A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-29 / 39. szám
maga csak szórakozzon Pepikkel. Viszontlátásra! HaSek körülnézett „új“ albérleti szobájában. Az ablakban virágok, a falon olcsó reprodukciók. Amikor Pepik bejött a konyhából, HaSek így fogadta: — Józsikám, egy Igen nagy kérésem van. Tudom, hogy ügy írsz, mint egy született gyorslrónó. Szeretnék valamit ledlktálnl neked. Jóska talált egy vonalas füzetet és HaSek felujjongott, mert éppen harminc sor volt egy oldalon. Kitépett tehát 4 lapot, ugyanis az elbeszélések pontosan százhúsz sorosnak kellett lennie. Azután ö hálólngben járkálva diktálta: — Cím — Svejk, a derék katona — kezdte Haéek, — és új sor: Svejk nagyon szívesen ment a háborúba. „És mit csinál majd ott?“ — kérdezte Josef, mire ezt a választ kapta: — Hülyülni! És így tovább. A szatírában Walk tiszt és Teller őrnagy szerepel, Svejk bonyolult „történelmi helyzetbe“ j. Svejk Orossorsiégban, llll-ka* A jó Kati mama joaaf kislányéival. kerül és a határmenti gyakorlatozás közben véletlenül áttéved Olaszországba, ahonnét egy elkóborolt öszvérrel és egy zsákmányolt géppuskával tér vissza. Már ebben a fejezetben is a hamisítatlan, tellvér Svejk lép az olvasó elé, az a Svejk, aki jószívű, népi típus, blzalmatkeltő és bizalmas. Mivel josef percenként két sort Irt le, egy óra alatt megírták az elbeszélés utolsó szavát is. Amikor azután az ifjú Svejk bevitte a szerkesztőségbe a kész elbeszélést, a főszerkesztő azonnal küdte neki a munkájáért járó húsz koronát. Így lett josef Svejkből HaSek bizalmas társa, Írnoka, kézbesítője és személyi titkára. Talán éppen azért, mert Svejk nem ivott és vigyázott a szájára — HaSek minden titkába beavatta. Nem sokszor történt meg, de ltt-ott előfordult, hogy együtt mentek valahová. Ilyenkor HaSek mindig unokatestvéreként mutatta be. Néha pénzt is kölcsönöztek egymásnak, egyszóval a legjobb barátok és munkatérgnjg lett&k 1921 januárjában HaSek ismét felkereste hű társát, josef Svejket. Kati mama és Josef kitörő örömmel fogadták a „megtért fiút“. Ezt az örömet látva, HaSek leült az asztalhoz, tenyerébe hajtotta fejét és sírva fakadt. Még ezen a héten elmentek Josef Ladához és megbeszélték vele a Svejk illusztrációkat. Lada alaposan szemügyre vette Svejket, azután néhány vázlatot csinált róla ceruzával, majd pedig tussal és pár perc múlva készen is volt Svejk, a derék katona című könyv első illusztrációja. A Melantrich könyvkiadó vállalta a könyv kiadását, de a nemzetvédelmi miniszter, Václav Klofáfi ezt nem engedélyezte. Így azután csak füzetes kiadásban jelenhetett meg. Svejk, a derék katona elindult világhódító útjára, de írója azután is nagyon szerény ködümények között élt. És ml történt Josef Svejkkel? Azt is elárulom. Hetvenöt éves korában halt meg, 1965. május 22-ón. Barátai Prágában a strainlcei krematórium nagytermében vettek tőle búcsút. (A Kvity nyomén) Josef Svejk utolsó fényképe.