A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-18 / 33. szám

Dél-Szlovákia és o gazdasági fejlődés

Napjainkban lezajló demokratizálódási folyamat csak úgy válik a leghatékonyabb társadalom formáló erővé, ha teljes mértékban érinti társadalmi életünk minden olyan szakaszat. amelyhez az elmúlt évek politikai légköre olyan mostoha voll. Az elmúlt évek alacsonytermeiékenységQ. bürokratikus és dogmatikus gazdasági rendszerében — az állítólagos szocialista törvényszerűségek lekülönbözőbb leplei alatt — szinte virágoztak a gazdaságpolitikai deformációk legváltozatosabb formái és így gazdasági rendszerünk magabiztosan haladt a demokrácia mentes és egyre problematikusabbá váló úton.

A gazdaságpolitikai deformációk szinte beláthatatlan halmazának egy része ma már nyilvánosságra lett hozva, egy részét maga a nyilvánosság dobta a demokratizálódási folyamat porondjára. Akadnak azonban olyan kérdések is, amelyeknek akár objektív akár szubjektív okokból kifolyólag — nincs elég figyelem szentelve és így természetesen csökken a remény a mielőbbi megoldásukra is. ilyen jellegű kérdés — nézetem szerint — - Dél-Szlovákia gazdasági helyzete, továbbfejlesztése, illetve iparosítása.

A köztudat és a statisztikai adatok is bizonyítják Dél-Szlovákia gazdaságpolitikai deformációját és általános gazdasági lemaradását más országrészek, illetve Szlovákia fejlődése mellett. Ez a deformáció gazdasági téren a következőkben nyilvánul meg:

1. Dél-Szlovákia rendkívül alacsony ipari fejlettségű. Az eltelt húsz év alatt alig észrevehető ezen országrész ipari fejlődése. A határmenti járások alacsony ipari termelését bizonyítják a következő számok is:

A járások részvétele a kerületek ipari termelésében

(1964-es év százalékban kifejezve)

Nyugatszlovákiai Középszlovákiai

kerület:

kerület:

(Á

<0

r-t

*0

ipari

termelés

%-ban

járás:

ipari termelés %-ban 1

Treníín

11,2

Martin

10,6

Trnava

13,7

Povazská

Bystrica lö,3

Dunaszerdahely

1,0

Rimaszombat

3,1

Komárom

3,5

Losonc

5,7

Érsekújvár

4,0

(Západoslovensk? kraj v öíslach, Stredoslovensky kraj v őíslach, Státní úrad statistic^, Praha 1964).

Az adatokat ugyan az 1964-es évből erednek, de a mai mutatók még nagyobb eltéréseket mutatnak lji.

2. Az iparilag alacsony fejlettségű Dél-Szlovákia lényegesen lemaradt az úgynevezett infrastruktúra terén is, amely magába foglalja az úti hálózatokat, a vasúti, autóbusz és egyéb közlekedést, termelési és fogyasztási szolgáltatásokat, szociális, kulturális és kommunális létesítményeket stb.

3. Az alacsony ipari fejlettségű vidék korlátolt munkalehetőségeket nyújt a lakosságnak. Az alacsony és egykoldalú munkalehetőségek lényegesen megmutatkoznak ezen vidék lakos-9 A Hét irodalmi melléklete 33.

ságának alacsony alkalmazottságában is és a magas migrációban jazaz a munkaalkalom utáni állandó vándorlásban), költözködésben stb. A valóság az, hogy még manapság is a dolgozók ezrei kényszerülnek arra, hogy munka után nemcsak Szlovákiába, de Cseh- és Morvaország legtávolesóbb vidékeire utazzanak. Az alacsony ipari fejlettségű országrész nem tudja kellőképpen alkalmazni a technikai irányzatú közép- és főiskolai végzettségű kádereket, s így czakember elvándorlásról is lehet beszélni.

