A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-18 / 24. szám
Wellington, a (Óváros A klkOtO Os as Osletl negyed Nemzeti viseletűkben adják elő Osl táncaikat a Waikato folyó mentán álá maorik És amit nem tudunk Az ausztrál gyapjúból készült pulóverek és kardigánok után áhítozó nők — valószínűleg nem tudják: ennek a hosszúszálú merinó gyapjúnak jelentős része Új-Zélandból jön. A szigetországban közel 50 millió juh legel óriási nyájakban. Minden egyes új-zélandl emberre, legyen férfi, nő vagy gyerek, kereken 20 juh esik. Új-Zéland a világ második legnagyobb gyapjútermelö országa. Másik jelentős exportcikke: a vaj. Kétmillió kitűnő fajú szarvasmarha — sőt a korszerű tenyésztés eredményeként — szarvatlan marha szolgáltatja a tejet, amelyet hatalmas Íivarokban dolgoznak fel gépi úton. gy érthető, hogy az összesen 752 milliós nemzeti jövedelemhez az állattenyésztés 231 millió fonttal járul hozzá. Oj-Zéland a hegyek hazája is. Ezek mélyéből évi 3 millió tonna szenet, jelentős mennyiségű aranyat, vasat, ezenfelül rezet, antimónt és mangánt bányásznak. Legfőbb vágyuk, hogy nyersolajból is önellátók legyenek, mindeddig nem teljesült. A néhány éve felfedezett források mindössze 190 000 gallont szolgáltattak egy év alatt. Pedig a matorizált országok sorában Új-Zéland a tiszteletreméltó harmadik hellyel dicsekedhet: . minden harmadik lakosra jut egy géperejű jármű. A gejzír nemcsak idegenforgalmi látványosság. A geothermál erőművek energiáját az igába fagott feltörő hőforrások szolgáltatják, mintegy 80 nagy erőmű pedig víziener-Gejzirek szolgáltatták a Walrakei vidékén épült erdmfivek energiáiét ÚJ-ZÉLAND I ,T J !5 gióvol dolgozik. Az áram szinte korlátlan mennyiségben és ezért olcsón áll rendelkezésre. Ez a magyarázata, hogy az új-zélandi háztartások jelentős részében a villanyárammal nemcsak világítanak, főznek, hanem fűtenek is. Az új-zélandl farmer min-* den nehezebb munkát vlllanymeghajtású gépekkel végez, a kazalrakástól a fejésen, a tej-szeparáláson át a birkanyírásig. Az új-zélandi gyerek is tanul. Hét évestől tizenhét éves koráig kötelező az iskolai oktatás, de a szülök kívánságára ingyenes oktatásban részesülhet minden gyermek öttől tizenkilenc éves koráig. Néhány különlegesség Új-Zéland a félúton fekszik az Egyenlítő és a Déli-Sark között. A nyár november, december és január hónapokra esik, február március és április az ősz, a téli hónapok a május, június, július és augusztus; szeptemberben, októberben tavaszodik. Az idő tizenkét órával jár az európai előtt. Amikor Londonban éjfélt üt a Big Ben, Új-Zélandban a tornyokban már másnap délre harangoznak. A bennszülött maorik száma a múlt század derekán már 42 000-re csökkent. Számuk ötven év alatt megduplázódott és ma már meghaladja a 150 000-et. Új-Zéland legnagyobb városa a közel félmilliós Auckland, fövirosa mégis a negyedmillió lakosú Wellington. Ezt az előkelő szerepet központi fekvése miatt ruházták rá, régebben Auckland volt az országgyűlés és a kormány székhelye. Ezt az aucklandiak még ma sem bocsátják meg a wellingtoniaknak. Új-Zélandban fejlesztették ki legtökéletesebben a lokóváros, az úgynevezett suburbs intézményét. Ennek az a -lényege, -hogy a nagyvárosok lakói csak munkájukat végzik