A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-23 / 12. szám

Központi hűCinmnlnifl a országos közgyűlés óta Bizottságának UCü£UG'ltjIUJU végzett munkáról

11

— tovább kell fejleszteni és a legjobb módszerek felhasználásával elő kell segíteni a szlovák és a magyar nép közötti jó megértést, baráti együttélést, az egyenjogúság alapján a proletár internacionalizmus' szellemében. Ebből a célból olyan kapcsolatot kell teremteni és úgy kell együtt dolgozni a Matica Slovenskával, hogy mindkét szervezet s szocialista alapokon nyugvó nemzeti kultúra és öntudat ápolója s a nemzetiségi kérdés igazságos, az egyenlőség elve alapján való megoldásának hirdetője legyen;

— a csehszlovákiai magyar nemzetiség jogainak és egyenjogúságának intézményes biztosítását fel kell használni a hazafiság további szilárdítására;

— minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy Csehszlovákia magyarsága művelt, képzett és kulturált egyedek alkotta természetes társadalmi alakulatot képezzen.

A Csemadok szervezeti életének szilárdítása nem öncél. Csak ezen az úton érhetjük el pozíciónk további erősödését, a Csemadok társadalmi szerepének és tekintélyének emelését. Véleményünk szerint a jövőben ez még fontosabb lesz, mint a múltban volt. A már megalakult és az alakulóban lévő államhatalmi, kulturális és tudományos szervek, és intézmények csak akkor végezhetnek érdemleges és jó munkát, hogy ha a Csemadokban egy olyan széles alapokra helyezett tömegbázist találnak, mely munkájukat segíti s eredményeiket a legszélesebb néptömegek között népszerűsíti.

Az elmúlt két évben is jelentős helyet foglalt el népművelési munkánkban az előadások és előadássorozatok szervezése. Ez a munkaforma főképp a dolgozók ideológiai nevelését és a legújabb kulturális eredmények népszerűsítését hivatott szolgálni. Az elmúlt két évben a Csemadok önállóan 2293 politikai és szakelőadást rendezett — az előadássorozatokon, népi akadémiákon, szakkörökben és tanfolyamokon elhangzott előadásokon kívül.

Az irodalmi nevelés hatékony formája s általában a Csemadok egyik legjobban bevált népművelési munkaformája az irodalmi és szerzői estek szervezése. A könyvvel való munka megjavítása céljából is végeztünk felmérést a múlt évben s az ezzel kapcsolatos eredményeket megküldtünk a közgyűlés résztvevőinek. Ez azt mutatja, hogy súlyos hiányosságok vannak a könyvtári hálózatban, a könyvtárosok szakképzettségében, valamint hogy sem a magyar könyvek száma, sem a könyvállomány tartalmi összetétele nem megfelelő.

A Csemadok sajátos helyzetéből adódik, hogy a szűkebb értelemben vett népművelésen kívül foglalkozott és a jövőben még fokozottabb mértékben foglalkozik majd a csehszlovákiai magyar tudományos élet megteremtésével. A csehszlovákiai magyarság kulturális életének további fejlődése érdekében szükséges volt és szükséges lesz a magyar nemzetiség szellemi élete felső szintjének megteremtése, a tudományos élet kialakítása, mindenekelőtt a humán tudományok terén. Ez elképzelhetetlen, az alkotó értelmiség összefogása és tevékenységének intézményes megszervezése nélkül. Mivel eddig nemzetiségi tudományos intézetünk nincs — illetve a Szlovák Tudományos Akadémia mellett önálló intézetként még csak alakulóban van egy történelemmel, nyelvi és irodalmi kérdésekkel, néprajzzal, szociológiával és politilógiával foglalkozó, tudományos munkahely —, a Csemadok vállalkozott arra, hogy a lehetőségéhez mérten részben pótolja ezt a hiányt, egyúttal megteremtve az ilyen intézmények létrehozásának feltételeit.

