tudományos tanácsadó testületet létesít

A Csemadok kulturális tevékenységének központi szinten továbbra is az országos rendezvények a legfontosabb formái: népművészeti jellegű fesztiválok, emléknapok, évfordulók, tudományos jellegű tanácskozások, értelmiségi találkozók megrendezése.

Az eddig körvonalazott célok és feladatok megvalósítása, tevékenységünk hatékony megszervezése, a tartalmi színvonal emelése fokozottan felelősségteljes munkát kíván a Csemadok járási bizottságainak tanácsadó testületéitől, a népművelési szakbizottságoktól. Tevékenységünk jobb megszervezése, aktívabbá tétele, belső differenciálásuk biztosíthatja a sikeres munkát. A szükségleteknek és igényeknek megfelelően a szakbizottságokon belül létrehozhatunk további munkacsoportokat, pl. honismereti, irodalmi, közgazdasági, iskolaügyi, jogi, népművelési, klubmozgalmi, különböző rendezvényekkel foglalkozó stb. csoportokat. Az egyes csoportok feladata, hogy saját szakterületükön adatokat és információkat gyűjtsenek, azokat rendszerezzék és értékeljék, javaslatokat dolgozzanak ki a szerzett ismeretek felhasználására a népművelés-népnevelés terén. javasoljuk, hogy az egyes bizottságokba a lehetőségek szerint vonják be a járási népművelési ház metodikusait, dolgozóit, s ezek a szoros együttműködés lehetőségeivel élve végezzék munkájukat.

A népművelési szakbizottság a szellemi erőket összpontosító olyan fórummá lehet, amely járásonként megteremti kulturális és szellemi életünk magasabb szintű kibontakozásának feltételeit.

A Csemadok központi szervei — az állami népművelési intézményekkel karöltve — módszertani tanácsokkal, segédanyagokkal, szervezési segítséggel és a lehetőségekhez mérten anyagi hozzájárulással támogatják a járási szakbizottságok munkáját.

A Csemadok társadalmi-kulturális munkájának nagy része a jövőben is szövetségünk alapszervezeteire, tisztségviselőire és aktivistáira hárul. Az ő feladatuk lesz a programban körvonalazott eszmei és gyakorlati célok megvalósítása. Nekik kell elvégezniük azt a munkát, amely elősegíti a magyar dolgozók további kulturális és politikai fejlődését, hozzájárul a tudományos ismeretek gyarapításához.

III.

Az utóbbi időben egyre érzékelhetőbben formálódik a csehszlovákiai magyarság szocialista keretek között 20 éve fejlődő köz- és szellemi élete. Hézagosai ugyan, de van már szervezett iskolarendszerünk, irodalmunk, újságírásunk és népművelési rendszerünk. Ahhoz, hogy szellemi életünk és egyúttal társadalmi struktúránk szerves egészet alkosson, meg kell teremteni a csehszlovákiai magyar tudományos és művészeti életet, a legmagasabb szellemi tevékenység szervezett formáit és a csehszlovákiai magyar iskolaügy, a szakoktatás, tanoncképzés továbbfejlesztésének feltételeit, a közös szocialista hazában élő nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúsága alapján.

A nemzetek és nemzetiségek közötti egyenjogúság megvalósítása a társadalmi-gazdasági élet minden szakaszán megköveteli, hogy összefüggéseiben lássuk a problémákat. Ezt csak a kor színvonalán álló tudományos vizsgálódás biztosíthatja. Szellemi életünk fejlettségi foka ma már megköveteli a Szlovák Tudományos Akadémia keretén belül nemzetiségi tudományos kutató intézet létrehozását Ennek szorgalmazása mellett szövetségünk tudományos társaságok létrehozásával kívánja e munkaszakasz kiépítését meggyorsítani és később munkáját támogatni.

