A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-02 / 5. szám
Hogyan is nézett ki Kleopátra? Hát ez aztán Igazán nem problémai Vagy talán mégis? Hiszen bízvást elvárhatnánk, hogy egy ilyen híres nő képét számtalan híres és valóban nagytudású művész megfestette, kőbe faragta... Csakhogy a valóság egészen más. A legmegbízhatóbb információit csupán a pénzérmék nyújtják. Nagyon sok ilyen pénzt találtak, mindenféle nagyságban és értékben. A pénzeken egy fiatal nő arcéle látható, keskeny és nagyon szabályos arc, öntelséget és túlzott önbizalmat eláruló száj, kifejező szem és élesen metszett, kissé nagy orr. Az Ilyen orról mondta Pascal: „Ha másképpen nézett volna ki, akkor ma a világ is másképpen nézne ki.“ Kleopátra orra egyáltalán nem felelt meg a görög szépségideáinak. S ezzel kapcsolatban figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy mór a régi időkben is igen nagy fontosságot tulajdonítottak az orr alakjának és nagyságának: az akkori emberek úgy vélték, hogy az orr alakja mutatja meg leginkább gazdája jellemét és temperamentumát. Kleopátra karcsú volt De találtak olyan Kleopátra ábrázolást is, melyen világosan látszik a nyakán lévő szépséghiba. Mégpedig egy fényképről van szó, melyet egy denderi templom lapos reliefjéről készített a fényképész, s melyet Armand Ruffer, a híres orvos és egyiptológus hozott nyilvánosságra. Ezen a dombormüvön nagyon jól látszik Kleopátra erősen megnagyobbodott pajzsmirígye, amit nálunk strumának vagy golyvának neveznek. A strúma ugyan előfordul a trópuson, de leginkább csak a hegyvidékeken. Kleopátra viszont nem hegyek között látta meg a napvilágot. Éppen ezért más okát kell keresnünk ennek a nagyon is kirívó szépséghibának, ami esetleg azután jobb és pontosabb elemzést nyújthat majd Kleopátra jelleméről, egyéniségéről és egész életéről is. A legújabb amerikai kutatások során bebizonyosodott, hogy bizonyos lelki konfliktusok a pajzsmirigy túlzott működését idézik elő. Gondolunk itt például olyan vágyakra, óhajokra, melyek sohasem teljesülnek, felesleges erőfeszítésekre, a sikertelenség érzésére, ha valaki a célját nem bírja elérni. Nem is eshet nehezünkre — ha ismerjük kissé Kleopátra életrajzát, — megmagyarázni vagy legalább megérteni, hogy ilyen teljesületlen vágy és csalódás volt bőven a nagy királynő életében. Mennyire tragikus már életének az az egyetlen lapja is, hogy ennek a híres asszonynak, akinek rafinált és szenvedélyes híre mindmáig fennmaradt, nem sikerült tartósan magához kötnie egyetlen férfit sem. A hatalomvágy és a szerelmi élet Talán tudjuk, hogy Kleopátra nem is ismerte a családi életet sem, talán teljesen Idegen volt neki ez az annyira felemelő érzés, hiszen a fáma szerint Arslnát, a nővérét Antónlusszal megölette és a fltestvérét megmérgezto. Kleopátra egész életében nagyon-nagyon magányos volt. Mint királynő egyedül volt akkor is, amikor a hatalomért küzdött, s mint asszony is egyedül maradt, hiába vágyott annyira a szerelemre. Tehát megvolt minden feltétele egy olyan lelkiállapotnak, aimi a már említett szépséghibát előidézhette. A lapos domborművön látható strúmát és az ércpénzE'ken látható vastag nyakat tehát egész nyugodtan a pajzsmírigytúltsngésnek könyvelhetjük el az ő esetében. Amilyennek a jellemét tartottuk, ahogyan a cselekedeteit mostani szemszögből megítélhetjük, egyáltalán nincs ellentétben azzal, amit már az előzők során elmondtunk róla, sőt. Hiszen Kleopátra életrajz íróinak műveiben Is olvashatjuk, hogy: „Kleopátra állandóan nyugtalan volt... Az elképzelései és a hangulatai folyton-folyvást változtak...“ Már ez a rövid Jellemzés is elég ahhoz, hogy világos képet alkothassunk róla és megállapítsuk, hogy ugyanez áll mindazokra, akik pajzsmlrigy-túltengésben szenvednek. Miért mérték meg a menyasszonyok nyakát? Tagadhatatlan tény, hogy szoros összefüggés van Kleopátrának, az ideális szeretőnek híre és megvastagodott nyaka között. Az ókorban ugyanis úgy vélték, hogy éppen a nyak vastagsága 'határozza meg a nemi élet Intenzitását. A menyasszonynak például megmérték a nyakvastagságát nószéjszaka előtt és után; a két mérés közti különbség volt a mértékadó ... S ezek szerint Kleopátrának bizonyára a szerelmi élete Is előidézője volt nyaka megvastagodásának ... Meg kell említenünk viszont azt is, hogy a londoni British Museumban látható mellszobrán a nyaka igazán