A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-29 / 39. szám
Kardos Isíván Javaslat a magyar dolgozók érdekeinek képviseletére a Forradalmi Szakszervezetben 9 Közismert szociológiai tény, hogy minden társadalmi szervezet csak akkor tudja tagsága érdekeit jól reprezentálni, ha szerkezeti felépítése módot nyújt a tagság differenciált elvárásainak kifejezésére. Lényegétjén a forma és a tartalom kölcsönös feltételezettségéről van szó. Következésképpen minden formális, azaz statuált közösség szociális funkcionálása, gyakorlati hatásfoka jelentős mértékben a különféle és különböző érdekekkel összhangban levő szerkezeti burok függvénye is. Az elmúlt évek dogmatikus politikai gyakoriata következtében számos tömegszervezetünk szerkezeti felépítése eleve kizárta, vagy csak nagyon kis mértékben tette lehetővé, hogy a társadalmi valóságunk tényleges makro- és mikrostruktúrájának megfelelő differenciált érdekek legális kifejezésre juthassanak, s tartalmukhoz méltó officialitást nyerjenek. Ilyen körülmények között még a legfontosabb tömegszervezeteínk is (pl. a CSISZ, a Forradalmi Szakszervezet stb.) a politikai preferencia ellenére erősen elbürokratizálódtak, számos vonatkozásban formálissá váltak. Nem véletlen, hogy hazánk szocialista demokratizálásának már az első hónapjaiban az elfojtott igényel szinte spontán módon feltörtek, s így kétségtelenné vált tömegszervezeteink okos átépítésének objektív szükségszerűsége. A tömegszervezetek új struktúrájától hazánk magyar nemzetisége elvárja, hogy a különféle országos szervezetek egységén belül önállóan és viszonylag függetlenül működhessen, képviselhesse sajátos nemzeti és általános szociális érdekeit. Másszóval: a magyar lakosság politikai és szociális érdekei szervezeti reprezentációjának igényéről van szó. Ügy véljük, hogy a Forradalmi Szakszervezet új koncepcióján belül, a CSKP Akcióprogramjának szellemében és a majoritás kizárása szempontjának figyelembevételével, de a közös összállami, illetve össz-szlovákiai érdekeket is respektálva e probléma viszonylag könnyen megoldható igazságosan. Munkaközösségünk három variációt dolgozott ki, de az első kettőtől egyrészt elvi következetlenségük, másrészt bonyolultságuk miatt eltekintettünk. A harmadik változatot javasoljuk, s e szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Forradalmi Szakszervezete szerkezeti felépítésének sémája a következő: Kiegés*ítések, magyarázatok a sémához: ,1 Az etnikai struktúra szempontja szerkezeti szinten érvényesül a szak szervezeti szövetségeken beiül is, s ennek megfelelően — az iykolai és Tudományos Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetsége kivételével — valamennyi szakszervezeti szövetségnek van magyar osztálya is. A sző vétségek magyar osztályai a Szlovák Szakszervezeti Tanács Magyar Osztályával analóg jogkörrel rendelkeznek, persze ez a jogkör nyilvánvalóan csak az egyes szövetségeken belül érvényesül. Ilyen értelmezésben a sző vétségek magyar osztályai szuverénen képviselik a szövetségek magyar nemzetiségű dolgozóit, beleegyezésük nélkül semmilyen olyan döntés nem hozható, amely a szövetség magyar dolgozóit közvetlenül érinti, általános érvényű szövetségen belüli problémák tárgyalásában és megítélésében egyenrangú partnerei a szlovák osztályoknak, specifikus kérdésekben (pl. a magyar dolgozók szakmai továbbképzése, átképzések, tanonciskolák, szaktanlntézetek alapítására vonatkozó javaslatok megtétele, stb., stb.j önálló jogkörrel rendelkeznek. 2. A szekciók és további alsóbb szervek (szakbizottságok, aiapszervezetek) szerkezeti felépítésében már nem érvényesül a nemzeti struktúra szempontja. Hiszen elképzelhetetlen, hogy pl. egy üzemen belül két alap szervezet — egy szlovák és egy magyar — legyen. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, bogy a magyar dolgozók számarányának megfelelő tisztség megosztási elv érvényesüljön valamennyi alsó fokon is. S lehetővé keit tenni, bogy a magyar szakszervezeti tagok specifikus problémáikkal szilk ség esetén a szövetség magyar osztályához fordulhassanak. 