a kőrengetegben, laikrvi pedig a városok köré épült földszintes házú kertvárosokban laknak. Ezért van az, hogy Aucklandot a lakóvórosóval összekötő és a tengeröböl felett átvezető hídon naponta 20 000 gépkocsi halad át. Az új-zélandl tájakra évente átlagosan 2000 órán át süt a nap, viszont ugyancsak átlagban 157 napon át esik az eső. Nemzeti jelkép Új-Zélandban az országban élő szárny nélküli madár, a kiwi. A hatalmas erdőségekben nem kevesebb mint 112 fafajta él. Az Északi-szigeten szubtroplkus a növényzet, a Déli-szigeten szubantarkt'kus. Az állatfajok nagy része nem őshonos. Elődeiket a telepesek hozták magukkal. A rovarokat is. A tavak és patakok ízletes halakban gazdagok. A horgászat Új-Zélandban nemzeti sport, és idegenforgalmi propaganda. A nagy távolság részben előny, de hátrány is. A világ nagy eseményeinek híre csak messzi visszhangként ér el e távoli országba, melyet még sohasem fenyegetett ellenséges támadás. Ugyanakkor az eszmék és tapasztalatok -lassú áramlása hátráltatta a fejlődést. Talán a hegyek között, tavak partján szeszélyesen kanyargó utak okozzák, de az új-zélandi ember gépkocsival sem siet. A télen-nyáron zöldelő ország egy írója azt állítja, hogy az új-zélandiak a természetben és a természettel élnek. Szerinte a civilizált országok közt már csak itt őrzik az élet ősi, természetes ritmusát. A Queen Street, Auckland legforgalmasabb utcája Új-Zélandban szószerint értelmezik a hétvégi pihenőt. Aki balszerencséjére egy hétvégen száll le a repü. lőtérre, megdöbben a kihalt várótok szinten kísértedet csendjétől. Minden zárva. A bisztrók, a számtalan kávéház, az üzletek, még az éttermek is. Wellingtonbon ülésezik a parlament két háza. Itt székelnek a minisztériumok és az országos hatóságok. Új-zélandi rossznyelvek szerint itt minden hatodik ember — kormányhivatalnak. Wellington egy tengeröböl félkörívére épült és három oldalról dombok szegélyezik. Közöttük csak a Hutt-völgy vezet át, ezt viszont ellepték az ipartelepek. így a repülőtér betonkifutóit a tengerbe építették. A szélső beton pászták csak néhány méterrel emelkednek ki a vízből. A szállodákban — ha kéri a vendég, ha nem — reggel 7 órakor felkeltik. Ez a reggeli teázás ideje. Agyban Is el lehet fogyasztani, de teózni .kell. A négy nagyvárosnak más-más az arculata. Aucklandban pezseg az élet, Wellington méltósógteljejsen komoly, Christchurch jellegzetes angol vidéki város, Dunedin pedig annyira skót, mintha lakostól, házastól, templomostól együtt egy darabban szállították volna e távoli szigetekre Skóciából. A parlament alsóhózának nyolcvan tagja van, ebből négy a maori. Az arány nem teljes, mert a maorik a lakosság 7 százalékát képviselik. Új-Zélandban a nőknek már 1893- tál kezdve van választójoguk. Az új-zélandi emberek nagy újságolvasók. A gyéren lakott országban 42 napilap, 34 hetilap és 25 egyéb folyóirat jelenik meg. Akire, mint honfitársára, minden új-zélandi büszke: a Nobel-díjas Rutheford, az atomfizika tudományának egyik megalapítója, akinek először sikerült elemet átalakítania. Statisztikusok megállapítása szerint Új-Zélandnak 1975-re 3 000 000 lakosa lesz. Mivel területe kereken 1 700 000 négyzetkilométer, ekkor sem lesznek népsűrűségi gondjai. Elférnek. H. G.