hibátlan. Csakhogy mindezideig még nem bizonyosodott be, hogy a mellszobor valóban Kleopátrát ábrázolja. Kleopátra szül Egy másik lapos dombormüvön a szülő Kleopátra látható. Sajnos a dombormű nem tünteti fel elég részletesen a vajúdó királynőt, s így nehéz róla véleményt alkotni. A művész szemmel láthatólag úgy akarta kihangsúlyozni Kleopátra királynő voltát még szülés közben is, hogy az újszülöttet rendkívül nagynak ábrázolta. Ekkora gyermeket egyetlenegy asszony sem tudott volna megszülni, még Kleopátra sem. Az anya szülés közben egyenesen tartja magát (ülő helyzetben), ahogyan ez szokásban var. mindmáig a primitív népeknél. Plíníus szerint. Kleopátra rendkívüli asszony volt. Egyszer — állítólag — egymillió sestercius értékű gyöngyöt oldott fel, s az oldatot kiitta. Bizonyára nemcsak ő hitt egyedül az Igazgyöngyök gyógyhatásában. Egy korabeli tudós szerint az igazgyöngy 5—6 nap alatt olyan puha lesz, mint a méz, ha ecetbe tesszük. Egyáltalán nem ment ritkaságszámba akkoriban, hogy az Igazgyöngy porát összezúzott drágakövek Olyan sok világhíresség irt már a halhatatlan királynőről, Kleopátráról: Vergilius és Horatius, majd Ovidius és az idősebbik Plinius, de jónéhány évszázaddal később fs Írtak róla könyveket, cikkeket, színműveket, többek között Shakespeare, Dryden és Shaw is. Készítettek az életéről egy színes monstrefilmet, Liz Taylor-ral, s ezt a filmet mór elég régen vetítik mozgóképszínházainkban — mindig telt házzal. és féldrágakövek porával együtt gyógyszerként használták. Egy régi holland orvosi könyvben Is olvasható, hogy a gyöngynek Igen kedvező hatása van a vérkeringésre. A feloldott drágakő gyógyít Kleopátra bizonyára hitt az ilyen orvosságok gyógyító erejében. Keleten emberemlékezet óta azt tartják, hogy a gyöngynek igen jó hatása van a nemi potenciál (Potentia coeundi) fokozását Illetően. Tehát lehetséges, hogy Kleopátra Is afrodtzáló hatást tulajdonított az igazgyöngynek (a nemi ösztönt serkentő gyógyszereket nevezik afrodizáló szereknek). Kleopátra híre nem merült feledésbe és több mint problematikus, hogy vajon szüksége volt-e Ilyen serkentő szerekre. Kleopátra néhány életrajzírója azt állítja, hogy a királynő orvos Is volt. Csakhogy összetévesztik őt valakivel, aki i. u. a második században élt és csak a neve volt azonos a nagy királynő nevével. Ez az orvosnő könyvet ts írt a korabeli kozmetikáról. A műveit először Kleopátra királynő nevével hozták kapcsolatba. Kleopátra halála Az irodalom és a film arról akar meggyőzni bennünket, hogy mérges kígyóval maratta meg magát. Csakhogy Kleopátra kortársai feljegyezték azt is, hogy senki nem látta, hogyan Is halt meg valójában. Csak annyit tudnak róla, hogy valamilyen méreg okozta a halálát. Rendben van, de hogyan? Kleopátra kezén találtak ugyan apró sebeket, de nem biztos hogy ezek a kígyómarás nyomai. Azt is állítják, hogy Kleopátra szemüveges kígyóval maratta meg magát; ez a kígyófajta előfordul egész Egyiptomban és mindenki retteg tőle. A szemüveges kígyó marása nem fájdalmas. Először bizonyosféle elérzéketlenedés áll be, amely lassan kiterjed az egész testre. A megmart ember bágyadtságot érez, egyre álmosabb lesz, majd végül beáll a kóma — a mély öntudatlanság állapota. Ha a mérget idejében nem távolítják el a megmart ember testéből, 2—7 óra múlva beáll a halál. A mérgezésnek ez az oka megmagyarázná azt is, hogy Octavius, Kleopátra ellenfele, miért hívott azonnal pszilloí-okat, azaz olyan férfiakat, akik a kígyómérget kiszívják a megmart áldozat testéből. Ez a foglalkozás apáról fiúra öröklődött bizonyos családokban. A halálos tűszúrás Galenus elgondolása szerint Kleopátra először megharapta magát, maja a sebbe kígyőmérget csőpögtetett. Mások szerint viszont ún acus discrimlnalis-t, azaz olyan tűt használt, amilyet a római asszonyok a hajukban viseltek. A tű belseje üres volt és méregtartóul is szolgált. Amikor Kleopátra megszúTta magát, a tűből testébe jutott a halálos méreg. Azt bizonyosan tudjuk, hogy Kleopátra önkezével vetett véget életének. Kissé szomorú befejezés ez az ő esetében. De talán éppen azért maradt fent mindmáig az emléke, mert asszonyi szépségének teljéiben halt meg, amikor varázsos fiatalságát még nem érinthette a közelgő öregség szele. A testét mindmáig nem találták meg és éppen ezért sok: vele kapcsolatos kérdésre még nem adhat választ a tudomány. [323”