Ehhez járult hozzá az 1968 őszén Ötátrafüreden rendezett országos értelmiségi találkozó, melynek eredményeként megalakult a Tudományos Tanács Előkészítő Bizottsága, és megtörténtek az első lépések a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és a Csehszlovákiai Magyar Történelmi Társaság megalakítására. Tudnunk kell, hogy ezek a társaságok a Csemadok széles tömegekre támaszkodó aktív társadalmi munkájának segítői és semmi esetre sem helyettesítői lesznek. S azt is tudatosítani kell, hogy e társadalmi munkán alapuló társadalmi tevékenység semmiképpen sem pótolhatja az intézményes feltételek között folytatott tudományos kutatást. Ezért égetően szükséges a már említett tudományos intézet létrehozása — a Szlovák Tudományos Akadémia önálló Nemzetiségi Intézetének megteremtése.

A népművelési munka — és a szervezeti élet — fontos és hatékony tényezője szövetségünk lapja, a Hét. Lapunk tükrözte az elmúlt két év társadalmi változásait s gyakran foglalkozott a magyarságot érintő társadalmi, politikai kérdésekkel. Hasábjain mérnököket, jogászokat, orvosokat és közgazdászokat szólaltatott meg. Emellett szinte számról számra érdekes és sokszínű anyagokat közölt a világ minden részéből. Sajnos helyzetéből adódóan — mivel Csehszlovákia magyarságának nincs több hasonló típusú lapja — az olvasók minden rétegének kívánságait kénytelen figyelembe venni s ez rányomja bélyegét a lap koncepciójára, mely így nem tudja betölteni kellőképpen küldetését. Úgyszintén hátrányos helyzetben van a Hét nyomdatechnikai okoknál fogva is. Elnökségünknek az a véleménye, hogy már a közeljövőben meg kell oldanunk a lappal kapcsolatos kérdéseket, ami csak úgy képzelhető el, hogy a Hetet gazdag és jó nyomdatechnikával előállított, elejétől végéig mélynyomásos hetilappá tesszük, rotációs mellékletét, a Fórumot pedig önálló társadalompolitikai hetilappá változtatjuk. Ez mindenekelőtt anyagi kérdés. Szövetségünk számára már most is komoly problémákat okoz a lap előállítási árának állandó emelkedése. Két évvel ezelőtt a Hét rentábilis volt, ma pedig az előfizetők számának emelkedése ellenére is több mint félmillió koronát fizetünk rá. Mivel nem szeretnénk a Hét árát emelni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy példányszámát, mely jelenleg 40 000 körül mozog, a közeljövőben legalább 10 000-rel emeljük.

A Csemadoknak leglátványosabb a kulturális tömegmozgalommal kapcsolatos munkája. Vitatható, hogy az az energia — munka, erő

és időbefektetés, melyet e munkaterületre fordítottunk, arányban volt-e a Csemadok többi munkaszakaszaival, illetve a csehszlovákiai magyarság kulturális élete további ágazatainak ápolására fordított energiával — de az kétségtelen, hogy e téren elért eredményeink jelentősen hozzájárultak a csehszlovákiai magyarság közösségi és összetartozás-tudatának fejlesztéséhez, a csehszlovákiai magyarság kultúrájának újbóli felvirágoztatásához és jelenlegi színvonalának eléréséhez. Az öntevékeny kulturális megnyilvánulásnak a Csemadokban meghonosodott formái szinte pótolhatatlanok addig, amíg csak egyetlen területi színházzal, egy félhivatásos népi együttessel s bár magas színvonalú, de műkedvelő tanítói énekkarral rendelkezünk, s amíg életkörülményeink fő meghatározója, hogy a csehszlovákiai magyarságnak csak elenyésző része, alig 20 °/o-a lakik városokban, s még ez is hiányolja az urbanizációval járó előnyöket. A színjátszó együttesek és irodalmi színpadok mennyisége az elmúlt két évben ugyan lényegesen nem emelkedett, de minőségileg határozottan nagy fejlődést értek el, annak ellenére, hogy a magyar műkedvelő színjátszó együttesek és irodalmi színpadok irányítása még sok járásban mostohán kezelt ügy.

A tánccsoportok és a népi együttesek száma a IX. országos közgyűlés óta eltelt időben nem változott: 160—180 között mozog. Számbeli gyarapodást e téren a jövőben már nem is várhatunk.

A Csemadok munkájában igen nagy szerepet játszanak a rengeteg embert, nagy tömegeket mozgató különböző járási, területi, kerületi és országos rendezvények, Csemadok napok, aratási-, béke- és szüreti ünnepélyek, jelentős személyiségek jubileumairól, események évfordulóiról való megemlékezések, emlékünnepélyek. Évente mintegy 60—70 ilyen rendezvényre kerül sor, százezer körüli közönséggel.