3. Hazánk magyar nemzetiségű lakosságának legsajátosabb területe az tskolaiigy. Foglalkoztatott lakosságunknak egyben leghomogénebb rétegé röl van szó. S ennek megfelelően önálló szövetség megalapítását javasoljuk „Magyar Iskolai és Tudományos Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetsége“ néven. Itt jegyezzük meg, hogy a magyar pedagógusok or szagos szövetségének kérdése megítélésünk szerint az adott politikai viszonyok között csakis Ilyen formában oldódható meg. Meggyőződésünk, minden olyan elképzelés, amelyik az adott helyzetben a szakszervezeten kívül s attól függetlenül véli megalakíthatönak a magyar pedagógus szer vezetet, — meddő álmodozás, mert mind anyagi szempontból, mind poll tikatlag irreális. A Magyar Iskolai és Tudományos Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetsége az oktatási fokozatokkal párhuzamos szekciókban és alap szervezetekben szervezné a tagságot. Az iskolai nem pedagógus alkalmazottaknak külön szekciójuk lenne. Számítani kell azzal, hogy ez a szövetség csak a magyar jellegű oktatási intézmények és a magyar tudományos intézet szakszervezeti tagjait szervezné (a különféle és különböző fokú magyar tannyelvű iskolák alkalmazottjait, a Pedagógiai Fakultás Magyar Tagozatának alkalmazottjait és hallgatóit, a még megalakulásra váró magyar tudományos intézet alkalmazottjait), viszont kirekejztené az ország más tudományos intézeteiben működő magyar dolgozókat 4. Szükségesnek látszik még megjegyezni, hogy a második séma-változatunk csupán abban különbözött az itt közöltnél, hogy teljesen önálló szakszervezeti szövetséggel nem számított, a magyar pedagógusok és tudományos dolgozók szervezését egy egységes „Szlovákiai Iskola! és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén“ belül tételezte fel. Az ilyen megoldás előnyeinek és hátrányainak alapos mérlegelése után mindenekelőtt elvi szempontok alapján döntöttünk. Úgy véljük, hogy életünknek annyira sajátos területéről van Itt szó, amelyiket viszonylagos önálló- ■ Ságban és függetlenségben kell gondoznunk. Meggyőződésünk, hogy a szlovák elvtársak Is örömmel fogadják javaslatunkat, márcsak azért Is. mert sajátos ügyeink Intézésének vállalásával tehermentesíteni kívánjuk őkel. Az esetleges félreértések kizárása érdekében hangsúlyozzuk, hogy javasolt modellünket nem tekintjük sem teljesnek, sem lezártnak. Mindenekelőtt azért, mert ez a vázlat nem számít Szlovákia ukrán—ruszin nemzetiségi kisebbségének érdekeivel. Az ok nagyon kézenfekvő: egyszerűen nem ismerjük az ukrán elvtársak llyn jellegű igényelt, s nem tartottuk ildomosnak valamiféle „róluk — nélkülük“ elv alapján eljárni Minden bizonnyal nekik is vannak elképzeléseik, s rövid Időn belül nyilvánosságra is hozzák őket. 1966. szeptember 14-én tartotta Szencen első ülését a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetségének előkészítő bízott sága. Az egésznapus hasznos eszmecsere után a bizottság tagjai (Dr. Turczel Lajos, Mózsi Ferenc, Bertők Imre. Kardos István, Varga Béla, Böszörményi (ános. Pintér István, Párkány Antal, Béres István, Dióssy Gyula, Tóth Lajos, Korpás Pál, Dukon József és a vendéglátó szenei iskola igazgatója, Herdics |ános) kifejezték álláspontjukat hogyan kell a Magyar Pedagógusok Szövetségének a Központi Szak szervezeti Tanácsban helyét elfoglalnia. Elképzelésüket Kardos István adjunktus ismerteti olvasóinkkal. Kérünk mindenkit, akik tanúimé nyozni fogják az előkészítő bizottság álláspontját, küldjék meg észrevételeiket szerkesztőségünknek. , Szakszervezetek Központi Tanácsa (URO) (a szakszervezetek központi föderatív szerve) (belső organizáitságában két alapvető szempont érvényesül, az országos tagság szakmai összetételének megfelelő szociális aspektus és az etnikai tagoltság. Az utóbbinak megfelelően van „Nemzetiségek Osztálya" is, amely legfelsőbb szinten képviselné a nemzetiségeket a szakszervezetben.) I I Szlovák Szakszervezeti Tanács (SOR) (A Szlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság legfelsőbb szakszervezeti orgánuma. Felépítésében a szociális és az etnikai struktúra szempontja érvényesül, s ennek megfelelően van önálló magyar osztálya, amely a különböző szakszervezeti sző vétségek magyar nemzetiségű tagjainak érdekeit hivatott képviselni a Szlovák Szocialista Köztársa ság viszonylatában. A Szlovák Szakszervezeti Ta nác» Magyar Osztálya kompetenciájából fakadóan jóváhagyása nélkül semmilyen olyan döntés nem hozható, amely a magyar dolgozókat — szakszervezeti tagokat közvetlenül érinti; sajátos nemzetiségi vonatkozású kérdésekben az alapszabályzat és program keretein belül önállóan hozhat döntést, össz-szlovákiai jellegű általános érvényű problémák megtárgyalásában és megítélésében egyen rangú partnere az SZSZT Szlovák Osztályának.) Cseh Szakszervezeti Tanács (cseh vonatkozásban nem tartjuk Itt szükségesnek tovább vezetni a sémát I I Építkezési Dolgozók Szakszervezeti Szővetsé ge Szlovák Osztály Magyar Osztály A szekciók stb. stb. Szlovák Osztály Magyar Osztály A szekciók szakszervezeti szövetségek Állami Alkalmazottak Szakszervezeti Szővetsé ge Szlovák Osztály Magyar Osztály A szekciók A Szlovák Iskolai és Tudományos Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetsége A szekciók Nehézipari Dolgozók Szakszervezeti Szöv. Szlovák Osztály Magyar Osztály A szekciók A Magyar Iskolai és Tu doinányos Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetség« A szekciók A Hét társadaiomoolitíkai melléklete 39. Felelős szerkesztő: Mécs József
