A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
Ebbe a fülkébe futnak be az Óriás antenna által felfogott felek. A „Mercury‘ kábelfektetO hafó Singapore felé tart, ahol megkezdi az 7 ' a első délkelet-ázsiai tenger alatti kábel fektetését. kontinensek között lesztésére tettek javaslatot. Sok Jel mutatott ugyanis arra, hogy a vezetéknélkülí mikrohullámú kisugárzás irányítható adóvevő antennák segítségével olcsóbb és tökéletesebb lehet, tehát ezé a Jövő. Rádióvonalak felhasználása a Föld gömb formája miatt nagy távolságokra nsm lehetséges. De ha sikerül felbocsátani olyan mesterséges holdat, amely a Föld két távoli helyéről egyidejűleg látható, ez felhasználható arra, hogy a két pontot mikrohullámokkal összekapcsolják. Ha ez a mesterséges hold a Földhöz képest mozog, a földi antennáknak forgatható ínak kell lenniük, mert csak Így követhetik a műhold mozgását. A sjovjet iMolnyiJa típusú mozgó mesterséges holdakat 1965-ben és 1966-ban bocsátották fel. Ezek Moszkva és Vlagyivosztok között telefon- és relevízlós kapcsolat létesítését tették lehetővé. 1965-ben Párizs Is bekapcsolódott, Így Jött létre a szovjet—francia színes tv-műsorcsere. A Molnylja ugyanis negyvenezer kilométer magas pályáján biztosította, hogy necsak a Szovjetunió, hanem egész Európa beleessék „ernyőjébe“. Míg az L962-ben felbocsátott Telsztár segítségével az Információ átviteli Ideje napi két óra volt, s a műhold keringése miatt az Is szeszélyesen, húsz perc Időközökre oszlott el, a Molnylja 1. már kilencórás közvetítést tett lehetővé, majd a másik felbocsátása után ma dnem egész napcsra bővült a használhatósága. Teljesítménye Is a legnagyobb volt 1966-ban. Segítségével hatszáz telefonbeszélgetést, vagy két tvműsort, vígy egyidőben egy-egy odavissza tv-műsort és háromszázháromszáz telefonbeszéletést lehetett továbbítani például Vlagyivosztok és Párizs között. A távközlési holdak eddig Ismert legpraktikusabb formája, amely item kering a F<ild körül, hanem egyazon pont fölött lebeg. Valójában pedig a Föld keringésével megegyező Irányban mozog, az egyenlítő fölött, s mozgásának szögsebessége egyenlő a Föld forgásának sebességével. Ilyen, a Földhöz képest mindig mozdulatlan műholdat telepítettek az amerikaiak 1965-ben az Atlanti-Óceán fölé. Ezen hatvan telefonbeszélgetést, vág ' ehelyett egy tv-közvetltést lehetett lebonyolítani. Ilyen műhold segítségével láthattuk egyenes adásban az olimpia eseményeit. A képeket eljuttatták a 36 ezer kilométer magason levő műholdra, amely „visszalőtte“ a földre, Európába, és így Jutott el a kép a lakásunkig. Ügy látszik tehát, hogy győzött a távközlési mesterséges hold a kábel felett. Csak hát egyik Is, másik is ma még nagyon drága. A kábel azért, mert műszs ki hiba esetén rendkívül bonyolult és költséges a Javítása. A mesterséges hold viszont azért drága, mert az energiaellátást biztosító akkum ilátort egy évnél hosszabb időre még nem tudják feltölteni. Márpedig ha ez kimerül, újat kell fellőni helyette, s egy-egy fellövés költsége a tlz-tlzenkét millió dollárt Is eléri. A megoldás talán az lesz majd — s ezzel már kísérleteznek —, ha olyan kis atomerőművel tudják ellátni a mesterséges holdakat, amely az energiaellátást legalább öl-tlz évre biztosítja. H. V. Ám ezzel még nem oldódott meg a tv-adások nagy távolságú továbbítása. Amikor az amerikai Bell laboratórium számításokat kezdett végezni, melyik gazdaságosabb és használhatóbb, a kábelen vagy a mesterséges távközlési holdak segítségével továbbított információ, a Szovjetunió tudósai már az utóbbi nemzetközi összefogással történő fejlllusztrácló a kontinensek közötti tv-adások és telefonbeszélgetések továbbítására szolgáló mesterséges hold működéséről.