Énekkari kultúránk fejlődésére hatással van, de nagyobb hatással kellene, hogy legyen a Csemadok KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az alig öt éve alakult együttes fennállása alatt már több mint 70 kórusművet tanult be.

A csehszlovákiai magyar népművészet fejlődésére nagyobb hatást kellene gyakorolnia az Ifjú Szíveknek, a CSISZ SZKB mellett működő magyar daj- és táncegyüttesnek. Hogy ezt a pozitív hatást biztosítani tudjuk, a Csemadok KB ez év januárjában beadvánnyal fordult az illetékes szervekhez, melyben kérte, hogy az Ifjú Szívek irányításával a CSISZ helyett a Csemadokot bízzák meg.

A Csemadok KB elnöksége arra a megállapításra jutott, hogy sürgősen meg kell kezdeni népművészeti hagyományaink rendszeres gyűjtését, rögzítését és publikálását, mely munkát az elmúlt évben meg is kezdte.

A Csemadok szervezeti élete, népművelő és kulturális tömegmozgalmi munkája az elmúlt két évben, a Csemadok IX. országos közgyűlése határozatának szellemében és értelmében, hozzájárult bár egész társadalmunk, a csehszlovákiai magyarság és a Csemadok tagjainak szellemi gazdagításához, öntudatának, hazaszeretetének és világnézetének szilárdításához, mégis alulmaradt a lehetőségeken. Észre kell vennünk, hogy a feltételek és lehetőségek megváltozása következtében eddigi munkaformáink mellett újakat is kell alkalmazni. Munkastílusunkban is változásoknak kell beállnia ahhoz, hogy az itt-ott mutatkozó stagnációt mindenütt friss lüktetés, új eredmények váltsák fel. Ezt segíti elő a Csemadok programtervezete. Tudatosítani kell, hogy a nemzetiségek helyzetéről szóló, 1968. október 27-én kelt 144. sz. alkotmánytörvény néhány alapkérdést megoldott, és több kérdés megoldásának kiinduló pontja lehet a társadalmi, a gazdasági, a politikai, a kulturális és a tudományos élet terén. Ez a Csemadok számára is új feltételeket teremt.

A Csemadok egész tagságának és Központi Bizottságának egyaránt az a véleménye, hogy erőnket néhány olyan feladat teljesítésére kell összpontosítanunk, melyek megoldatlansága egész nemzetiségünk életének és kibontakozásának s így a Csemadok munkájának is gátlója volt és marad, nézetünk szerint ezek mindenekelőtt is a következők:

— Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjának szellemében elő kell segíteni hazánkban a politikai és a termelés fokozásával a gazdasági konszolidációt és rendezni a magyar nemzetiség teljes jogegyenlőségét, problémái intézményes megoldását az önállóság és az önrendelkezés szellemében, biztosítva a képviseleti és a végrehajtó szervekben a magyarság arányos képviseletét s azt, hogy a közéleti funkcióba az arra legrátermettebb, gerinces emberek kerüljenek;

— meg kell teremteni tudományos és kulturális életünk felső fokát a Szlovák Tudományos Akadémia és az egyetemek keretében, központi múzeum, könyvtár, levéltár, galéria és egyéb Intézmények felállításával;

— tovább kel szilárdítani társadalmi szervezetünket, a Csemadokot, növelni a taglétszámot, szilárdítani a szervezeti életet s a mostani rendkívüli X. országos közgyűlésen úgy meghatározni hosszúlejáratú programját, hogy az össztársadalmi szempontból és a csehszlovákiai magyar nemzetiség szempontjából egyaránt a haladás, a fejlődés aktív elősegítését szolgálja;

— meg kell oldani a többi társadalmi szervezetben tevékenykedő magyarok helyzetét a maximális autonómia elvének alapján: vagyis következetesen teljesíteni a Csemadok KB március 12-i állásfoglalásában foglaltakat.

Húsz évet zárunk. Megelőzve az ünneplést, a méltó megemlékezést, munkára jöttünk össze, programot kialakítani — József Attilával szólva:

„S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk“,

— hogy erősek legyünk és maradjunk, hogy megmaradjunk — embernek, magyarnakl