A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-18 / 33. szám
Mama Dobos Attila és SzRnes Ivén szerzeménye Copryght by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Allegretto 1. Fe-lQl a kis - ba-ba, 2. Va-la-ki fó - zi a 3. Nemtudom,mit te-gyek, A7 e - ló-szflr mond - ja, hogy, „ma-mai’ ki-csi-ke Iá - nyo-dat, ma-ma. a fi - ú oly csi-nos, ma-ma. A7 Dm Ha nagy a bá - na-ta, zo-kog a hang- ja hogy, „ma - mai1 Le-si az ar - co-mat, fi-gye-li Iá - ba-mat, ma- ma. O-da-lenn á *• csobog, az e-ső rá - cso-rog, ma- ma. Dm Din Dm Rio Va-la-mi kell ne-ki, Azt mondja,szép va-gyok, Sze-ret-e, nem sze-ret, A7 a-pu-ei el - ve-ri, ma-ma. a sze-me fel - ra-gyog, ma-ma. va-la-kf mond-ja meg, ma-ma. B A7 fr= A - nyus - kám 1 A - nyus - kám 1 A - nyus - kám I C7 P A - nyus-kám , A - nyus- kám , A - nyus-kám, B ez mint oly C7 így volt bor - jú sze-relhaj - da - bá - múl mes va -T J -nin. ó, —i-r * ■ ó, h= Rég -=*=£= vol - tam =4= ba -rám. ó, ó, Mo -zi - ba vitt A F F B c7 Most már es - te tíz u - tán jö - he - tek ha Meg-né-zem majd még-egy-szer,mert a film is ér - de-B A7 Dm De a - zért va - la - mi még ma - radt; U - tá -' na ta - xi - val vitt ha - za. A7 nm B a7 A-kár-mi bo-nyo-da-lom a-kad, A-zért a kapcso-la -tunk la-za, Qm F A-kár-mi té-ma köz-ben A-zó-ta ö- rO^kö-sen jön e - ae-mény, te - le -fo-nil, hoz - zád sza-la-dók én. itt a ka- pu-ban áll. Ó. Kirándulás a múltba Dél- és Nyugat-Anatólla Közel- Keletnek ahhoz a területéhez tartozik, ahol Európa és az emberiség kultúrájának bölcsője ringott. Tizennégy nemzet él-halt, váltotta Itt egymást és hat nagy kultúra hagyta hátra jegyeit. A legrégibb emlékek a hettiták Idejéből valók, majd a perzsák, a hellének, a rómaiak, Bizánc és az Ozmán-birodalom kultúrájának rétegei rakódnék egymásra. Az Égel-tenger vidéke mintegy 150 km-es mélységben a régészeti kutató kincsesbányája. Különböző nemzetiségű archeológusok kaptak engedélyt az ásatásokra, s ennek köszönhető, hogy ez a táj olyan gazdag látnivalóval szolgál az emberiség ókorába visszapillantani szándékozóknak. Az is igaz viszont, hogy nagyon sok feltárt műemléket a régészek idegenbe szállítottak. A pergamonl királyság idejéből származó várban és környékén kiásott leletekből Berlinben teljes pergamonl múzeumot rendeztek be. Fényképezőgépekkel felszerelve, ebédcsomaggal ellátva ültünk be reggel Doktoroglu autóbuszába, hogy a mintegy 200 km-es utat Pergamonba megtegyük. Utunk a tengeröböl mentén fél körben, jobban mondva a félhold alakjában épített Izmiren át vezetett, és a ragyogó napfényben fürdő város egyszeriben meghódítja az utas szívét. Előtte a tenger, háta mögött hegyek emelkednek. Izmir, régi nevén Szmlrna, már időszámításunk előtt háromezer évvel is létezett. Civilizáció volt itt, mikor még London helyén ősmocsarak terültek el és Amerika létezéséről nem is álmodtak. A város azokban az időkben a sziklákra épített városkából és körötte a hegyoldalra tapadó házakból állt. Az Égei-tenger .vidékén — Tróján kívül — Szmlrna volt a legjelentősebb kultúrális központ. A hettiták lakták ebben az időben, akik Időszámításunk előtt 1200-ig uralták Nyugat-Anatóliát. A X—IX. század végén már az ionokat találjuk itt, s megkezdődik a hellén korszak. Ebben az időben élt egy ideig Homérosz is a város falai között. Ezután következik a íydek uralma, majd a perzsák után Nagy Sándor fennhatósága alá kerül az egész vidék. Az ie. III. és II. században Szmlrna túlnövi határait és jelentősége a rómaiak uralma alatt is megmarad, mígnem 178-ban egy rettenes erejű földrengés pusztává változtatja. Mar cus Aurelius császár építette újjá. A földrengést megelőző Időkből a Namazgah városrészben az agóra romjai láthatók csupán. A kereszténység idejében vallásháborúk dúlták a várost, az Apokalipszis hét templomából az egyik itt emelkedett.A hatodik században az arabok is szemet vetettek Szmlrnára, de minden fáradozásuk sikertelen maradt. A XI. században a szeldzsuk törökök hódítják meg, majd a keresztes háborúkban egy ideig a bizánci birodalomhoz csatolják, míg 1320-ban ismét a szeldzsukok Jutnak uralomra, és 10 napig tartó kegyetlen ostrom után első Mehmet Cselebi szultán bevonul a városba, és Szmirnát végleg bekebelezi az Ozmán-birodalom. Az első világháború után antant csapatok szállják meg, ihlg 1922- ben Musztafa Kemal, az új Törökország megalapítója felszabadítja az országot. Ettől fogva a török birodalmat nem hívják többé a nemzetközi politika tolvajnyelvén „beteg emberinek. Az Égei-tenger detronizált királynője Izmiren kívül a közeli Pergamonnak (ma Bergama) Aszklepionnak, ahol a híres ókori orvosnak Galenusznak hatalmas gyógyintézete állott, és Szelcsuknak is köteteket kitévő múltja van. Sokkal ismerősebb, ha Szelcsukot régi nevén említjük így: Efezosz. Mikor alapították, nem tudni pontosan, 1. e. 1400-ban azonban már virágzó város volt, kiérdemelte az Égei-tenger királynője elmet. Akkor ugyanis a város még a tenger-A Márta-ház,
