A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-09 / 23. szám
Lelkét vesztett város? Ján Comaj a Kultúrny Zivotban megjelent egyik írásában említi, hogy megöregedett a mi lelkét vesztett városunk: LOSONC. Halódik kulturális élete, eltűnt vidámsága, a diákok nyüzsgése a korzón, a labdarúgás dicsősége és sok-sok minden, ami széppé, kellemessé tette a város lakóinak életét. S mi maradt mindebből? Mozi, egy pár piszkos kocsma, sok-sok cigánygyerek a fő utcán, pocsolyák bűze, sok elhanyagolt, hámló vakolatú ház egyegy zugában a városnak, írja városunkról többek közt a cikkíró. Ján Comaj nagyon jól ismerhette városunkat, és jól ismeri ma is, és mert ismeri, nekikeseredve írja: „ ... ha valaki nagyon meg akarna büntetni, elég lenne, ha arra kényszerít, hogy Losoncon éljem tovább az életemet...“ Egy-egy város lelki, szellemi atmoszféráját sok-sok tényező határozza meg. Ugyanakkor vannak olyanok, amelyek kialakulását elősegítik. Ezek egyike a kulturális élet. Nézzük csak meg, milyen is volt Losonc kulturális élete az első Csehszlovák Köztársaság idején. A kisiparosok és kiskereskedők, valamint az akkor még létküzdelmüket vívó munkások, és vagy az egyik, vagy a másik osztállyal kéz a kézben együtt tevékenykedő haladó értelmiség kialakította kulturális életét. A polgárság kulturális életének legjelentősebb tényezői: Az Ipartársulat ugyan gazdasági érdekvédelmi szerve, volt a kisiparosságnak, de mint ilyen, erősen befolyásolta a kisiparosság szellemi életének alakulását. Csak egy példával óhajtom ezt illusztrálni. Az Ipartársulat volt az egyetlen közület, amelyik szükségét látta a múlt emlékeit, dokumentumait házi múzeumban összegyűjteni és a jövő számára átmenteni. Sajnos, a már értékes anyaggal rendelkező kisiparos múzeum teljes egészében a második világháború áldozata lett. Az abban felhalmozott anyag sorsa ismeretlen. Az Ipartársulat nyújtott otthont a Polgári Körnek, amelynek keretén belül módja volt a különféle politikai pártokba szétszórt kisiparosságnak bizonyos vonatkozásban osztályuk egységes szellemét kiformálni. Itt, a szórakozáson tűi, módjuk volt szellemileg művelődni, fejlődni, a haladó gondolatokkal megismerkedni. Ezt szolgálta több ezer kötetes könyvtára, öntevékeny színjátszó csoportja, és jó szolgálatot tettek a rendszeresen és tervszerűen, jeles előadók közreműködésével megtartott különféle tárgyú előadások, vitaestek. A Polgári Kör helyiségeiben kapott helyet a Losonci Magyar Dalagylet, amely ér-9 A Hét irodalmi melléklete 23. telmiségi és fizikai dolgozókból, kispolgárokból és ezek feleségeiből, lányaiból tevődött össze, és jelentős szerepet töltött be a város kulturális életében, a város szellemiségének kialakításában. A haladó gondolkodás és szellemiség fellegvára volt egy ideig az YMCA, ahol az intézmény részére kijelölt tevékenységen túl, módjuk volt a belső és külső munkatársaknak a haladó eszmék szolgálatában kiváló előadók közreműködésével az ifjúság és a felnőttek szellemiségének egészséges kialakítását szolgálni. A vezetők és munkatársaik, valamint az előadók között ilyen nevekkel találkozunk: Darkó István, Győry Dezső, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás, Dr. Marék Antal, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Simándy Pál, Tamási Áron stb. stb. A CSKP-nak és a vele szimpatizáló pártonkívüli munkásságnak a Zöld fa vendéglő erre a célra bérelt helyiségeiben volt az otthona. Ennek keretében rendezték meg a munkásság általános és szakmai műveltségét, politikai és eszmei fejlődését szolgáló értékes előadásokat és vitaesteket, valamint a szórakozást szolgáló kultúrrendezvényeket. Itt tartotta próbáit és fellépéseit a szép eredményeket felmutató Egyetértés Munkásdalárda, és a Munkás Fúvószenekar. Mindkettőnek Hagelbauer György volt a karmestere. A munkásdalárda és a zenekar zenészei, illetve dalosai élénk és termékeny kapcsolatot tartottak fenn a Losonci Magyar Dalegylet dalosaival, illetőleg a Márkus János vezette, főképpen értelmiségiekből regrútálódó szimfonikus kamarazenekar zenészeivel. Zavartalan volt az ének- és zenekarok karnagyai közt is a kapcsolat. A Losoncon 1930. júniusában tartott első Országos Mágyar Dalosünnepélyen az Egyetértés Munkásdalárda is sikerrel szerepelt. Az SZMKE (Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület) félhivatalos kultúrszerve volt