A történelmi, szociológiai és nyelvészeti tár saság feladata — a járási népművelési szakbizottságokkal együttműködve, azokat irányítva — a csehszlovákiai magyarság fél évszázados múltjának tudományos feldolgozása, szel lemi, kulturális és népművészeti értékeinknek, szokásainknak, nyelvi és tárgyi emlékeinknek, hagyományainknak gyűjtése, rendszerezése, to vábbá nemzetiségünk jelenlegi társadalmi viszonyainak gazdasági, jogi. műveltségi helyzetének tudományos szintű vizsgálala.

A tudományos élet megteremtésén kívül a Csemadok fokozott figyelmet szentel a csehszlovákiai magyar képző és zeneművészek csoportosulásának. Támogatja törekvésünket, a lehetőségekhez mérten anyagi és szervezési segítséget nyújt összejöveteleik megrendezéséhez. Művészeti életünk felkarolásával, régi adósságunkat törlesztve, kívánunk hozzájárulni a csehszlovákiai magyar művészet sajátos arculatának kialakításához, művészeti életünk felpezsdítéséhez, színvonalának emeléséhez.

Szellemi életünk intenzív lüktetését a jövőben értelmiségi találkozók rendszeres összehívásával kívánjuk biztosítani. Elősegítjük ezzel a fél évszázados nemzetiségi múltunk szellemi hagyományait és a jelen társadalmi valóságunk szellemi értékeit egyesítő sajátos csehszlovákiai magyar szellemiség és életszemlélet kialakítását, további formálódását.

Szellemi életünk kiteljesedése érdekében szükségesnek tartjuk és szorgalmazzuk, hogy az illetékes szervek újabb intézményeket hozzanak létre. Gondolunk itt mindenekelőtt: központi könyvtárra, képtárra és múzeumra, levéltárra, hivatásos dal- és táncegyüttesre, egy további hivatásos színházra s nem utolsósorban a csehszlovákiai magyar kultúra székházára.

IV

A Csemadok az utóbbi időszakban jelentős társadalmi súlyra tett szert hazánk életében. E fontos tény tudatában szükséges, hogy tovább szilárdítsuk szövetségünk szervezeti életét, növeljük tekintélyét járási és központi szinten egyaránt.

Olyan munkaformákat kell keresnünk és átültetnünk a gyakorlati életbe, amelynek megfelelő feltételeket biztosítanak a rendszeres munka végzéséhez, tág teret nyitnak az alkotó kezdeményezéshez és lehetővé teszik népnevelő munkánk hatékonyságának fokozását.

Szervezeti életünk formalizmusának és hiányosságainak kiküszöbölését is fontos feladatnak tartjuk.

Szervezeti életünk megszilárdítása érdekében szükséges:

— a Csemadok társadalmi súlyának növelése a taglétszám emelésével;

— a Csemadok titkárságok munkájának átszervezése, az egyes munkaszakaszok feladatainak új meghatározása és az apparátus kibővítése;

— a központi és járási ellenőrző szervek tevékenységének aktivizálása;

— a választott központi és járási szervek fokozott bekapcsolása a konkrét munkába, az

egyes szervek közötti élő kapcsolatok ápolása. • • •

Szövetségünk a tagság és az egész csehszlovákiai magyarság érdekeit, szükségleteit és tenniakarását kifejezésre juttató programot hagy jóvá. A Csemadok programot kap, a hoszszú időre szőlő alapvető feladatok és célok foglalatát, cselekvési tervet, melynek csak a kitartó, ügybuzgalommal végzett munka ad majd értelmet. Csak a hivatástudat és mindnyájunk áldozatkészsége vihet bennünket előre azon az úton, mely a szocializmus építésének és nemzetiségi létünk kiteljesedésének az útja.

Lehetőségeink nem csekélyek. Rajtunk, a Csemadok-tagok tízezrein, munkásokon, parasztokon, értelmiségieken, öregeken és fiatalokon múlik, hogy lehetőségeinkből mit váltunk valóra, hogy mit teljesítünk abból, amit vállaltunk. S amit vállaltunk, az nem kevés: a köztársaság nemzeteivel és nemzetiségeivel egyenjogú és egyenrangú emberekként testvéri egységben építeni jövőnket.

