A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
agy - átültetés ? Az utóbbi tdOben elterjedt White amerikai professzor kísérletezései sikerének híre. A professzornak sikerült — bizonyos tdöre — életben tartant egy kioperált majomagyat. Nyíltan meg kell mondanunk, ezeknek a kísérleteknek a tudományos életben, elsősorban a bonyolult agybetegségek tanulmányozása és gyógyítása szempontjából nagy jelentőségük van. Ml sem természetesebb annál, hogy e kísérletekkel kapcsolatban egész sor tudományos kérdésen kívül számos bonyolult etikai és filozófiai probléma Is felmerül. Arról van szó mindenekelőtt, hogy az agyátültetés következtében elveszne az operált személy egyénisége és helyette azon egyén tulajdonsága érvényesülne, akitől az agy származik. A felvetett kérdés tránt szakemberek és laikusok egyaránt érdeklődnek. A moszkvai Lttyeraturnaja Gazeta szerkesztősége a Szovjetunió Orvostudományt Akadémiája neurológiai Intézetének Idegsebészeti osztálya vezetőjéhez, E. 1. Kandelhez fordult és választ kért a következő négy kérdésre: 1. Miben rejlik White profeszszor kísérletének lényege? 2. Léteznek-e olyan bizonyítékok, melyek Izolált majom-agy életképesaégát Igazolnák? 3. Létezhet-e izolált emberi agy? 4. Lehetséges-e az, hogy valamikor sor kerül az emberi agy transzplantálására? Hogy vélekedik ennek lehetőségéről? E. I. Kandal: Robert White professzor hozzálátott egy kísérletezéshez, melyet tömören körülbelül Így jellemezhetnénk: — Olyan kísérletről van szó, melynek célja az izolált, vagyis a szervezettől teljesen különválasztott agy életben tartása. Vitathatatlan, hogy az amerikai professzor igen érdekes tudományos munkához látott hozzá, hisz rajta kívül senki más nem volt képes Izolált agyat csaknem 48 óráig életben tartanil White professzor már 60 hasonló kísérletet hajtott végre majmokon. (Napjainkban egyre gyakrabban érkezik hír különféle testrészek — tüdő, vese, szív — transzplantálásáról. A sebészek alaposan kiforgatják az egykor Igen szellemesnek számító mondást, hogy „amikor a jóisten az embert megteremtette, elfelejtkezett a pótalkatrészek biztosításáról“. White professzor 1960-ban ellátogatott Moszkvába. N. N. Burgyenko idegsebészeti intézetében találkoztam vele. Hosszasan elbeszélgettünk. Az amerikai tudós kísérletezési alanyul azért választotta a majmot, mert annak vérkeringése leginkább hasonlít az ember vérkeringéséhez. Ezenkívül egész sor más szerv funkciója között Is több a hasonlatosság. Az agyműtét egyébként eléggé bonyolult. Végrehajtása közben nélkülözhetetlen az a fontos technikai műszer, mely mesterséges úton biztosítja a vérkeringést. A bonyolult műszer közli a műtéthez szükséges összes adatot, méri a vérnyomást, a testhőmérsékletet és egyéb fiziológiai jelenségeket. White professzor az első kísérletek alkalmával csupán egy óráig tudta életben tartani az agyat. Fokozatosan — tökéletesebb műszerek Igénybevételével — sikerült az izolált majom-agy életképességét meghosszabbítani. Az vitathatatlan, hogy a közeljövőben sor kerül az életképesség további meghosszabbítására. A második kérdés az, hogy léteznek-e bizonyítékok az Izolált majom-agy életképességéről. Erre a kérdésről, az említettek alapján, feltétlenül pozitívan kell válaszolnom. Kísérletek alapján igazolódott, hogy Izolált agy lélegzik, vagyis oxigént nyel el és széndioxidot lélegez ki. Az agy vérkeringése — mesterséges úton — szintén biztosítható. Nem vitás tehát, hogy az izolált agy biológiailag él. Ebből azonban nem következik, hogy legfőbb funkcióját szintén teljesíti. Nem bizonyos, hogy megőrzi az ismereteket. Eddig még senki sem tudta bizonyítani, hogy az izolált agy gondolkodásra is képes lett volna. Pozitívan kell válaszolnom az Izolált emberi agy létezésével kapcsolatos harmadik kérdésre Is. Ennek bizonyítására már manapság Is képesek vagyunkl Az igazság viszont az, hogy a biológiai halál után sokkal bonyolultabb az agy kioperálása, mint mondjuk, a szívé. Az viszont a legkevésbé sem valószínű, hogy az Izolált agy megőrizné a tudatot és gondolkodásra Is képes lenne. Megítélésem szerint sokkal egyszerűbben megszerezhető az Izolált emberi fej, mint az Izolált emberi agy. Ráadásul feltételezhető, hogy az Izolált fej megőrzi a tudatot, az Ismereteket és képes lesz reagálni a környező világból érkező ingerekre. Ügy vélem, 20—25 éven belül megvalósul az emberi agy átültetése. Az természetes, hogy a műtéttel kapcsolatosan egész sor erkölcsi és etikai probléma merül majd fel. Egyébként hangsúlyozni szeretném, hogy ma még képtelenek vagyunk kellőképpen felmérni dr. Ch. Barnard szívműtéteinek történelmi jelentőségét. Véleményem az, hogy szovjet sebészek Is rövid időn belül végrehajtanak hasonló műtétet. Egy másodrendűnek tűnő problémát is megemlítenék. Van értelme annak, hogy a műtét etikai problémáit vitassuk, mikor az csak néhány évtizeden belül jelentkezik? ügy vélem, mér most el kell gondolkodnunk e felett a tényező felett ls^jnert az Izolált, élő agy — napjaink valósága. Mennyire helyeselhető — erkölcsi szempontból — egy ember agyátültetéssel történő megmentése? Vegyük két halállal küzdő ember esetét. Az egyiknek azért kall távoznia az élők sorából, mert gyógyíthatatlan agydaganat tör az életére, a másik pedig vese-, Illetve szívbajban szenved. Az orvosok egyik csoportja szerint egy emoerélet megmentése az adott esetben erkölcsileg helyesnek mondható, mert ellenkező esetben mindkét személy elpusztulna. Márpedig az orvos elsőrendű kötelessége az emberélet megmentése. Ellenben az agyátültetés következtében — a műtőt után — egészen új ember „támad fel“. Kiegészítésként azt Is hangsúlyoznom kell, hogy a fiziológia és patológia leglényegesebb problémái, valamint az eltérő agybetegségek gyógymódja épp Ilyen kísérletek végrehajtása közben Ismerhetők meg. Vannak orvosok, akik a következőképpen vélekednek: az emberélet megmentése az orvos kötelessége, de az ember agyátültetéssel történő „megteremtése“ túlnő az orvosi küldetés határán. Mert egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy földünkön másodpercenként három élet születik. A tudománynak nem az a célja, hogy új embert teremtsen, ahogy azt a középkorban elképzelték. Az agyátültetés lehetővé tenné zseniális egyének évtizedekre, talán egy évszázadra való megmentését és az életkor meghosszabbítását. Véleményem továbbá az, hogy az agyátültetés olyan orvosi beavatkozás, mely ellentétben áll az emberi etikával, Robert White amerikai professzor kísérleteit mégis figyelemmel kell kísérnünk ... E5B36
