A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-13 / 41. szám

Szerelemben soha nincsen igazság I Darvas-Tardos szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest ga-tom, hogy tor- tint, nem tu-dum; & A Ügy ku - tat - nám A Elrii« El-tá- radt tán a vágy, F £7 $ két ré-gi jó - ba-rát Am C Hol az i-gaz- ság?l C.% H^e A'fedisk F Sze-re - lem - ben So-ha párián do nin - csen i- gaz - sági Sze-re - lem - ben a tempo q Vannak olyan helyek a világon, amelyekről úgy beszélnek, mint egy-egy ország vagy nép szimbó­lumáról. „Voltam Nápolyban" — mondja a turista, s ezt úgy érti, hogy látta Olaszországot. Az em­berek Rio de Janelrúban Brazíliát látják, vagy Isztambul egyet jelent náluk az egész Kelettel. Hollandia esetében kissé més a helyzet. Vigyázni kell. Előfordul­hat, hogy a turista, ha Hollandiát járja, nem Hollandéit látja, meg, hanem csak Európa egy részét. Az utcákon csak igen kevés rendőrt látni. Különösen feltűnő ez Hágában. A belváros szűk ut­cácskáiban Jónéhány útkeresztező­désen kell saját felelősségünkre és a veszélyt vállalva átkelnünk, amíg megpillantunk egy rendőr­egyenruhát. De egy helyen Hágá­ban biztosan találkozhatunk rend­őrökkel: az amerikai nagykövet­ség előtt. Más államok külképvi­seleti hivatalai előtt nem látni őket. De hát az Egyesült Államok­nak, ennek a hatalmas, gazdag or­szágnak, úgy látszik, lehetnek kü­lön előjogai, vagy talán a viet­nami háború elleni gyakori tün­tetésektől félnek az amerikai kö­vetség alkalmazottai? ... Még egy jellegzetessége van Há­gának s vele együtt a többi hol­land városnak Is: az indonézek. A többségükben holland állampol­gárságú indonézek, akiknek nem­hogy csökkenne, de állandóan nő a száma. Sokan új hazára találtak Hollandiában. A távoli egzotikus országból diákok jönnek az egye­temekre, hogy a volt gyarmat el­nyomott lakóiból a hollandok egyenrangú partnereivé váljanak. Persze a két olyannyira eltérő népfaj együttélése Hollandiában is számos problémát vet fel, itt sem megy minden simán. Érdekes, hogy Hollandiának két fővárosa van. A kormány székhe­lye Hága — hivatalosan ‘s Graven­­hage, másik fővárosa és egyben legnagyobb városa Amsterdam. Há­ga holland nevének kiejtését meg se kísérelje egy külföldi. Foneti­kusan valahogy úgy hangzik, hogy — Szchravenchache. A „eh“ torokhang kiejtése különösen nagy gondot okoz. Ez a háború elején a holland kémelhárítónak fegyverként szol­gált a magukat hollandnak kiadó német kémek és dlverzánsok el­len Ha valami gyanús „holland“ érkezett a határra, udvariasan felszólították, hogy mondja ki ezt a szót: Scheveningen. Erre állító­lag egyetlen német sem képes (a németben ugyanis az „sch“ betű­csoport „s“-nek ejtödík, a holland­ban viszont „szch“-nakj. Hollandiában sokkal később in­dult meg az iparosítás, mint pél­dául Cseh- és Morvaországban. De ehhez a lakosság közmondásos szorgalmával, ügyességével, szer­vezőképességével és főképp ala­posságával fogtak hozzá, úgyhogy ma a korábban főképp mezőgazda­­sági és élelmiszeripari termékeiről ismert Hollandiáról igazán el­mondható, hogy „fejlett“ ipari or­szág. Ez egyrészt kitűnő mechanlzá-Énekelte Kovács Kati

Next

/
Thumbnails
Contents