A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
Mesélj a nőkről Hajnal István és Ulmann Ottó szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Rabat» Me-sálf a nők - röll Mi az a-ml ti - ged (s '7 - C1b* engem is‘ vonz? Ha a té-ma a Ol-na, a Bar-dot, vagytKonczIA B» nőt Metélj a nAk-rfill Csak öt Meaíl) a nök-röll J Mind 1. Edit, 2. Anni, 3. Ri-ta, De»7 glmna-zis-ta, karcsú, szőke, szelíd, ő tu-dott csaké-des esó-kot adni, kre-ol-M-rO,mlnt egy azenyn-rl-ta, el-ső sie-re-lem I Ju-dlt, tényleg szere-tett? Jn-lárt, temprramentumosl Ágnes, simile «T'j] tánc knzben.ha a-dott egy-egy kedve- sebb roll számé -rs egy vnnzntt, mintegy jö e - lek - tm -pftt/7 p7 puszit, GSÓ-kot so-hi-sémi Dó-«, vo-lin, hstvan é-vés le-he-tettl Kinga. mágnes. . soha nem volt zár-la - hal Emmi, t.bka ■ .a ^ Bpi« Bm« '0 •ti 00 s o fiQ 0 s $ 'W PQ (0-a & 0) att tS rögtön d-tflnt másnap vtrra - dó-ra, mhdig vissza-jött a-kár az h-p, mégis rnáshuz a-kart férjhez menni, rl Ma sem ér-tem hngy miért? pe - dig sokszor el-hagyutt! ö a legszebb mily-itttl Pm* H-M,, 4-1 mindig tudta, hány té-'pés a ha-tár, kedven-re á gin wá,nema te-a, el nem fo-gyntt ^j-ká-rúl a tril-la, ma Svédor- szágban de mást Is meg-imeg a subldWuNdl él És jatt egy Mart-arm, vott.És jött egy l-za-bell,. dapplÉa jött egy Vi-vl-enujr) As« aJh, 1- mád-tűk é- réz - tök, azt mond-ta: mindany-nyi-an, sze-ret-nl kell! .Merd hl- en." De ő csak en-gem a-kart. Még ma Is tart!-De ó csak en-gem a-kart, Még ma la tart! étert 6 Is en-gem a-kart. Még ma is tart! R ~ ’ Rtl« 2r ‘S. Ha nem jön hanemjönö, Hanemjonő, Az i-ga-zl nöl azigazl nW Bm« Hogy kl «z a nfi? HogykiazanA? p6 fad llbll. repel.) A követ-ke-zöl Éva,Ólja, N4ra,D<£aí0V<* * ^Isva.OkovNöraJMis ,Éva,Olea,Nöra.Döra Az interkontinentális távközlés — ma mőr eléggé Ismert fogalom. Arra utal, hogyan telefonálunk, táviratozunk, hogyan viszünk ót rádióműsorokat és televíziós programokat egyik földrészről a másikra. Jelentőségével azonban nincs mindenki tisztában. Mint dr. Wltold Nowlckl professzor, a varsói műegyetem tanszékvezetője Írja egyik cikkében, a távközlés nem tekinthető csupán technikai érdekességnek vagy tudományos-műszaki sikernek. Óriási a gazdasági és kulturális hatása. Nemcsak kényelmes beszélgetési eszköz, hanem a modern társadalmak pótolhatatlan munkaeszköze. Ma már megvan a lehetősége, hogy ötszáz telefonbeszélgetést folytassanak egyidejűleg két földrész között, de az Igények rohamos növekedése folytán 1980 körül tízezernél Is több Interkontinentális beszélgetésre lesz szükség. Az automatizálás teszi majd lehetővé, hogy úgy hívhassák fel egymást a telefonelőfizetök a tengerentúlról, ahogy ma egyazon város telefontulajdonosai teszik. Ezenkívül minden telefoncsatornát fel lehet használni táviratok, fényképek, számadatok továbbítására is. Ám az űrhajósok és a várható bolygóközi utazások korában már nem valami elkápráztató eredmény pár ezer kilométeres távolság legyőzése, hiszen képesek vagyunk jeleket eljuttatni több millió kilométer távolságra Is. Ezért a földrészek közötti távközlés mai eredményeiben a legnagyobb érték nem a távolság, hanem a tömegesség és a megbízhatóság. Jó száz évvel ezelőtt, 1866-ban egy amerikai üzletember néhány sikertelen próbálkozás után táviró kábellel kötötte össze Európát és Amerikát. A hírek, amelyek addig postai küldeményként csak hajósebességgel haladtak, ettől kezdve azonnal eljutottak rendeltetési helyükre. Ám ezen a távlróvonalon percenként alig pár száz szót lehetett átvinni. Ma Európa és Amerika között mintegy húsz Ilyen kábel működik, lényegesen nagyobb teljesítőképességgel. Telefon ugyan volt már ekkor, de a kontinensek közötti kapcsolatban még hosszú ideig nem tudták használni, mivel kiderült, hogy telefonkábelekkel legfeljebb százkllométeres távolságot lehet legyőzni. 1901-ben sikerült először rádiókapcsolatot teremteni a két földrész között. Hat évvel később létesült állandó rádiókapcsolat, s ekkor úgy tűnt, hogy az Interkontinentális távközlés véglegesen megoldódott. Ám hamar kiderült, hogy a hosszúhullámok lnformárclós áteresztőképessége jelentéktelen, a rövidhullámoké nagyobb ugyan, de a kapcsolat nem eléggé megbízható. Újból előtérbe került hát a kábeles út. Három ország, Amerika, Anglia és Kanada látott hozzá, hogy az óceán fenekére süllyesztett, erősítő állomásokkal megépített telefonvonalat létesítsen. Néhány új gyárat építettek, elkészültek a kábelek lefektetésére alkalmas hajók, s az első vonal alig tizenkét évvel ezelőtt, 1956- ban működni kezdett. Jelenleg hat telefonvonal köti össze az óceán két partját, ezzel egyidejűleg a kevésbé megbízható rádiókapcsolat vesztett Jelentőségéből. k