LOOSZ DEZSŐ

FÉLFOGADÁS

A Nagyhivatal vezetőjének előszobájában többen várakoznak. Egy perzsabundás hölgy cipője orrával a szőnyeg mintáit méregeti, csak úgy unalomból. Gyorsabban telik talán az idő. ha tudja, hány kis virágminta veszi körül a nagy virágmintát. Másik várakozó csak az imént nyomta el cigarettáját az ezüst hamutartóban, máris a másik cigaretta után nyúl. Szemmelláthatóan ideges. Többen nyugodtan várakoznak, Ari sportújságot olvas, ki az iratait nézegeti, vagy a semmibe bámul.

A sarokban pálmák, az ablak előtt akvárium. A csend nyomott és ünnepélyes, már ahogy az egy ilyen Nagyhivatal előszobájában szokott lenni. A fehérre lakkozott kétméter magas barokk ajtó mögött ül a titkár, egy másik, ugyanilyen díszes ajtó mögött a Nagyhivatal vezetője, „jelentkezés a titkárnál“ szól az ajtón az utasítás. Lassan múlik az idő.

A jolyosó jelöl csizmakopogás hallatszik. Bársonysüveges, bőrzekét viselő vidéki ember lép be a perzsaszőnyegre. Lehet úgy hatvanas. Kevés falusi sarat és egy kis nagyvárosi szemetet hozott be csizmájával. Kicsit körülnéz, majd egyenesen a főnöki szoba felé veszi lépteit. A várakozók felfigyelnek. A vidéki fél nem zavartatja magát. Erőteljesen bekopog, pontosan a „jelentkezés a titkárnál“ című felirat alatt. Válasz nem érkezik. Mi sem természetesebb, minthogy megnyomja a kilincset. A szemmagasságban lévő kilincs enged, az ajtó nem.

A perzsabundás hölgyben meghűl a vér ennyi merészség láttán. A cigarettás elnyomja ki tudja hányadik cigarettáját, az újságolvasó abbahagyja az előző napi mérkőzés híreinek olvasását. És ekkor csodák csodája, fordul a kulcs a zárban és az ajtóban megjelenik a Nagyhivatal Nagyfőnöke.

Mindnyájan azt várjuk, hogy most erőteljes szavak következnek, kérdés, hogy nem tud-e olvasni a kedves ügyfél, vagy mutogatás az órára, hogy a félfogadás ideje még nem érkezett el. De vannak még csodák.

A Nagyfőnök barátságosan a vidéki bácsi felé fordul, nem küldi a titkárhoz, nem mutatja az óráját, csak szelíden hallgatja, amit az öreg mond.

A bácsi csendesen beszél, csak a Nagyfőnök válaszát lehet hallani:

— Ha a kerület kezdte meg, annak is kell befejeznie. Sajnálom nagyon, addig én sem tehetek semmit.

A merész ügyfél nem adja fel a harcot. Tovább mondogat valamit, megint csak a választ hallani.

— Köszönöm, ilyen alapon úgysem lehet semmit elintézni. — Üjabb válasz, amit hallak:

— Köszönöm, nekem is van saját szőlőm,

saját termésű borom is van elég.

Milyen rendes ember a Nagyfőnök, gondoljuk valamennyien. A fél nem fogy ki az érvelésből, a Nagyfőnök türelme úgy látszik véghetetlen.

— Köszönöm, semmire sincs szüksége.

Már feszült a levegő, főleg a várakozók

között, mindenki kiváncsi, hogy végződik a különös félfogadás.

Ojabb érv, amit nem hallok. A Nagyjőnök arca mintha kissé megenyhülne, másodpertre visszalép a szobájába, csengd hallatszik, mire a titkári szoba ajtaja megnyílik és elősíet egy alázatos tisztviselő.

— Kérlek — mondja neki a Nagyfőnök, — intézd el ezt az ügyet, a bácsi a mi osztályvezetőnk rokona.

Csak ezt a rokonságot ne említette volnál