4. Dél-Szlovákia lakosságának túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Ma inár nem titok, hogy a mezőgazdasági munka jutalmazása hazánkban igazságtalanul alá lett értékelve és a mezőgazdasági dolgozó havonta az utóbbi években 100, 200, sőt több Koronával keresett kevesebbet, mint más munkahelyen.

A huszadik század történelme a legvilágosabban és a legtárgyilagosabban bizonyítja, hogy az egyes országrészek — esetleg egész országok — egyoldalú mezőgazdasági fejlesztése nemcsak az általános gazdasági elmaradottságnak a jele, hanem törvényszerűen az alacsonyabb életszínvonal forrása is. Kétségtelen tehát, hogy Dél-Szlovákia gazdasági továbbfejlesztésének egyik legfontosabb problémája az ipa rosítás.

Milyenek is Dél-Szlovákia gazdasági lehetőségei

Dél-Szlovákiát — természeti adottságait elemezve — tipikusan mezőgazdasági vidéknek lehet nyilvánítani. Területe túlnyomórészét úgynevezett kukorica termelési típusú vidékek alkotják, amely — Dél-Morvaország egy részét kivéve — szinte monopolszerű kiváltsága. Termőföldjét jó minőségű fekete és barna talajok képezik, s így országunk egyik legtermékenyebb vidéke. Jól megteremnek itt nemcsak az erre a vidékre tipikus növények, de ugyanúgy termeszthetők a magasabb éghajlatú növények is. Dél-Szlovákiának országos méretben két legfőbb szerepe is van:

1. „Dél-Szlovákia az ország egyik legjobb gabonatermő vidéke. A gabonatermelés színvonala évről-évre növekedik és így Dél-Szlovákia országunk egyik legjelentősebb élelmiszer forrása!“ — jelentette ki a nemrégiben Borüvka földművelési és élelmezési miniszter.

2. Dél-Szlovákiát hazánk legjobb zöldségtermesztő vidékének lehet minősíteni. Rendkívül jól termesztődnek a klasszikus zöldségfélék, mint pl. a paradicsom, paprika, uborka és egyebek.

Az elmúlt 20 év — sajnos — károsan hatott ki a tradíciós zöldségtermelésre. Lényegében csökkent a zöldségfélék vetésterülete és méginkább csökkent a zöldségfélék termesztési hasznossága. A fölvásárlási árak szinte kritikusan alacsonyak. Gyakran előfordulnak értékesítési nehézségek is, s közben nehéz valutákért Bolgáriából, Romániából és Magyarországról vásárolunk zöldségféléket.

Nagy jelentőséggel bír Dél-Szlovákia szőlészete is, amely szintén sokkal nagyobb figyelmet igényelne. Hiszen a világhírű Tokajvidék hat községe Dél-Szlovákiában van. Vegyük tekintetbe azonban Dél-Szlovákia iparosítási lehetőségeit is. Sajnos nem nevezhetjük ezt a vidéket ipari nyersanyagokban bővelkedő országrésznek. A klasszikus ipari nyersanyag készleteit kevés szén, vasérc és némi magnézium képezi. Ebből kifolyólag azonban igen helytelen lenne, ha ezt a vidéket ipari fejlesztésre alkalmatlannak tartanánk. Hiszen Szlovákia legnagyobb víztartalékai éppen ezen a vidéken vannak. A folyók szinte rendszerszerűen északtól keletig behálózzák ezt -a vidéket. Medrük nagyon jelentős építkezési anyagot tartalmaz. Az értékes kavics, sóder, a legjobb minőségű homok, téglagyári alapanyagok szinte kínálkoznak az ipari úton való feldolgozásra vagy felhasználásra. Nem ritkaságok a jó minőségű kőbányák. A mezőgazdasági termelés szinte korlátlan mennyiségű jó minőségű különféle nyersanyagot biztosít ipari feldolgozásra. Az iparosítás jó előfeltételét megteremti, sőt szükségessé teszi a nagy munkaerő tartalék.

