A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-24 / 47. szám
Hég sokszor akarjuk hallani Millió és millió ember kérdene ext Amerikában él áx egész világon, de tenkl iem tudott kielégíti) válaxxt találni. Hogy lehet, hogy ax ex axixony, aki boldog háxaxiágban élt a ragyogó John F. Kennedyvel, moit váratlannl hoxxá mailen a nála egy te||el kliebb, xOtétbóril, huixonháram évvel Idősebb, mái valláió, viharon multű göröghöz, Arlitotelei S. Onanlthox? Nyugati újságírók a kUvetkexókóppen lgyekexnek megtalálni a rejtély megoldáiát. Kennedyók háxanágát ax amerikai közvélemény előtt olyan llikóletemek feltették le, amilyen háxanég nincs la. A kli jacqueltne nagyon Intelligent él érxékeny lelkű gyermek volt. Tlxenhárom évei korában mély nyomott hagyott benne ixdlelnek válása. A rideg valóiág elől álomvllégba menekülve ügyei verseket Irt. Kéiőbb 10k kérője volt, du általában hidegnek iimertók. Mint kttrülrajongott társaságbeli lány hívta fel magára john F. Kennedy figyelmét, aki annak Idején Manachuietti axenátora ét a „kongrenxui legvidámabb agglegénye“ volt. Aki Amerikéban politikai pályán akar órvónyeittlnl, annak női embernek kell lennie, és Kennedy keratve iám találhatott volna alkalmasabb feleséget a nála tlxenkét évvel fiatalabb, Jó családból való lacqueline Bouvlernél, aki txóp ét Intelligent volt, nagyszerű nevelőit kapott, tehát lehetett vele reprexentálnl. Kennedy, legyünk ősxlnták, politikai karriert akart befutni ■ mái exenklvül nem li nagyon érdekelte. Sem a lene, sem ax Irodalom, aem a feitéixet, mindet viszont jackle eleme volt. Jackie szerelte a Fehér Házban maga köré gyűjteni a művészeket, fér.e Itt szabad kezet engedett neki, mert felismerte íz ebben rejlő hatásos propaganda lehetőséget. Köt gyermekének Jackle mindig mintaszerű anyja volt. 1963-ban férje kívánságára Onatsis „Christina" nevű luxus jachtján — amit a gürüg az amerikai haditengerészettől vásárolt mint hadlctrkálót, ős hűsz millió márkát meghaladó kültsóvgal pazar úszópalotává alaki<tatott át, Jackle a húgával Redziwlll hercegnővel egy földközi-tengeri utazáson veit rész pzzal a céllal, hogy húgát, Lest, aki akkoriban vált el első férjétől, Michael Canfleldtj)l, lebeszélje az Onasslsszal kötendő házasságról. Nem volt kívánatos a rokonság a szegény Izmirt tőrök dohánykereskedő fiával, aki fiatal korában hatvan dollár „forgótőkével" kezdte el Dél-Amerlkában fantasztikus pénzügyi karrierjét. Ma viszont Lee Radxlwlll büszke arra, hogy annakidején 6 mutatta be nővérének, Amerika First Lady jének Onasslst, aki több milliárd dolláros vagyonával ma egyike a világ tíz leggazdagabb emberének. Miért ment ez a gazdag asszony férjhez Ilyen dúsgazdag emberhez? Hiszen Kennedyné vagyonát Is mintegy húsz millió márkára becsülik. lgaz> senki sem tudja biztosan, hogy ez a vagyon tulajdonképpen kié? A Kennedy vagyon egy részét képezl-e ás Jackieé csak a haszonélvezet, míg gyermekei felnőnek? Akárhogy Is áll a dolog, Jackle költséges életmódhoz szokott. A New York i Central Parknál, a legdrágább helyen van négy hálószobás fényűző lakása. Talán ennek fenntartása okoz neki gondot? Vagy fél a jövőtől, ki tudja? Házasságára állítólag okot szolgáltatott az Is, hogy már unta a mindenki által megcsodált műemlék, „ax elnök özvegye" szerepét. Most egy Idős férfi oldalán nyugodtan, a nyilvánosság teljes kizárásával és szinte korlátlan anyagi viszonyok között akar élni — és ez Is valami. Ford, K. E. na, Orsolya Erzsi és a többiek... Ha nem jön el tőlünk csehszlovákiai magyar színésznőnek, ma ő Is érdemes művész, Kossuth-dl]as lehetne. Így azonban havi 100 korona segélyben részesül, mint minden más, a korhatárt elért asszony. Valóban nem tudja ktmutatnl a még hiányzó 10 éves színházi működést. De hát kinek, minek a hibájából? Semmiesetre sem az övéből. Azonban sem a szép kor, sem a kedvezőtlen körülmények nem törték meg a művésznőt. Külseje mindezt meghazudtolja. S ennek tudatában Is van. — Individuális dolog, hogy egy színésznő meddig szerepeljen. Bizony van szerep, amtt ma Is szívesen eljátszanék, ha módomban állna. Például a Különleges világnapban akár Lázár Márta, akár Kiss Manyi szerepe boldoggá tenne. Ugyanis mindig szerettem volna komtka lenni. A szerepéhség örökké él a színészben. En Is vágyom a szerepre, kívánom, de hogy mit kínlódom, amíg a lehető legtöbbet kihozom magamból, mennyire megkínoz a lámpaláz és tönkretesz az Izgalom, arról Inkább nem beszélek. Aztán lassan megnyugszom, újabb szereplésre gondolok és az egész kezdődik élőiről. Ennek a feszültségnek köszönhető talán