A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-13 / 41. szám
Í—BW— ■ I Beszélgetés \| Morzso £gi/ idő ófa legszívesebben Mor■ zsávál beszélgetek. Pontosan is megmondhatnám mióta, de nem túl fontos. Különben is mindenki | tudja. .. \ Morzsa remek vitapartner. Egyrészt ritkán szól közbe, másrészt jélszavakból, sőt, gyakran szavak nélkül Is megérti mondanivalóm lényegét. Így jobbára csak nézünk egymás szemébe és bólogatunk. Okos dióbarna szeme van, ami egyenes, őszinte leltemre vall. Nem politikus szem, ezt kt kell hangsúlyozni. Szándékait nem rejtegeti, nem ismert a ravaszságot és az álnokságot. Legfeljebb huncut ötleteket takargat, melyekkel olykor-olykor meglepi az embert. De az utóbbi Időben az ilyesmiről is lemondott, úgy látszik, korunk I nem kedvez a játszi ötleteknek. Kompromisszumokra képtelen. Ez okozza köztünk a legtöbb nézeteltérést. Akit egyszer ellenszenvesnek tart, az örök ellensége marad, hízelegjék bár neki a legmézesebb szavakkal s a legfinomabb falatokkal. De barátsága is épp Ily következetes. Mondjam, hogy leggyakrabban neki van Igaza, hogy a legtöbb emberről, akit ő ellenszenvesnek tart, hamarosan - kiderül, hogy valóban nem érdemel rokonszenvet? Inkább azt mondom, egyenesen tekintve melegfényü szemedbe, hogy illúziókkal terhes, idealizmussal megvert lélek vagy, Morzsa. Fogalmad sincs a valóságról, el sem tudod képzelni, amit pedtg ma már úton útfélen hangoztatnak ( nagy- és kiskaliberű politikusok, hogy van egy bizonyosfafta „történelmi realitás“, amely előtt fejet kell hajtani. Te azt hiszed, hogy ha ma megugatoS a postást, aki a házadót jött behajtani gazdádon, akkor az többé be sem teszi hozzánk a lábát. Ugyanígy akarod elriasztani házunk tájáról a biztosítóintézet ügynökét (szintén pénzért jött), gazdád íróismerőseinek nagyrészét s a pletykafészek szomszédasszonyt. S száz és száz kudarc után is újra kezded. Baj van a valóságérzékeddel, Morzsa! Hát nem érted, hogy hiába ugatod magad rekedtre?! Hiába vicsorogsz, szőkölsz és vonyítasz. A lökhaltásos repülőgépeket, amelyek hetek óta, nap mint nap, itt dörögnek portánk felett, fölösleges megugatni. Hát nem ismered a közmondást: „A kutya ugat, a karaván halad“? Ugatsz, ugathatsz te is, Morzsa, ha már neuraszténíás jellemed nem bírja némán elviselni a zajt és a légrezgést, az ablakszemek csörömpölését, de beláthatnád, hogy e szuperszóntkus évszázad zöld légtkaravánja zavartalanul röpül tovább. Érted Morzsa? Látom elszomoro dó szemeden, bánatosan csüggedt füleden, fejed megszeppent tartásán, látom hogy érted, legalább oly mértékben, mint a gazdád. Zs. NAGY LAJOS Szinte hihetetlen, hogy már itt az ősz. Hiszen alig volt még nyár az idén. Párnapos -kánikula Júniusban, aztán hűvös, borús, felhős, esős idő, közben csak ítt-ott kukucskált ki a nap. S közben alig vettük észre, beérett a termés, majd beköszöntött a lombhullás. Nálunk az emberek az idén nem igen értek rá az időjárás változásait, a természet átalakulását figyelni. A városi ember különösen nem. Január óta figyelmét a politikai és társadalmi események alakulása köti le. Mi van ma, s mit hoz a közeli és mit a távolabbi jövő. E kérdéssel kel fel reggel, veszi az újságot a kezébe, vagy ül a tv-készülék elé este. A várossal érez a falu is, a szántóvető ember. Így van ez Jól, így helyes, ha az ország sorsáról van szó. Ám a diplomáciai cselszö- i vések, vagy a páncélosok dübörgése nem állíthatja meg az időt, " nem olthatja ki csírájában az életet. A dübörgő traktorok nyomán földbe került a mag, hogy a csíráiéból ú] élet keljen. Szorgalmas női kezek szedik a későn termő paprikát, paradicsomot, káposztát. . Sárgul már a