A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-15 / 50. szám
a csehszlovákiai magyar pedagógia ? Folytassuk a Hét által feltett kérdés megválaszolását. Kik azok és hol működnek, akik...? A Szlovák Tudományos Akadémián, a Komensk? Egyetemen, a főiskolákon, a Nyitral Pedagógiai Fakultáson, a Pedagógiai Kutatóintézetben, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadóban, a Kerületi Pedagógiai Intézetekben, a Szlovák Nemzeti Tanács Iskolaügyi Megbízotti Hivatalában, a KNB-k és a JNB-k iskolaügyi szakosztályán, a HNB-k Iskolaügyi komissziójában, a középiskolákon, az alapiskolákon, az óvodákban és a napközi otthonokban. Igen, a felsorolt Intézetekben és intézményekben, az állami szervekben mindenütt vannak ügyszerető, tenni akaró és tenni tudó magyar tudósok, tanárok, tanfelügyelők, kutatók és szakdolgozók, akik a csehszlovákiai magyar pedagógia fejlesztésén fáradoznak. A felsorolt intézmények és intézetek közül kizárólag csak eggyel kívánunk foglalkozni: a Pedagógiai Kutatóintézettel, ahol kb. 120 személy dolgozik, alkot, ezek közül mindössze csak 6 munkatársnak alkotó-szervező munkáját kívánjuk részben — nem teljességre törekedve — bemutatni. Tehát a PKI nemzetiségi osztályáról van szó, ahol két csoport működik: a magyar és az ukrán csoport. Az előbbiek Pozsonyban, az utóbbiak Eperjesen tevékenykednek, alkotnak. A nemzetiségi osztály vezetője H asák Vilmos érdemes pedagógus, magyar—német—francia szakos tanár, aki 1937 óta van közvetlen kapcsolatban a nemzetiségi problémákkal, saját maga Is szenvedő alanya ennek a már talán soha megszűnni nem akaró problémának. Az osztályvezető főnök tesz, amennyit bír, jó tanácsokkal segít nekünk fiatalabbaknak, akik még lelkesedünk, küzdünk, dolgozunk. Egy alkalommal, csak úgy csendes beszélgetés közben tudtam meg egy nagyon Is mélyen elgondolkodtató esetet. A központi Iskolaügyi szervek kitűzték a feladatot: A szlovákiai Iskolahálózat távlati terve. Ezen a „híd“ túlsó felén hosszú hónapokig Igen sok szakember dolgozott. A „híd“ innenső hídfőjénél 1965. december 20-tól 1968. január 2-ig mindössze 5 ember munkálkodott éjt nappallá téve: Bertók, Hasák, Herdics, Mózsi, Werdenich (ábécé sorrendben írtam a neveket). S az eredmény? Az 1966—67-es iskolai évben az Érsekújvárt Egészségügyi Iskola mellett megnyílt az első magyar osztály, az 1967 -68-as tanévben pedig a Pozsonyi Vegyipari Iskola mellett megnyílt az első magyar osztály. Bárcsak minden évben nyílna egy-egy magyar osztály a szakiskolákon. További eredmény az volt, hqgy az általános középiskolákban 1966— 67-től kezdve lényegesen több lett (és még több Is lehetett volna) az első osztály. Ki mivel és milyen területen működik szakszempontból? Az alapiskolák, a középiskolák, a szakiskolák, iparitanuló-intézetek anyanyelvi oktatásának problémáival, az idegen nyelvek (kivéve a szlovák nyelvet) oktatásának problémáival, a specifikus tantárgyak oktatásának problémáival, a magyar és ukrán csoport irányításával, az SZNT nemzetiségi titkárságával való kapcsolat fenntartásával, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadóval, a magyarországi Országos Pedagóiai Intézettel való kapcsolat fenntartásával és még nagyon sok mással, ami e területhez tartozik, pl. tankönyvírással, tankönyvforditással Hasák Vilmos osztályvezető foglalkozik. Az alapiskola B—9. osztályában, a középiskolákban és a szakiskolákban az irodalomtanítás problémáját Tankó László igyekszik megoldani. Az alapiskola, a középiskolák és szakiskolák szlovák nyelvi oktatásának problémáival Török Matild foglalkozik. Az alapiskolák 1—8. osztályában a szlovák nyelvi oktatás Krúg Erzsébet munka* körébe tartozik. Az alapiskola X—S. osztályának anya* nyelvi oktatásával és a honismeret tani* fásának kérdéseivel e sorok írója foglal* kozik. Amíg az óvodák számára nem lesz kü* lön szakdolgozó (s erre óriási szükség van), addig e sorok írója védnökséget vállal e részterület fölött. A nemzetiségi csoport assisztensnőjq Lelkes Zoltánné. Nem lenne teljes a munkánk, ha azok* ről a helyiségekről, amelyekben