A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-24 / 47. szám

Hég sokszor akarjuk hallani Millió és millió ember kérdene ext Amerikában él áx egész világon, de tenkl iem tudott kielégíti) válaxxt találni. Hogy lehet, hogy ax ex axixony, aki boldog háxaxiágban élt a ragyogó John F. Kennedyvel, moit váratlannl hoxxá mai­len a nála egy te||el kliebb, xOtétbóril, huixonháram évvel Idősebb, mái valláió, viharon multű göröghöz, Arlitotelei S. Onanlthox? Nyugati újságírók a kUvetkexókóppen lgyekexnek megta­lálni a rejtély megoldáiát. Kennedyók háxanágát ax amerikai közvélemény előtt olyan llikóletemek feltették le, amilyen háxanég nincs la. A kli jacqueltne nagyon Intelligent él érxékeny lelkű gyermek volt. Tlxenhárom évei korában mély nyomott ha­gyott benne ixdlelnek válása. A rideg valóiág elől álomvllég­­ba menekülve ügyei verseket Irt. Kéiőbb 10k kérője volt, du általában hidegnek iimertók. Mint kttrülrajongott társa­ságbeli lány hívta fel magára john F. Kennedy figyelmét, aki annak Idején Manachuietti axenátora ét a „kongrenxui legvidámabb agglegénye“ volt. Aki Amerikéban politikai pályán akar órvónyeittlnl, annak női embernek kell lennie, és Kennedy keratve iám találhatott volna alkalmasabb fe­leséget a nála tlxenkét évvel fiatalabb, Jó családból való lacqueline Bouvlernél, aki txóp ét Intelligent volt, nagy­­szerű nevelőit kapott, tehát lehetett vele reprexentálnl. Kennedy, legyünk ősxlnták, politikai karriert akart befutni ■ mái exenklvül nem li nagyon érdekelte. Sem a lene, sem ax Irodalom, aem a feitéixet, mindet viszont jackle eleme volt. Jackie szerelte a Fehér Házban maga köré gyűjteni a művé­szeket, fér.e Itt szabad kezet engedett neki, mert felismerte íz ebben rejlő hatásos propaganda lehetőséget. Köt gyerme­kének Jackle mindig mintaszerű anyja volt. 1963-ban férje kívánságára Onatsis „Christina" nevű luxus jachtján — amit a gürüg az amerikai haditengerészettől vásárolt mint hadlctrkálót, ős hűsz millió márkát meghaladó kültsóvgal pazar úszópalotává alaki<tatott át, Jackle a húgá­val Redziwlll hercegnővel egy földközi-tengeri utazáson veit rész pzzal a céllal, hogy húgát, Lest, aki akkoriban vált el első férjétől, Michael Canfleldtj)l, lebeszélje az Onas­­slsszal kötendő házasságról. Nem volt kívánatos a rokonság a szegény Izmirt tőrök dohánykereskedő fiával, aki fiatal korában hatvan dollár „forgótőkével" kezdte el Dél-Amerlká­­ban fantasztikus pénzügyi karrierjét. Ma viszont Lee Radxl­­wlll büszke arra, hogy annakidején 6 mutatta be nővérének, Amerika First Lady jének Onasslst, aki több milliárd dollá­ros vagyonával ma egyike a világ tíz leggazdagabb emberé­nek. Miért ment ez a gazdag asszony férjhez Ilyen dúsgazdag emberhez? Hiszen Kennedyné vagyonát Is mintegy húsz millió márkára becsülik. lgaz> senki sem tudja biztosan, hogy ez a vagyon tulajdonképpen kié? A Kennedy vagyon egy részét képezl-e ás Jackieé csak a haszonélvezet, míg gyermekei felnőnek? Akárhogy Is áll a dolog, Jackle költsé­ges életmódhoz szokott. A New York i Central Parknál, a leg­drágább helyen van négy