A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-29 / 39. szám

maga csak szórakozzon Pepikkel. Viszontlátásra! HaSek körülnézett „új“ albérleti szobájában. Az ablakban virágok, a falon olcsó reprodukciók. Ami­kor Pepik bejött a konyhából, Ha­Sek így fogadta: — Józsikám, egy Igen nagy ké­résem van. Tudom, hogy ügy írsz, mint egy született gyorslrónó. Sze­retnék valamit ledlktálnl neked. Jóska talált egy vonalas füzetet és HaSek felujjongott, mert éppen harminc sor volt egy oldalon. Ki­tépett tehát 4 lapot, ugyanis az elbeszélések pontosan százhúsz sorosnak kellett lennie. Azután ö hálólngben járkálva diktálta: — Cím — Svejk, a derék ka­tona — kezdte Haéek, — és új sor: Svejk nagyon szívesen ment a háborúba. „És mit csinál majd ott?“ — kérdezte Josef, mire ezt a választ kapta: — Hülyülni! És így tovább. A szatírában Walk tiszt és Teller őrnagy szerepel, Svejk bonyolult „történelmi helyzetbe“ j. Svejk Orossorsiégban, llll-ka* A jó Kati mama joaaf kislányéival. kerül és a határmenti gyakorlato­zás közben véletlenül áttéved Olaszországba, ahonnét egy elkó­borolt öszvérrel és egy zsákmá­nyolt géppuskával tér vissza. Már ebben a fejezetben is a hamisí­tatlan, tellvér Svejk lép az ol­vasó elé, az a Svejk, aki jószívű, népi típus, blzalmatkeltő és bizal­mas. Mivel josef percenként két sort Irt le, egy óra alatt megírták az elbeszélés utolsó szavát is. Amikor azután az ifjú Svejk be­vitte a szerkesztőségbe a kész el­beszélést, a főszerkesztő azonnal küdte neki a munkájáért járó húsz koronát. Így lett josef Svejkből HaSek bizalmas társa, Írnoka, kézbesítő­je és személyi titkára. Talán éppen azért, mert Svejk nem ivott és vi­gyázott a szájára — HaSek min­den titkába beavatta. Nem sokszor történt meg, de ltt-ott előfordult, hogy együtt mentek valahová. Ilyen­kor HaSek mindig unokatestvé­reként mutatta be. Néha pénzt is kölcsönöztek egymásnak, egyszó­val a legjobb barátok és munkatér­­gnjg lett&k 1921 januárjában HaSek ismét felkereste hű társát, josef Svej­­ket. Kati mama és Josef kitörő örömmel fogadták a „megtért fiút“. Ezt az örömet látva, HaSek leült az asztalhoz, tenyerébe haj­totta fejét és sírva fakadt. Még ezen a héten elmentek Jo­sef Ladához és megbeszélték vele a Svejk illusztrációkat. Lada ala­posan szemügyre vette Svejket, az­után néhány vázlatot csinált róla ceruzával, majd pedig tussal és pár perc múlva készen is volt Svejk, a derék katona című könyv első illusztrációja. A Melantrich könyvkiadó vállalta a könyv kia­dását, de a nemzetvédelmi minisz­ter, Václav Klofáfi ezt nem enge­délyezte. Így azután csak füzetes kiadásban jelenhetett meg. Svejk, a derék katona elindult világhódító útjára, de írója azután is nagyon szerény ködümények között élt. És ml történt Josef Svejkkel? Azt is elárulom. Hetvenöt éves korában halt meg, 1965. május 22-ón. Barátai Prágá­ban a strainlcei krematórium nagytermében vettek tőle búcsút. (A Kvity nyomén) Josef Svejk utolsó fényképe.

Next

/
Thumbnails
Contents