Nézetem szerint Dél-Szlovákia iparosítását a következő irányban, illetve formákban lehetséges és szükséges megvalósítani:

A) A mezőgazdasági termékek ipari feldulguzása.

Ez az iparág képezheti az iparosítás alapját.

Ide tartozhatna:

1. a zöldségfélék feldolgozása (paradicsom, paprika, káposzta stb.j,

— konzervgyári feldolgozás,

— tartósítás, fagyasztás stb.

2. gyümölcsfélék feldolgozása, — szeszipar bőripar, konzervgyári feldolgozás, tartósíts." stb.

3. a gabonafélék és egyéb c-ikkek feldolgozása, — cukorréj>a, burgonya, len feldolgozása.

4. az állattenyésztési cikkek feldolgozása,

Mezőgazdaságunk hústermelésének lényeges

része ezen a vidéken történik, de tartósítása és ipari feldolgozása már nem. Gyakran megfordulok az ország legkülönbözőbb részein, de sehol sem találkoztam olyan finoman és ízletesen földolgozott sertéshússal, mint éppen ezen a vidéken. A fejlődő húsiparban nagyon jól ki lehetne használni a hagyományos hústermékeket, amelyek erősen konkurálnának a mai piacon lévő, gyenge minőségű kolbászoknak, szalámiknak, stb. A folyam medre szinte kínálkozik a vízibaromfi tenyésztésére.

B) Az építkezési iparcikkek termelése és az építőipar fejlesztése.

Az építkezési nyersanyag modern nagyüzemi termelése és az építőipar fejlesztése nemcsakhogy hozzájárulna ezen vidék iparosításához, de egyúttal szerves része lenne az építőipar rendkívül szükséges, szinte országos méretű továbbfejlesztéséhez.

így szükséges volna fejleszteni:

— a táglagyárakot,

— az előre gyártott építkezési elemek gyártását,

— az építkezési lelőhelyek modern nagyüzemi kihasználását. Ezen iparág fejlesztése megvalósulhatna úgy üzemi kombinátusi szinten, mint kisebb üzemegységek formájában (például a HNB és EFSZ-ek keretén belül) is.

C) A szolga Itatásuk és egyéb iparágak fejlesztése.

Az intenzív mezőgazdasági termelés fontos föltételei a a modern, olcsó és szakszerű szolgáltatások, amelyeket a helyi viszonyokhoz képest a következő formákban kellene fejleszteni:

— megbízható és olcsó meliorációs szolgáltatások,

— kémiai, gyomirtó és műtrágyakezelő szolgáltatások,

— takarmánykeverési szolgáltatások és

—- speciális folyamrendezési szolgáltatások.

Közismert, hogy Dél-Szlovákia sok folyója szinte évente nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak. Ha rendbehoznák a folyamok medrét, vízveszély mentessé lehetne tenni sok ezer hektár jó termőtalajt és egyúttal a medrek mentén elterülő rétek szántósítását is meg lehetne valósítani.

Az eddigi felsorolt iparosítási lehetőségek természetesen nem merítik ki az összes lehetőséget. A célszerű társadalmi munkaelosztás keretében lehetne fejlesi%eni számos más iparágat is, mint például a kémiai ipart, az üveg gyártást és olyan iparágakat, amelyek nem igényelnek nagymennyiségű nyersanyagot.

Föltétien szükséges volna a közszükségleti cikkek fejlesztése is. Éppen Dél-Szlovákia egye . vidékein még rossz a vasúti közlekedés, so.: helyen rendkívül rossz állapotban van az út hálózat, rendszertelen a közellátás stb.

Szükséges volna kiértékelni a kőolajvezetél: esetleges helyi kihasználásának lehetőségét is, főleg a középső és a keleti részeken.

Az írásban elemzett föltételek kihasználása — nézetem szerint — alapját képezhetné Dél- Szlovákia iparosításának, és így alapjául szolgálhatna a gazdasági fellendülésnek, valami az életszínvonal emelésének.

tÖTH ENDRE