A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-25 / 34. szám

Közös nyilatkozat A Csehszlovákiai lengyel, .ukrán és magyar kulturális szövetségek képviselőinak tanácskozása A Kolodéjevben ülésező kormánybizottság kezde­ményezésére megindult tárgyalások folytatása cél­jából 1968. augusztus 14-én Bratlslavában közös tanácskozásra Ültek össze a Lengyel Kulturális Szövetség, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsé­gének, valamint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének képviselői, hogy megtár­gyalják azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő vala­mennyi nemzeti kisebbséget érintik. Ezek a kér­dések társadalmunk demokratizálódási folyamata sorén merültek fel. Közös álláspontunk, amelyet a fentebb említett elvi kérdésekkel kapcsolatban foglaltunk el, az alábbi: 1. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkot­mányában kifejezésre kell juttatni azt a reális és tényleges valóságot, hogy Csehszlováklát nemcsak nemzetek, hanem nemzetiségek Is alkotják. 2. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem­zetei és nemzetiségei egyenlők, s az a történelmi tény, hogy a köztársaságot a cseh és a szlovák nemzet alapította, nem lehet egy szocialista ál­lamban, ahol a hatalom birtokosa a dolgozó nép, a jogi egyenlőtlenség forrása, hisz a nemzet és a nemzetiség egyaránt érdekazonosságot kifejező természetes társadalmi alakulat, csoport, így tehát az államiság hordozója Is. 3. A nemzetek és nemzetiségek tényleges és teljes egyenjogúságának biztosítása nem függhet csupán az egyének akaratátől, hanem ezt az egyen­jogúságot a demokratizálódásnak és a köztársaság egészének, valamint a társadalmi csoportok érde­kelnek figyelembevétele szökségszerüon és tör­vényszerűen kell hogy létrehozza. 4. Az egyenjogúságot és a nemzetiségek önigaz­gatási jogát nem elegendő csupán deklarálni. Ezt a jogot az alkotmányban kell biztosítani, s alkot­mányosan kell megteremteni az említett jogok gyakorlásának azokat az államhatalmi, politikai s végrehajtó szerveit és Intézményeit, amelyek a köztársaság egésze érdekelnek maximális figye­lembevétele mellett teljes egészükben biztosítják a nemzetiségeknek az egyenjogúságából fakadó önigazgatását. Az SZLKP akcióprogramja leszögezi: „Szlovákia Kommunista Pártja szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy nemzetei a csehek és szlovákok államjogi viszonyának föderallzálásával összhang­ban biztosítanunk kell a nemzetiségek helyzeté­nek és egyenjogúságának reális, alkotmányos garanciáit, olyan intézményeket és nemzetiségi szerveket kell létrehozni, amelyek felelősségtel­jesen képesek megoldani a nemzetiségek felmerült problémáit.“ A CSKP akcióprogramja ugyancsak leszögezi: „Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy programunk alapelvei teljes mértékben s egyaránt vonatkoz­nak mind a két nemzetünkre, mind pedig a többi nemzetiségre. Ennek érdekében le kell rögzíteni a teljes és tényleges politikai, gazdasági és kul­turális egyenjogúság alkotmányos és törvényes biztosítékait. Ezért a nemzetiségek érdekelt biz­tosítanunk kell az országos, kerületi, járási, vá­rosi és helyi államhatalmi és közigazgatási szervek felépítése szempontjából Is. Szükséges, hogy a nemzetiségek létszámuk arányában legyenek kép­viselve politikai, gazdasági, kulturális és közéle­tünkben a választott és végrehajtó szervekben. Biztosítanunk kell a nemzetiségek aktív részvéte­lét a közéletben, az egyenjogúság és azon elv szellemében, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan, önigazgatás útján dönteni az őket érintő ügyekben.