kukoricaszár, aranyló szemekkel vannak tele a súlyos kukoricacsövek. A szőlő is beérett, szüretelők nőtálától hangosak a napos domboldalak. Bőven csorog az édes must, a borszerető emberek örömére. A szövetkezeti irodákban csattognak a számológépek, miközben a vezetőség meghányja-vetl, milyen volt az idei termés. Ahol dús terméssel rakott kocsik húznak a mezőről a csűrök felé, ott nagyobb az öröm. Ahol a természet szeszélye is beleszólt a tervbe, elemi csapás érte a vidéket, ott bánatosabbak az emberek mert kevesebb lesz a jövedelem, gyérebb az osztalék. A királyfiakarcsai földmüvesszövetkezet tagsága vegyes érzelmekkel tesz-vesz a mezőn. Búzából majd tíz mázsával kevesebbet termelt hektáronként, mint tavaly. A kertészeknek sem kedvezett az időjárás. Ám így sincs ok a csüggedésre. Takarmány termett bőven, szép a kukorica, s gazdag az EFSZ állatállománya. Ez pedig a fő jövedelmi forrása minden szövetkezetnek. Falusi nyelven ezt úgy mondják, hogy ahol van hízósertés és fejőstehén bőven, ott van mit aprítani a tejbe. Királyfiakarcsán könnyű kötött a talaj, kavics alapon, s így gyorsan mélyebb rétegekbe szivárog a csapadék, kimosva a tápanyagok egy részét a talajból. De szórt a természet azzal kárpótolt, hogy szorgalmas, munkaszerető embereket adott ennek a földnek. így azután valamennyi termelési ágazatban, a termelés intenzitását a piaci termelést az élő és társadalmi munka hatékonyságát tekintve, a királyfiakarcsai EFSZ a Csallóköz legjobb szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezet progresszív fejlődését néhány adat Igazolja. Pl. egy hektár mezőgazdasági terület bruttó termelése 13 221 korona. Az egy hektárra eső nyersjövedelem 7363 korona. A piaci termelés húsban egy hektár mezőgazdasági területre számítva 335 kg. Mint másutt, Királyfiakarcsán is az állattenyésztés a szövetkezet legfőbb jövedelmi forrása. Száz hektár mezőgazdasági területre 79 szarvasmarha és 133 sertés Jut. Az állatállomány sűrűsége a termelés magas intenzitására vall. A Jó gazda azonban tudja, hogy mit sem ér a sok állat, ha silány, ha keveset fejnek, ha nincs meg a kellő súlya. A sűrűség mellett a hasznosság is lényeges. Az a legjobb, ha mind a kettő párosul, az állatállomány sűrűsége és hasznossága is, mondja Kovács István mérnök, az EFSZ elnöke. Ugyanis, ha nem érünk el megfelelő fokú hasznosságot, akkor csupán állattartók vagyunk és nem állattenyésztők. Ez pedig az új irányítás feltételei között fényűzés volna. Igen, kétségtelen, hogy így igaz, mint ahogy az is megmásíthatatlan tény, hogy a mezőgazdaság fokmérője, hogy mennyi és milyen minőségű árut termel. Menynyi gabonát, húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt ad a közellátásnak és mennyi ipari növényt a gyáraknak. Ha figyelembe vesszük, hogy átlagban 3139 liter a tejhozam tehenenként, 16 malacot választanak el egy anyasertéstől, 154 tojást hoz egy tyúk, hogy 1284 mázsa marhahúst, 1373 mázsa sertéshúst, 590 200 liter tejet, 355 747 tojást adnak át évente a felvásárló vállalatnak, nem kell szégyenkezniük a királyfiakarcsaiaknak. Hústermelésben ők az elsők a járásban. Az eredmény persze itt sem a véletlen műve. Alapos szakmai felkészültségű, okleves agrármérnök áll a szövetkezet élén.'A szövetkezet dolgozói előtt mérnök úr volt, és mérnök úr maradt, jól hangzik ez az elnöki irodában, ahol ügyiratokba, kimutatásokba mélyedve terveket sző, összegezi a termelési eredményeket. S mi más születhet művelt fejben, mint müveit elképzelések. Az ő hároméves elnöksége alatt a járás legjobbjai közé emelkedett a szövetkezet. A belterjes gazdálkodós, a műtrágyák változatos használata, Az EFSZ könyvelőnője.