hálószobás fényűző lakása. Talán ennek fenntartása okoz neki gondot? Vagy fél a jövőtől, ki tudja? Házasságára állítólag okot szolgáltatott az Is, hogy már unta a mindenki által megcsodált műemlék, „ax elnök özve­gye" szerepét. Most egy Idős férfi oldalán nyugodtan, a nyil­vánosság teljes kizárásával és szinte korlátlan anyagi viszo­nyok között akar élni — és ez Is valami. Ford, K. E. na, Orsolya Erzsi és a többiek... Ha nem jön el tőlünk csehszlovákiai ma­gyar színésznőnek, ma ő Is érdemes mű­vész, Kossuth-dl]as lehetne. Így azonban havi 100 korona segélyben részesül, mint minden más, a korhatárt elért asszony. Valóban nem tudja ktmutatnl a még hiányzó 10 éves színházi működést. De hát kinek, minek a hibájából? Semmi­esetre sem az övéből. Azonban sem a szép kor, sem a kedve­zőtlen körülmények nem törték meg a művésznőt. Külseje mindezt meghazud­tolja. S ennek tudatában Is van. — Individuális dolog, hogy egy szí­nésznő meddig szerepeljen. Bizony van szerep, amtt ma Is szívesen eljátszanék, ha módomban állna. Például a Külön­leges világnapban akár Lázár Márta, akár Kiss Manyi szerepe boldoggá ten­ne. Ugyanis mindig szerettem volna ko­­mtka lenni. A szerepéhség örökké él a színészben. En Is vágyom a szerepre, kí­vánom, de hogy mit kínlódom, amíg a lehető legtöbbet kihozom magamból, mennyire megkínoz a lámpaláz és tönk­retesz az Izgalom, arról Inkább nem be­szélek. Aztán lassan megnyugszom, újabb szereplésre gondolok és az egész kez­dődik élőiről. Ennek a feszültségnek köszönhető ta­lán a fiatalos külső? — Ennek Is, meg hogy a vtlág minden dolga érdekel, még a technikát dolgok ts, a komputerek alapelvét Is Ismerni akarom és csodálója vagyok a ktcst tran­zisztornak. De összetett dolog ez na­gyon. Azt hiszem a humorérzék Is fon­tos szerepet játszik. Akinek nincs hu­morérzéke hamarább öregszik. A moz­gásom frissességét régebben szerepkö­röm, a sok tánc biztosította, most pedig a munka. A tisztaság ts nagyon fontos, de kozmetikusnál életemben csak egy­szer voltam. Es amt szintén nem kis szerepet játszik külsőm megőrzésében: a nevetés. Rettenetesen jóízűeket tudok nevetni. Erre vonatkozólag búcsúzóul el­mesélek egy kis történetet. Egy darabban, ahol Páger volt a part­nerem, mulatt nőt alakítottam. Az egyik szín Chicago volt, ott Ismerkedtünk ösz­­sze, és Páger engem elvett feleségül. Mint fiatalasszony haza akar vinni Pest­re, mondván, ott Is van egy Cslkágó, egy városrész, amtt Cslkágónak hívnak, és majd ott fogunk élni. En erre megkér­dem őt, hogy: „Mit fognak szólni hoz­zám? Nem lesz baj, hogy a feleséged mulatt?“ Erre valami hasonlót felel: „De­hogyis, — mulat ott más asszony ts, a főispán feleségén kezdve egészen a Márt néniig minden asszony mulat.“ Hát ezt a poént én egy ízben lelőttem, mert így tettem fel a kérdést: „Mtt fog­nak szólni hozzám? Nem lesz baj, hogy a feleséged néger?“ Páger csak hallgat, nem reagál a végszóra. En nem tudato­sítottam, hogy ml történt, és a fogam között odasúgom neki: „Ml lesz Tént, mtért nem felelsz?