A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-06 / 14. szám
Látogatóban Galantán Tóthpál Gyula (elvétele A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek: MACS JÓZSEF, OZSVALD ÁRPÁD Szerkesztők: NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ORDÓDY KATALIN TARJÁNI ANDOR Grafikai elrendezés: CSÁDER LÁSZLÓ Fényképész: PRANDL SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava, Obchod ná (Széplak) u. 7. Postafiók C 398. Telefon 533-04. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz; PNS — űstredná expedíció tlace, Bratislava, Gottwaldovo nóm. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés, egész évre 78,— Kés. Kéziratokat nem Őrzünk meg és nem küldünk vissza. A Nyugat-szlovákiai Bútorgyár galántal üzeme semmivel sem kelti fel különösebben az újságíró figyelmét. Meglehetősen elhanyagolt munkahely. Vagy talán éppen ezért érdemes róla írni? Ebből a szempontból is nézhetjük a dolgot. A nyersfa kellemes szaga még a kapun kívül megcsapja az orromat, de kedvetlenül torpanok meg a kapun bévül, ahol a gondozatlan udvar látványa fogad. Sár, hulladékok, az épületekhez csak az embertaposta út vezet. Az épületek Is korszerűtlenek, bizony nem fejlődtek sokat, nem csinosodtak tovább 1948—49 óta, amikor az üzem mai formájában megalakult. Az emberekkel beszélgetve megtudom, hogy a gazdával, az üzem pozsonyi igazgatóságával nem igen elégedettek, de ezt a sokéves tapasztalat alapján belenyugvással állapítják csak meg, mint amin amúgysem lehet segíteni, hiszen „fönt dől el minden“. Hiba ez. Gondolom az új mechanizmus szele csak elér idáig is, hogy a kezdeményező akarást a holtpontról kimozdítsa. 700—800 alkalmazott a központtól már joggal elvárhatja, hogy az több gondot fordítson rájuk. Annál is inkább, mivel eredményeik nem rosszak. A tervteljesítésben a galántal üzemé volt az elsőség, s az igazgatóságnak Galántára kellett volna költöznie, no de kinek van kedve Pozsonyt odahagyní egy vidéki kisvároskáért? Csak egy pillanatra csillant fel a remény a gyáriakban, hogy „másképpen lesz, holnap“, aztán „megkeverték“ a dolgokat odafönt, s minden maradt a régiben. A düledező konyha nem teszi lehetővé, hogy ennyi embernek biztosítsák az üzemi kosztot, s az épületek felújítását is csak ígérgetik évek óta. Változás itt leginkább csak a vezetők személye körül volt tapasztalható, mert már a hatodik Igazgató foglalta el helyét a gyáracska élén. Az üzem különben két típusú, évente mintegy 12 300 hálószobabútort gyárt, főleg dióból és kőrisből. Hazai használatra a nem magas fényezései bútort készítik, a magas fényezésű exportra kerül. Azelőtt több helyre is exportáltak, de a külföld Egységben az erő Egy lépéssel előbbre jutott az a kezdeményezés melynek célja: „Tapasztalatcsere a magyar iskolák szülői munkaközösségei között." Az első Kassa—Ktrályhelmec-i találkozót követte a második Pozsonyban február 14-én. A Duna utsal magyar iskola igazgatója, Janda Iván és a tantestület képviselőt, dr. Bertha Géza elnök és a választmány tagjai fogadták a kassai küldöttséget. őszinte, meghitt hangú beszélgetés keretében vitatták meg azokat a problémákat, nehézségeket, gondokat, hiányosságokat melyek egyaránt jellemzőek hazánk minden magyar iskolájára keleten és nyugaton. Javaslatok, tervek hangzottak el és új munka indult, a következő beszélgetés előkészítése további iskolák bevonásával. érdeklődése állandóan változik, mindig más típusok felé fordul. Jelenlegi külföldi megrendelőjük egyedül a Szovjetunió, ahová évente 3500 hálószobaberendezést küldenek. Most egy új, nagyon tetszetős harmadik féle típus az ún. „Perla“ bútor gyártásába fogtak. Kiskereskedelmi ára 15—16 ezer korona körül fog mozogni. A mahagóni furnlrral borított bútor igen Jól mutat, és emeletes szekrényei praktikusak. A keskeny, külön is használható szekrényrésznek majd a kis szobák tulajdonosai örülhetnek. Néhány mintadarab gondosan puha huzatba burkolva áll a műhelyekben, ahol szakosítva folyik a munka. Asztalosokban állandó a hiány, de sok a jól betanított munkás. Aránylag sok asszony dolgozik itt. Háromszázkét munkásnőt foglalkoztatnak, de ez Galánta asszonyainak munkaigényét még nem elégíti ki. Az adminisztráció nem túlméretezett, mindössze 53 főből áll, ebben azonban a 15 mester is bent foglaltatik. Hogy folytassuk a statisztikát, megemlítem, hogy a dolgozók 00—70 százaléka magyar. A munkahelyeken Járva is csak magyar szó ütötte meg a fülemet. Ezzel kapcsolatban szeretnék feltenni egy kérdést. Rövidesen (remélhetőleg szeptemberre) megnyitják a gyári óvodát. Ez az itt dolgozó nők helyzetén nagyban könnyít majd, de könnyít a galántal asszonyokén általában, hiszen az üzem dolgozóiak gyermekein kívül más óvódáskorü gyermekek is járhatnak ide. Tekintettel pedig arra, hogy zömmel magyar gyermekek kerülnek ide, gondoskodnak-e majd magyar óvónlőről? A galántal bútorgyárban magyar óvódéra és magyar óvónőre lesz szükség, ezt nyomatékosan az üzem vezetőinek és a galántal JNB és VNB iskolaügyi osztályának figyelmébe ajánljuk! Mert törődni kell a bútorgyár dolgozói jogos igényeinek kielégítésével, akár az utak, épületek karbantartásáról, akár a környezet és munkaeszközök korszerűsítéséről, akár a nemzetiségi öszszetétel tiszteletben tartáséról van szó. Ez nemcsak helyi, országos érdek is. O. K. A találkozások célja: iskoláink színvonalának emelése, pedagógusok közötti tapasztalatcsere kialakítása stb. Sok okos gondolat, megvalósítható ötlet született ezen az összejövetelen s az ott jelenlevők helyzetismerete, politikai józansága és ügybuzgalma az ígéret, hogy a következő találkozás is eredményes lesz. Kezdeményezésével magot vetett el a kassai választmány, mely rövid időn belül erős gyökerű, dús lombú fává terebélyesedhet és idővel majd védheti gyermekeinket az élet villámcsapásai elöl, ha továbbra is olyan megértésre talál a hívó hang Iskoláink igazgatói és választmányai között Pozsonytól és Ktrályhelmecíg. B. Gy.