“ A fentebb említett négy pont mellett azért Is félreérthetetlenül kiállunk, hogy támogassuk az elvet: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föde­­rallzációjáról az 1968. október 26-án kiadandó al­kotmányos törvény elfogadásával együtt és egy idejüleg fogadják el a nemzetiségekről szóló al­kotmányos törvényt Is, amely rögzíti Csehszlovákia nemzetiségei Jövendő\ helyzetének elveit. A fentebbi közös elveken kívül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségei különböző földrajzi, gazdasági, történelmi feltételeiből kiin­dulva külön sajátosságokkal Is rendelkeznek, amelyeket tekintetbe kell venni s megfelelő tör vényes normákkal kell biztosítani. Ml, az említett kulturális szövetségek és tagsá­guk képviselői, a csehszlovákiai lengyel, ruszin­­ukrán és magyar közvélemény széles tömegeinek nevében felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a cseh és szlovák nemzettel együtt egységes sző vétség! államban kívánjuk felhasználni alkotó Igyekezetünket az egészséges demokratizálódási folyamat sikere érdekében, s teljes mértékben magunkévá tesszük a szocialista demokrácia alap­­elveit, a demokrácia oszthatatlanságának elvé., úgy, mint azt a CSKP akcióprogramja Is leszögezi. Egyértelműen kijelentjük, hogy tevékenységünket továbbra Is a szocializmus építésének elvei fogják Irányítani, a CSKP és a Nemzeti Front politikájá­nak, a Szovjetunióval és a szocialista közösség or­szágaival való szilárd szövetségnek szellemében. A Lengyel Kulturális Szövetség Központi vezető­sége nevében: Chrzizxcz Tadeuxz, vezető titkár, Szineja Henryk, a szervezési szakosztály vezetője Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének KB nevében: Mlndoi Mlchal elnök, Guile Fedor vezető titkár, Kováé Fedor titkár, A Csemadok KB nevében: Dr. Szabó Rezső főtitkár, Dr. doc. Csanda Sándor, Pathó Károly, Nagy Jenő, az elnökség tagja, Dr. Krlvoslk István a KB tagja. A tanácskozó felek a közös nyilatkozatot meg­küldték az alább felsorolt elvtársaknak: Ludv'k Svtboda. köztársasági elnök, Alexander Dubéek, a CSKP KB első titkára, Vasil Bdfik, az SZLKP KB első titkára, Oldflch Ceroík mérnök, miniszterelnök, jozef Smrkovekf, a Nemzetgyűlés elnöke, Dr. Frantliek Kriegel, a Nemzeti Front KB elnöke, Dr. Gustáv Husák, miniszterelnök-helyettes, Ondrej Klokoé, az SZNT elnöke, Dr. Cestmlr Clsaf, a CSNT elnöke. Mit vár az SZKP rendkívüli kongresszusától? Főként azt, hogy az SZKP rendkívüli kongresszusa tanácskozásai, határozatát jó alapul szolgálnak majd a CSKP rendkívü­li kongresszusához. Hogy ez a rendkívüli kongresszus megfelelő feltételeket biztosit Csehszlovákia föderatív átszervezéséhez, nemzeteink és nemzetiségeink telfes egyen­jogúsága alapján, továbbá az új társadalmi és jogi normák megfogalmazásához, melyek a demokratikus elvek alapján fő támaszai lehetnek épülő szocialista társadalmunknak. Hiszem, hogy a rendkívüli pártkongresz­­szusok után még lobban megszilárdul pár­tunk tekintélye, a munka- és polgári erkölcs, s hogy azok a polgártársak ts, akiknek ed­dig különféle okok folytán nem volt a leg­jobb a munkához való viszonyuk, tudatosít­ják azt, hogy még a legtökéletesebb demo­kráciában ts a jólét alapjául csak a termelés és annak fejlesztése szolgálhat, ami vi­szont megköveteli a becsületes munkát, az emberek Igazságos jutalmazását, bérezését és Informálását. Hiszem, hogy a párt új alapszabályzata, melyet most hagynak tóvá, a tagok további aktivizálásához vezet az akciósprogram tel­jesítésénél, hogy számban Is gyarapszunk és azok a párttagok, akik a párttagságban csak saját érvényesülésüket látták, vagy megváltoztatják helytelen nézeteiket, vagy kilépnek a pártból. Azt ts várom, hogy az SZKP kongresszusa javasolja majd a CSKP Központi Bizottságának a tagsági illeték le­szállítását, mivel — sokak véleménye sze­rint — számos becsületes, fiatal szövetke­zeti tagot és munkást éppen a magas tag­sági Illeték tart vtssza a pártba lépéstől. MAGYAR JÄNOS, a peredi EFSZ alelnöke és a SZKP Üzemi Bizottságának elnöke A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetllepja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston főszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiók C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hiriapszolgála ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbcsttő. Szerkesztőség: Bratislava, jesen ského r. Külföldre szóló előfizetéseket cl intéz: PNS — Cstrodná expedíció llaíe. Bratislava, Gotlwaldovo nám. 48 VII Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Stórova 4. Előfizetési díj negyed évié 19,50 Kés, fél évre 39,- Kés. egész évre 70. Kés. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk visz zza.

Next

/
Thumbnails
Contents