“ Erre Páger hango­san: „Mit feleljek erre Nuslkám? Neked úgy kellett volna kérdezned, hogy mu­latt és erre én felelhettem volna, hogy nálunk sok asszony mulat, de te úgy kérdezted, hogy nem baj, ha a felesé­ged néger? Hát mondd Nuslkám, erre mtt feleljek?“ Ekkor jöttem rá, hogy „bakiztam“ és úgy elfogott a nevetés, hogy az előadást nem tudtuk folytatni. A jelenet komtkus volta és az én neveté­sem magával ragadta a közönséget ts, és az egész terem zúgott a kacagó han­gorkántól. Le kellett ereszteni a füg­gönyt. Köszönöm ezt a kedves jóízű történe­tet és még sok sok kedve szerinti sze­repet, sikert, és sok vidám nevetést kí­vánok ■ Uházt Nust művésznőnek az öt Ismerő és kedvelő olvasóink nevében ts. ORDÖDV KATALIN Két kéifogdz: 1933: lohn vezeiz engem. 1988. Így fogta meg Jackle Onaseia kezét. Nem közönséges Interjúra, ünnepi be­szélgetésre mentem Újházi Nusthoz, akt nőknél, s mégtnkább színésznőknél szo­katlan őszinteséggel vallja be korát — ez Idén töltötte be a hetvenet. Az ünne­pi beszélgetés alanyát egyáltalán nem ünneples külsőségek között találom. A művésznő a konyha falát festi olajfes­­tékkel. — Ez a nedves őszt Idő ugyan nem a legalkalmasabb erre a munkára — rakja le kedvemért az ecsetet, majd terpenti­nes vászondarabkával tisztogatja ujjait. — Augusztusra terveztem be a festést, de aztán elment a kedvem tőle ... Benn a szobában gratuláló táviratok, levelek halmaza. Nem feledkeztek meg Újházi Nustról, akt pedig annyi éve már, hogy utolsó szerepét eljátszotta. 1937- ben megszűnt nálunk a magyar színját­szás, a kassa-pozsonyt színtársulat, amelynek szubrettprtmadonnája volt, töb­bé nem működött. Házassága pedig Ide kötötte Nustt, hát színpad nélkül maradt. De lemondhat-e egy vérbeli színésznő művészetéről? Nust sem mondott le. Meg­kereste és megtalálta az utat a közön­séghez, ha nem volt színpad, a mikro­fonon át. Kulturált és rendkívül kifeje­ző hangját a magyar daléneklés szol­gálatába állította. A magyar nóták közé be-becsempészte Bartókot és Kodályt ts. Nemcsak a szereplésvágy állította a mik­rofon elé, de határozott elképzelései voltak a kulturmtssztóról amit magyar vonalon teljesíteni akart. A magyar és a szlovák nép közeledésének óhalát fe­lezte kt szlovák népdalok éneklésével, amelyiknek szövegét férje, az ugyancsak jól Ismert Ungváry Ferenc remekül for­dította magyarra. 1944-ben még fellépett a pesti rádióban és Idehaza ts, aztán hosz­­szú Időre elhalt a magyar dal Nust aj­kán. 1948 után, mikor megszűnt az Itteni magyarok számára a teljes jogtalanság állapota, megalakult a Csemadok, Nust elsőként jelentkezett, hogy művészetével Ismét a nemzetlségt kultúrát szolgálja. A háború utáni első fellépése Gútán egy Petőfi ünnepség keretében zajlott le. S halljuk még, találkozunk vele még ma is, ha nem ts annyiszor, ahányszor sze­retnénk. Hogy számontartja a közönség, azt egy kedves levelezőlap mindennél ékesebben bizonyítja. Meleg üdvözletét küldi rajta egy néző, aktnek máig fe­ledhetetlen élménye maradt egy negy­ven év előtti kecskeméti előadás Újházi Nusl és Páger Antal fellépésével. Páger Antal, Rajz János, Honthy An-

Next

/
Thumbnails
Contents