A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-22 / 51-52. szám

(ran o vagy nappal. Csupán csókolóxtunk. Nagyon Jól- ; ftset, mert igen sima volt az ajka.

' — Találkoztatok máskor is?

• — Nem, dehogy! Egyszerűen oltííiituin, másnap ha(átértem.

— Miért nein aznap?

— Borzasztóan féltein. Másnap faképnél hagytam-? barátnőimet is, egy szót sem szóltum nekik, csak el ■; Utaztam . . .

• — Attól féltél talán, hogy gyerinuked születik? • ?.,

, — Nem tudtam, hogy a szerelem annyira nyug- 2 1 lAlanító érzés. Izgatott voltam. Féltem, de ugyanak {kor elégeduttséget Is éreztem ... Néhány nap múlva v’ Visszatért Amerikába. v}

i; — Ismertél másokat is? AV

— Persze, hogy ismertem. Miután megsziiktem oil ! honról, többé nőm ismertem a félelmet. Kok mindent ; r ítéltem egy ütvonéves férfival, aki egy híres tokiói A Szálloda vezetője, persze a nevét nem említhetem ... '

— fis mit csinálsz most? Nem akarsz férjhez menni?

— Szeretnék, de már nem tehetem. ,í„

— Miért nem, Yuini?

■ — Azok után, ami néhány hónappal ezelőtt tör- ‘ ’ Iónt velem, már nem leltet róla szó. Egészen vélnilenül — mint modell — egy női kávéltózha kerültem. Tudod, itt furcsa barátságokat kereső nők gyiilekeznek. Az egyiket igen elbűvölte a szépségem, tnost nem tudom, mil tegyek. Nem mehetek férjhez, azt a nőt nem szívesen hagynám el.

— Tehát már nem dolgozol? ,'V

— I)e igen! Egyrészt mint modell dolgozom, estéi? n»el pedig nők társaságában ogy bárban töltöm.

— Gyűlölöd a férfinemet? Yyl

— Egyáltalán nem, örömmel gondulok rájuk. D«;,.1 ezt igen nehéz megmagyarázni, japánbun ezerszámra «' található uz enyémhez hasonló eset. Valószínűleg a ja- .„ pán no új arculatáról van szó, pont arról, ami után te kutatsz. Lehetséges, hogy szándékosul! menuktt- ' tünk uz elöl a társadalom elől, molyben a férfi min- . Zlenhaló, kínzó űr volt. A nők számára egyetlen le ', bet őség maradt: a barátnőkkel való összefogás, u kölcsönös barátság lehetőségének kutatása, jómagam ', hlégge nehezen találok barátr.óre, mert nagyon szép vagyok, és gondot okoz igazi természetes érzelmeim leküzdése.

— Yuini, rettenetes dolgokat, mesélsz nekem Angyali arcod élénk ellentétben áll perverzitásoddal.-, Tizenhat év alatt legalább tíz életet átéltél. NemSjj gyötörnek ezek a bűnök? Csak nem akarod elhitetni« velem, hogy nem tudod, mi a bűn? 2§|

— I)e tudom. Borzasztó, depresszfv pillanatokat él9

lein át. Az öngyilkosság határán álltam. De elható«? Tozlani: — Még nemi Í3V

— Miért mondod: „még nem“? ‘ i!

— Mert az élet szép jó az, ha szépen öltözködhetünk. Az is szép, hogy másokat kínozhatunk, vagy legalábbis zavart válthatunk ki bennük jelentetünkkel A;

— Különös lány vagy tu, Yuini. Hogyan lehet**,?, ennyit e cinikus?-— Dehogyis vagyok! tljra szeretném hanga -.tatul, — japánban ezerszámra találsz hasonló esőteket. Kezdetben égy éreztem, rettenetes pokol fenekére jutót-'?, tani. Késiibh rájöttem, mennyire fontos a pénz. Sok,péuz kell — az mellékes, milyen úton szerzi meg ai.>f ember. Ügy hiszed, ..rtliiglány vagyok? Hisz vágtáról?' én is ezt gondolom magamról. Miéri voltál kiváncsi a inüllniura?

— Most hogyan keresed u pénzt? Megélsz a koré-.,

setédből? Aif/j

— A kávéház lulajdonosniije 8(1 -1110 e-ziir ni fizol havonta. Mint modell ugyanennyit keresek. A hár- A tulajdonosiéi rendszeresen 7(1 ezer jent kapuk a zárt j , meri a vendégeket ivásra bírom. Ennyi pénzért mindent megengedhetek magamnak, ruhát, ékszert ? vásárolhatok, pompásan élhetek

— Nem gondolod, hogy ez kissé üres élőt? -f;?- Miéri? Délben kelek, modellt álluk, aztán me-,

gyek a bárha és láncúink Nem ebből áll az egész ei etünk? 'Aj-- Találkoztál apáddal, amióta megszöktél?

— Már u havi járadékul sein küldi. '

— Mit gondolsz, tíz évvel ezelőtt megengedhetett, volna magának egy japán lány ilyen életmódot?

— Az akkor kizárt dolog volt. Ma azonban onr gém ez nein érdekel.

— Milyen vallásii vagy, Yuini?

— Nincs vallásom. |npánban a fiatalok sommihiin f sem hisztiek, kivéve a percekből Összetevődő életet. Hirosima mégiscsak megtanította őket valamire. Bo??

csáss meg, de már mennem kell. i?'