ezek az egyének dolgoznak, nem esne sző cikkünkben. Ez az agyat, idegeket és szemet egyaránt igénybe vevő munka a legnyugodtabb munkahelyet és környezetet követelné munkatársainknak. Ezzel szemben a valóság az, hogy Pozsony legforgalmasabb utcáinak a találkozópontján, a Stúr utca' és a Vörös Hadsereg utca sarkán álló hatemeletes volt banképületben van a kutatóintézet. Ennek a legzajosabb részén — a magasföldszinten — helyezkedik el a gazdasági osztály és á nemzetiségi csoport. Zaj, részben sötétség, a téli hónapokban hideg (a központi fűtéssel elég gyakran baj van): ez az osztályrésze azoknak, akik mégis lankadatlanul végzik felelősségteljes munkájukat, az ügy iránti szeretet fűti őket. Látszólag rabságban vannak reggeltől estig — hatalmas ablakok sűrű, vastag rácsozattal —, de a gazdag szakirodalom tanulmányozása révén áttekinhetík a pedagógia területeit nemcsak hazánkban, nemcsak a szocialista tábor országaiban és Európában, hanem az egész világ pedagógiai fejlődésére figyelhetnek, tapasztalatot gyűjthetnek, és mint „élő híd“ kapcsolatot teremthetnek a többi pedagógiai kutatóintézettel. Kérdőívekről és egyebekről Ha összehasonlítjuk a biológus, kémikus, fizikus kutatók és kísérletezők mun-Rácz Olivér: A Rezeda Cirkusz Lénárd Lóri és barátai, Holecskó, Zacsek, Rezeda, Susztermaca meg a többiek megkezdik a nyaralást. Azon tanakodnak, hogy a Winnetoucsapatban Puskás Juli legyen-e Nso-Tsi, vagy pedig Susztermaca. A Titkos Rejtekhelyre berobog Susztermaca a nagy hírrel: cirkusz érkezett a városba. Oroszlánok, tigrisek, elefántok meg minden. Természetesen Ilyen körülmények között háttérbe szorul a Winnetou-csapat dolga, és Lóriék egy lenyűgöző cirkuszi előadás hatására elhatározzák: ők is cirkuszt alakítanak. Izgalmas kalandok közepette megismerkednek az oroszlánokkal, Dzallival, a kis csimpánzzal és nem utolsósorban Másfél Orvossal, aki remek történeteket tud az állatokról. Megismerkednek továbbá az ismeretlen sráccal, aki az ismeretség ellenére mindvégig ismeretlen marad, de mindenütt ott van, ahol segíteni kell. A Puffancs, Göndör és a többiek szerzőjének új regényét képmellékletek egészítik ki. Kisgyermekek nagy mesekönyve Ugye, milyen nagy öröm mesét hallgatni? Az ember előtt felvonulnak képzeletének ködalakjai: ravasz kis törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények, szépséges királylányok, s megelevenednek legkedvesebb társai: kajla fülű, huncut szemű bársonykutyák, beszélő varjak, gyanakvó medvebocsok, no és a legismerősebbek, a mindennapok apró hősei: félelmet legyőző kisfiúk, vidám klslányokl A Móra Ferenc Könyvkiadó harmadik kiadásában jelenteti meg a népszerű mesekönyvet, színes illusztrációkkal. Tasnádi Kubacska András: Sárkányok unokái Sárkányok unokái? Ugyan miféle állatok lehetnek a hajdani ősvilág félelmetes hüllőinek késői utódai? Bizony eléggé félelmetesek a ma élő „unokák“ is: az óriáskígyók, viperák, csörgőkígyók, krokodilusok, kajmánok. De mennyire ártalmatlan, kedves, sőt bohókás állat is akad ebben a hüllőrokonságbau: itt van például a gyermekek örök kedvence, a teknősbóka, vagy a fürge gyíkocska, a furcsa kaméleon és az ártatlanul üldözött sikló. Ezeket a páncélos-pikkelyes különös állatokat mutatja be a szerző és a grafikus színes képeskönyvében. Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze köiyökmackóról Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Vackor nevű piszén pisze kölyökmackő, aki mindig elcsavargott az erdőn, ezért az édesapja beadta az óvodába. Sok minden történt Vackorral meg a gyerekekkel ebben az óvodában, míg mindannyian úgy megnőttek, hogy iskolába mehettek. Kormos István sok Játékos ötlettel mesél a vidám óvodai életről. Vackor úgy él a kacsalábon forgó ékes-fényes palotában, vagyis az óvodában, mint bármelyik óvodás kisgyerek. Reich Károly rajzai jó kiegészítői a muzsikáló szövegnek — mese és rajz együtt az utóbbi évek legsikeresebb gyerekkönyvét ígérik. Népszerűségét még emelt, hogy a tévében sorozatban láthatták az óvodások a piszén pisze kölyökmackő viselt dolgait.