a fiatalos külső? — Ennek Is, meg hogy a vtlág minden dolga érdekel, még a technikát dolgok ts, a komputerek alapelvét Is Ismerni akarom és csodálója vagyok a ktcst tranzisztornak. De összetett dolog ez nagyon. Azt hiszem a humorérzék Is fontos szerepet játszik. Akinek nincs humorérzéke hamarább öregszik. A mozgásom frissességét régebben szerepköröm, a sok tánc biztosította, most pedig a munka. A tisztaság ts nagyon fontos, de kozmetikusnál életemben csak egyszer voltam. Es amt szintén nem kis szerepet játszik külsőm megőrzésében: a nevetés. Rettenetesen jóízűeket tudok nevetni. Erre vonatkozólag búcsúzóul elmesélek egy kis történetet. Egy darabban, ahol Páger volt a partnerem, mulatt nőt alakítottam. Az egyik szín Chicago volt, ott Ismerkedtünk öszsze, és Páger engem elvett feleségül. Mint fiatalasszony haza akar vinni Pestre, mondván, ott Is van egy Cslkágó, egy városrész, amtt Cslkágónak hívnak, és majd ott fogunk élni. En erre megkérdem őt, hogy: „Mit fognak szólni hozzám? Nem lesz baj, hogy a feleséged mulatt?“ Erre valami hasonlót felel: „Dehogyis, — mulat ott más asszony ts, a főispán feleségén kezdve egészen a Márt néniig minden asszony mulat.“ Hát ezt a poént én egy ízben lelőttem, mert így tettem fel a kérdést: „Mtt fognak szólni hozzám? Nem lesz baj, hogy a feleséged néger?“ Páger csak hallgat, nem reagál a végszóra. En nem tudatosítottam, hogy ml történt, és a fogam között odasúgom neki: „Ml lesz Tént, mtért nem felelsz?“ Erre Páger hangosan: „Mit feleljek erre Nuslkám? Neked úgy kellett volna kérdezned, hogy mulatt és erre én felelhettem volna, hogy nálunk sok asszony mulat, de te úgy kérdezted, hogy nem baj, ha a feleséged néger? Hát mondd Nuslkám, erre mtt feleljek?“ Ekkor jöttem rá, hogy „bakiztam“ és úgy elfogott a nevetés, hogy az előadást nem tudtuk folytatni. A jelenet komtkus volta és az én nevetésem magával ragadta a közönséget ts, és az egész terem zúgott a kacagó hangorkántól. Le kellett ereszteni a függönyt. Köszönöm ezt a kedves jóízű történetet és még sok sok kedve szerinti szerepet, sikert, és sok vidám nevetést kívánok ■ Uházt Nust művésznőnek az öt Ismerő és kedvelő olvasóink nevében ts. ORDÖDV KATALIN Két kéifogdz: 1933: lohn vezeiz engem. 1988. Így fogta meg Jackle Onaseia kezét. Nem közönséges Interjúra, ünnepi beszélgetésre mentem Újházi Nusthoz, akt nőknél, s mégtnkább színésznőknél szokatlan őszinteséggel vallja be korát — ez Idén töltötte be a hetvenet. Az ünnepi beszélgetés alanyát egyáltalán nem ünneples külsőségek között találom. A művésznő a konyha falát festi olajfestékkel. — Ez a nedves őszt Idő ugyan nem a legalkalmasabb erre a munkára — rakja le kedvemért az ecsetet, majd terpentines vászondarabkával tisztogatja ujjait. — Augusztusra terveztem be a festést, de aztán elment a kedvem tőle ... Benn a szobában gratuláló táviratok, levelek halmaza. Nem feledkeztek meg Újházi Nustról, akt pedig annyi éve már, hogy utolsó szerepét eljátszotta. 1937- ben megszűnt nálunk a magyar színjátszás, a kassa-pozsonyt színtársulat, amelynek szubrettprtmadonnája volt, többé nem működött. Házassága pedig Ide kötötte Nustt, hát színpad nélkül maradt. De lemondhat-e egy vérbeli színésznő művészetéről? Nust sem mondott le. Megkereste és megtalálta az utat a közönséghez, ha nem volt színpad, a mikrofonon át. Kulturált és rendkívül kifejező hangját a magyar daléneklés szolgálatába állította. A magyar nóták közé be-becsempészte Bartókot és Kodályt ts. Nemcsak a szereplésvágy állította a mikrofon elé, de határozott elképzelései voltak a kulturmtssztóról amit magyar vonalon teljesíteni akart. A magyar és a szlovák nép közeledésének óhalát felezte kt szlovák népdalok éneklésével, amelyiknek szövegét férje, az ugyancsak jól Ismert Ungváry Ferenc remekül fordította magyarra. 1944-ben még fellépett a pesti rádióban és Idehaza ts, aztán hoszszú Időre elhalt a magyar dal Nust ajkán. 1948 után, mikor megszűnt az Itteni magyarok számára a teljes jogtalanság állapota, megalakult a Csemadok, Nust elsőként jelentkezett, hogy művészetével Ismét a nemzetlségt kultúrát szolgálja. A háború utáni első fellépése Gútán egy Petőfi ünnepség keretében zajlott le. S halljuk még, találkozunk vele még ma is, ha nem ts annyiszor, ahányszor szeretnénk. Hogy számontartja a közönség, azt egy kedves levelezőlap mindennél ékesebben bizonyítja. Meleg üdvözletét küldi rajta egy néző, aktnek máig feledhetetlen élménye maradt egy negyven év előtti kecskeméti előadás Újházi Nusl és Páger Antal fellépésével. Páger Antal, Rajz János, Honthy An-