! Guide Gerosa elhatározta, riportot ir a japán n#S manán és társadalmi életének változásáról. Sok fi«-^ tattal elbeszélgetett, a hagyományos erkölcsről alko^ lőtt vélemények, illetve a modern nő érzelmei után í ludakolúdzott. Barátjával együtt több |apán nőről * felvételt is készített. És amikor ágy vélte, elkészült,! a riport, az élet egy toldalékot diktált tolla alá.

I "

'%■ \ szállodai szobán félóráuként tolcseogett a tela-jß

ff fon. A vezeték másik végén kellemes, kissé, rekedt!

; gyerinekies hang szólalt meg. A beszélő nagy üggye!<if; bajjal néhány angol szót mondott: „Itt Yumi beszelj jf Emlékszik rám?” A lány pár szó kiejtése után elhal!*,« 'ÍV gátolt, majd ismét hívott. Ez a játék egész délután.^ P eltartott. Felhívott, letette a kagylót, majd újra hfp I;volt és bemondta a nevét. Hangja csendes volt. két^jj * ségbeesetlségröl árulkodott. Az a kislány űzte velünk: , •s' a játékot, akit néhány napja fényképeztünk. $

j" Antikor este lementünk a szálloda halijába, meg. pillantottuk a lányt. Lehetséges, hogy egész délül*«'*’ ifivel sem mozdult erről a helyről. Innen toiefonálga^ ■ tott, azért nem volt hajlandó elárulni a hívás he-.^ Bizonyára félf valamitől. Most is félénken kÖzl|£p| ; t velünk, szívesen elmesélné sorsát. Tudomást szer*

’• nett arról, hogy barátnőivel is hasonlóan elbeszélget» é.

i,'í,« tünk „ . iá

if'-- y nyjrii 1B éves lány ül elóttiink. Arca, termete;* | elbűvölő Beszélgetésünk szüneteiben szinte mozdu-£' ff la! amá válik, mintha szoborrá változott volna. Min-'p S'-'Vden áron felejteni akarja, amit az imént mondott.,!

A niniszoknya alól hosszú, szépén formált láb kan* £ (Indikál elő. Fiaiul, rugalmas testét hátra veti, ugrásra,. í;‘ kész helyzetet foglal el llálrafésült haja középe«;* V: kettéválasztva. Szemét hatalmas beat szemüveg ta»W fekur,a Sápadt arca szokatlan élénkségét sugároz. ,1 ' R odkivóli lánynak tűnik, az élete sem leliut közön- ?, j^tMlgJS.

— Azt mondod, Yumi, annyi időt szánhatsz ránk,-' .*'• amennyit kívánunk, mert téged senki sem keres.'.;. ! Nincsenek szüleid, nincs otthonod?

&:'■ — Anyámat hároméves koromban vesztettem ol^j

V Apám ismert jogász. F.s mégis megszöktom otthonról.,*1 — Miért? SS

I': — Fotómodell akartam lenni. Akkor még alig 13 \

i , éves voltam, apáin ezt a tervet ellenezte. Egy év«.£f V szöktem meg otthonról. i-ft

jtíj —• llogy élhetsz ennyire magányosan? aj

— Volt egy kis megtakarított pénzem. I.oteleped ir. fűm a barátnőmnél, aki rajzolóim egy divatszalon* | ; ‘ bún. Egy ideig fodrászno voltam, majd egy laphoz*;! ,. szegődtem modellként. A lapot férfiaknak szerkes«*^ ''tették, így félig mezítelenül fényképeztek I*^ — Mit jeluntett ez a gyakorlatban? ^

— Azt, hogy csupán a legszükségesebb alsóoemíi %> . maradt rajtam, de az sem mindig.- Amit eddig mondtál, kissé hihetetlennek tűnik. ,;,* Hisz 20 évvel ezelőtt lehetetlen volt, hogy egy ja- i': ’ pán lány megszökött volna otthonról.

‘ :• — Húsz évvel ezelőtt igen. Apám akkor városra !*

vert volna.

; -- Annyira kibírhatatlan volt otthon a helyzeted, -jt hogy meg kellett szöknöd? Nem volt udvarlnd?

" Barátaim voltuk, dn szerelemről szó sem volt. A ~ Mil u ..barátok“ szó alatt?

‘r — Azt, hogy időnként csókolózunk. A szeretkezésről soha nem esik szó. Együtt járunk mulatókba ' Inni, táncolni. ,

), Apád nem haragudott, amikor inni, láncolni “lyoniéi?

Már a : idegeire mentem, mert minden alkalom 'r-.'ltiaI a haratnliumal tériem haza.

Mikor kezdte! fiúval járni?

Az első barátom kilencéves volt. Kijelentem, kémiait nem csináltunk. Hisz csak kölyök volt.

Unsz évvel ezelőtt elképzelhető volt (alánban, : hogy kilencéves gyermekek kapcsolatot tartsanak j*®"" agymással, hogy együtt járjanak és crákolóz 1 . kanak? f*

Egész biztos nem!

Miért jártál azzal a fiúval? !

Mert igen kedves volt, és örömmel tiltott el hogy kilencéves vőlegényem van. ’

Mikor volt az első komoly fiúismerősöd?

Tizenöt éves korámban. A fiú tizenkilenc éves volt Szünidő alatt két barátnőmmel a tengerhez mentem, olt barátkoztam össze egy félig japán fé tlg amerikai fiúvul. Az amerikai megszállás idején

íáni ,,,nnrikai “**«• a,,yi“ egyszerű japán

lány v,,|t Előszűr udvarolt, majd a sátrába hívott. Amikor onnan kijöttünk, azt sem tudtam, éjszaka