az itt élő magyarságnak. Ennek keretében rendezték városunkban és vidéken a népművelési, különféle tárgyköröket felölelő előadásokat. Minden vasárnap három-négy bérautó 10—12 előadóval indult a járás magyarlakta falvaiba, és tartott előadást a soron következő témáról. Az előadók sorában ott láttuk az iskolák számos tanárát és tanítóját, orvosokat, ügyvédeket, képzőművészeket és más értelmiségi dolgozókat. A Szovjetbarátok Társasága gondoskodott arról( hogy felkészült előadók útján megismertesse a város haladó gondolkodású polgárait a világpolitikai kérdésekkel és ennek keretében a Szovjetunió szerepével. Módot talált arra is, hogy képet adjon a Szovjetunióban minden vonatkozásban történő fejlődésről. A közkönyvtárak is jelentős szerepet játszottak a város kulturális életében, a hagyományokat tisztelő haladó szellemiség kialakulásában: városi közkönyvtár (40.000 kötet), a gimnázium tanári könyvtára (10 000 kötet) a Polgári Kör könyvtára (több ezer kötet). Természetesen valamennyi iskola gazdag ifjúsági könyvtárral rendelkezett. Az egyes egyházközségeknek is volt kisebb-nagyobb könyvtára. A munkásság szakmai, társadalmi és eszmei-politikai művelődését, olvasottságát a munkásotthon könyvtára biztosította. Amikor számbavesszük az akkor volt könyvtárakat, meg kell emlékeznünk az YMCA mint a felnőtt protestáns ifjúság iskolán kívüli művelődését szolgáló intézmény, gazdag könyvtáráról is. A kereskedelmi alkalmazottak művelődését, szakmai fejlődését a Kereskedelmi Grémium székházában helyet kapott Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete végezte. A város lelkiségének kialakításában nem csekély szerepet játszottak a felnőtt fiatalok testnevelését kiválóan végző, valóban amatőr sportegyesületek. A város minden rendű és rangú polgárának, dolgozójának nemes szórakozásáról nem esetenként és elvétve, hanem minden évben több hónapig tartó idényben nap mint nap kiváló színtársulatok (Faragó Ödön kassai, Földes Sándor pozsonyi) gondoskodtak. Mind a gimnázium, mind a tanítóképző zene- és énekkara, önképzőköre évenként rendszeresen önálló rendezvények, matinék keretében adta tanúbizonyságát a kultúra terén lafejtett eredményes munkásságának. A felekezetek ifjúsági, férfi és nőegyleteinek kulturális tevékenysége, szellemiséget formáló hatása is jelentékeny volt. De a különféle beállítottságú magyar és szlovák helybeli hetilapok hatása is megmutatkozott. A dolgok természetéből és az akkori viszonyok adottságaiból következett, hogy az öntevékeny kulturális munkát végzők rendezvényeit a város mindenkori vezetői, tisztségviselői rendszeresen látogatták, sőt közülük nem egy ezek valamelyikében aktív szerepet is vállalt. Mondhatnám azt is, hogy tisztségüknek kötelező, de egyben piegtisztelő velejárója volt a város lakosságával fenntartani a gyümölcsöző és nélkülönzhetetlen kapcsolatot és termékeny együttműködést. Bizony, tarka, színes volt városunk kulturális élete. S ebből a tarkaságból fejlődtek városunk szellemiségének, lelkiségének jellemzői: demokratikus gondolkodás, humanizmus, nemzetiségi vonalon türelem, az ifjúság társadalmi nevelése és nem utolsó sorban városunk maradéktalan és önzetlen szeretete, érdekeinek szolgálata és védelme. Az egykori kulturális tényezők feladatait a pártszervezetek irányításával a népfront, illetve az ezek kötelékébe tartozó kulturális szervek vették át. A magyar dolgozók körében a haladó hagyományok ápolása, eszmei-politikai nevelése, általános és szakmai műveltségének fokozása, ha esetenként közvetett formában is, öntevékeny szórakoztatva-nevelő kultúrcsoportok szervezése, és különféle rendezvények útján való aktivizálása, valamint ezek látogatottságának biztosítása 1949 óta a Csemadok feladata. A Csemadok losonci helyi szervezetén belül népes vegyeskar, öntevékeny énekes és prózai színjátszócsoport, táncegyüttes, sakkor alakult, szerveződött az előadók testületé, a taglétszám állandóan emelkedett, a különféle rendezvények tömeges látogatottságnak örvendtek, egyegy színielőadást sorozatban, telt'ház előtt játszottak, a népnevelő előadások látogatottak voltak, az énekkar a besztercebányai dalverse.vyen is sikerrel szerepelt A Csemadok székházában mozgalmas volt az élet. A helyi szervezet és tagsága a körülmények adta lehetőségek határain belül, sőt azon tül is, igyekezett a népfront (Folytatás a 12. oldalon/
