A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-01 / 48. szám

Mesélj a nőkről Hajnal István és Ulmann Ottó szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Rabat» Me-sálf a nők - röll Mi az a-ml ti - ged (s '7 - C1b* engem is‘ vonz? Ha a té-ma a Ol-na, a Bar-dot, vagytKonczIA B» nőt Metélj a nAk-rfill Csak öt Meaíl) a nök-röll J Mind 1. Edit, 2. Anni, 3. Ri-ta, De»7 glmna-zis-ta, karcsú, szőke, szelíd, ő tu-dott csaké-des esó-kot adni, kre-ol-M-rO,mlnt egy azenyn-rl-ta, el-ső sie-re-lem I Ju-dlt, tényleg szere-tett? Jn-lárt, temprramentumosl Ágnes, simile «T'j] tánc knzben.ha a-dott egy-egy kedve- sebb roll számé -rs egy vnnzntt, mintegy jö e - lek - tm -pftt/7 p7 puszit, GSÓ-kot so-hi-sémi Dó-«, vo-lin, hstvan é-vés le-he-tettl Kinga. mágnes. . soha nem volt zár-la - hal Emmi, t.bka ■ .a ^ Bpi« Bm« '0 •ti 00 s o fiQ 0 s $ 'W PQ (0-a & 0) att tS rögtön d-tflnt másnap vtrra - dó-ra, mhdig vissza-jött a-kár az h-p, mégis rnáshuz a-kart férjhez menni, rl Ma sem ér-tem hngy miért? pe - dig sokszor el-hagyutt! ö a legszebb mily-itttl Pm* H-M,, 4-1 mindig tudta, hány té-'pés a ha-tár, kedven-re á gin wá,nema te-a, el nem fo-gyntt ^j-ká-rúl a tril-la, ma Svédor- szágban de mást Is meg-i­­meg a subldWuNdl él És jatt egy Mart-arm, vott.És jött egy l-za-bell,. dapplÉa jött egy Vi-vl-enujr) As« aJh, 1- mád-tűk é- réz - tök, azt mond-ta: mindany-nyi-an, sze-ret-nl kell! .Merd hl- en." De ő csak en-gem a-kart. Még ma Is tart!-De ó csak en-gem a-kart, Még ma la tart! étert 6 Is en-gem a-kart. Még ma is tart! R ~ ’ Rtl« 2r ‘S. Ha nem jön hanemjönö, Hanemjonő, Az i-ga-zl nöl azigazl nW Bm« Hogy kl «z a nfi? HogykiazanA? p6 fad llbll. repel.) A követ-ke-zöl Éva,Ólja, N4ra,D<£aí0V<* * ^Isva.OkovNöraJMis ,Éva,Olea,Nöra.Döra Az interkontinentális távközlés — ma mőr eléggé Ismert fogalom. Arra utal, hogyan telefonálunk, táviratozunk, hogyan viszünk ót rádió­műsorokat és televíziós programokat egyik földrészről a másikra. Je­lentőségével azonban nincs mindenki tisztában. Mint dr. Wltold Nowlckl professzor, a varsói műegyetem tanszékvezetője Írja egyik cikkében, a távközlés nem tekinthető csupán technikai érdekességnek vagy tudo­mányos-műszaki sikernek. Óriási a gazdasági és kulturális hatása. Nem­csak kényelmes beszélgetési eszköz, hanem a modern társadalmak pótolhatatlan munkaeszköze. Ma már megvan a lehetősége, hogy ötszáz telefonbeszélgetést foly­tassanak egyidejűleg két földrész között, de az Igények rohamos növe­kedése folytán 1980 körül tízezernél Is több Interkontinentális beszél­getésre lesz szükség. Az automatizálás teszi majd lehetővé, hogy úgy hívhassák fel egymást a telefonelőfizetök a tengerentúlról, ahogy ma egyazon város telefontulajdonosai teszik. Ezenkívül minden telefoncsa­tornát fel lehet használni táviratok, fényképek, számadatok továbbí­tására is. Ám az űrhajósok és a várható bolygóközi utazások korában már nem valami elkápráztató eredmény pár ezer kilométeres távolság legyőzése, hiszen képesek vagyunk jeleket eljuttatni több millió kilométer távol­ságra Is. Ezért a földrészek közötti távközlés mai eredményeiben a leg­nagyobb érték nem a távolság, hanem a tömegesség és a megbízható­ság. Jó száz évvel ezelőtt, 1866-ban egy amerikai üzletember néhány siker­telen próbálkozás után táviró kábellel kötötte össze Európát és Ameri­kát. A hírek, amelyek addig postai küldeményként csak hajósebesség­gel haladtak, ettől kezdve azonnal eljutottak rendeltetési helyükre. Ám ezen a távlróvonalon percenként alig pár száz szót lehetett átvinni. Ma Európa és Amerika között mintegy húsz Ilyen kábel működik, lényege­sen nagyobb teljesítőképességgel. Telefon ugyan volt már ekkor, de a kontinensek közötti kapcsolatban még hosszú ideig nem tudták használni, mivel kiderült, hogy telefon­kábelekkel legfeljebb százkllométeres távolságot lehet legyőzni. 1901-ben sikerült először rádiókapcsolatot teremteni a két földrész között. Hat évvel később létesült állandó rádiókapcsolat, s ekkor úgy tűnt, hogy az Interkontinentális távközlés véglegesen megoldódott. Ám hamar kiderült, hogy a hosszúhullámok lnformárclós áteresztőképessége jelentéktelen, a rövidhullámoké nagyobb ugyan, de a kapcsolat nem eléggé megbízható. Újból előtérbe került hát a kábeles út. Három ország, Amerika, Anglia és Kanada látott hozzá, hogy az óceán fenekére süllyesztett, erősítő állomásokkal megépített telefonvonalat létesítsen. Néhány új gyárat építettek, elkészültek a kábelek lefekteté­sére alkalmas hajók, s az első vonal alig tizenkét évvel ezelőtt, 1956- ban működni kezdett. Jelenleg hat telefonvonal köti össze az óceán két partját, ezzel egyidejűleg a kevésbé megbízható rádiókapcsolat vesztett Jelentőségéből. k

Next

/
Thumbnails
Contents