A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-02 / 22. szám

javaslat a magyar lakosság államjogi viszonyainak strukturális felépítésére

CSKP Központi Bizottságának akcióprogramja szerint hazánk államjogi viszonyainak rendezése megkívánja a nemzetiségi kisebbségek helyzetének rendszabályozását is olyan értelemben, hogy a nemzetiségek sajátos ügyeiket önállóan, függetlenül és intézményesített formában intézhesse. E feladat okos, alaposan megfontolt teljesítése érdekében szükségesnek látszik több államjogi modell előzetes kidolgozása s azok közzététele, hogy a konkrét javaslatok alapján kidolgozhassuk a legmegfelelőbbet. Tudtommal magyar részről ilyen javaslatot még nem közölt a sajtó, s ezt a hiányt mind magunk megnyugtatására (vannak konrét elképzeléseink is!), mint a szlovák elvtársak tájékoztatására mielőbb pótolni kell.

A Csemadok Központi Bizottsága mellett működik egy jogi bizottság, értesülésem szerint ez hivatott foglalkozni e kérdéssel. Bízom abban, hogy e bizottság tagjai nem veszik rossz néven, ha tőlük függetlenül nyilvánosan közlöm egyéni elképzelésemet. Valószínű, hogy javaslataink számos vonatkozásban meggyőzők vagy közeliek. Talán nem fölösleges hangsúlyozni, hogy javaslatom csupán vázlatszerű, s többek között ezért is mentes a kizárólagosság szempontjától.

A CSSZSZK NEMZETGYŰLÉSE

(legfelsőbb törvényhozó szerv az összállami Ügyekben)

STRUKTÚRÁJA ALAPSZINTEN:

CSEH KAMARA, SZLOVÁK KAMARA, A NEMZETISÉGEK KAMARÁJA

Megjegyzés: az állam központi parlamentje csupán összállami ügyekben hivatott törvényeket hozni. E törvényhozó szerv alapszinten, vagyis a törvény jóváhagyása szintjén háromkamarás. Az egyes kamarák képviselőinek száma azonos. A nemzetiségek kamarája azonos számú magyar, ukrán, lengyel .és német képviseleti csoportokból tevődik össze. A törvény meghozása kamarás-többségi alapon történik, ami azt jelenti, hogy egy-egy törvényjavaslat Jogi szintre való emelése megkívánja, hogy legalább két kamara rászavazzon. Megítélésem szerint a központi nemzetgyűlés ilyen struktúrája, valamint a törvényhozásnak ez a módszere kifejezi a nemzetek és a nemzetiségek közötti etnikai minőségi különbséget, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a nemzetiségi kisebbségek is államalkotó közösségeket képeznek. E struktúrának fontos szerepet tulajdonítok az állam egységének megtartása szempontjából is. Megjegyzem, hogy az egyes törvényjavaslatok kidolgozásában a nemzetgyűlés szakcsoportjainak struktúrája (második struktúra-szint) érvényesül.

A CSSZSZK KÖZPONTI KORMÁNYA

(legfelsőbb végrehajtó szerv az összállami ügyekben)

MINISZTÉRIUMAI:

KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

A KÜLKERESKEDELEM ÉS A GAZDASÁGI ÉLET KOORDINÁCIÓJÁNAK MINISZTÉRIUMA

Mindkét föderatív államnak (cseh, szlovák) önálló és független törvényhozó és végrehajtó szervei lesznek. A magyar lakosság államjogi viszonyainak rendezése szempontjából bennünket elsősorban a szlovák központi szervek érdekelnek, éppen ezért e tervjavaslat a továbbiakban csupán erre terjed ki.

SZLOVÁKIA NEMZETGYŰLÉSE

(Szlovákia legfelsőbb törvényhozó szerve)

STRUKTÚRÁJA A TÖRVÉNYHOZÓ SZINTJÉN (ALAPSZINTEN):

SZLOVÁK KÁMARÁ MAGYAR KAMARA UKRÁN KAMARA

Megjegyzések:

1. A föderatív nemzetgyűlésben a kamarák képviselőinek száma arányos az etnikai csoportok nagyságával, ugyanakkor — gondolva az egyes kamarák akcióképességének biztosítására — egyetlen kamara sem lehet 35 tagúnál kisebb.

2. Az össz-szlovákiai jellegű döntéseket (törvényeket) kamarástöbbség alapon hozzák meg. A kamarai képviseletet az egyes kamarákon belüli titkos szavazás útján döntik el. Szükséges, hogy a közös jellegű problémaköröket alkotmányilag rögzítsék.

3. A sajátos nemzeti és nemzetiségi kérdésekben, pl. az iskolaügy, a kultúra, a tudomány kérdéseiben minden kamarának önálló törvényhozó joga van. Nem kétséges, hogy a sajátos nemzetiségi ügyek önálló és független gondozása, irányítása és szervezése elképzelhetetlen az önálló törvényhozás joga nélkül.

4. A szlovák kamara 2 szavazati joggal, a nemzetiségi kamarák pedig

1—1 szavazati joggal bírnak minden közös kérdés elbírálásában, illetve a törvényjavaslatok jóváhagyásában. A törvényhozás minimálisan 3 szavazatot igényel. Ezzel sikerülne kizárni, hogy a szlovák kamara a nemzetiségek ellenében hozzon törvényt, de azt is kizárnánk, hogy a nemzetiségi kamarák szlovákiai közös ügyekben a szlovák nemzet érdekei ellen érvényesíthessék akaratukat. (Elképzelésemnek semmi köze nincs az ausztromarxizmus elméletéhez, megítélésem szerint ez a javaslat viszonylag a legoptimálisabb szintű egyenjogúságot biztosítaná a nemzetiségeknek is.)

5. Az általános jellegű törvényjavaslatok kidolgozásban a szakbizottságok struktúrája (második szint) érvényesül.

SZLOVÁKIA FÖDERATÍV KORMÁNYA

(Szlovákia legfelsőbb végrehajtó szerve)

MINISZTÉRIUMOK:

BELÜGYMINISZTÉRIUM, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI MINISZTÉRIUM, NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM, stb., stb.

MAGYAR NEMZETISÉGI MINISZTÉRIUM

(a sajátos ügyek gondozására)

UKRÁN NEMZETISÉGI MINISZTÉRIUM

(a sajátos ügyek gondozására)

Megjegyzések:

1. Az egyes nemzetiségi minisztériumok csupán azon törvények végrehajtását hivatottak biztosítani, amelyek az adott nemzetiség sajátos ügyeire (iskolaügy, kultúra, tudomány) vonatkoznak, vagyis azokat, amelyeket a nemzetgyűlés nemzetiségi kamarája önállóan hozott meg.

2. A magyar nemzetiségi minisztériumnak három alaposztálya van: a) iskolaügyi osztálya, b) kulturális osztálya, c) a tudományos élet irányításának osztálya.

3. Mindkét nemzetiségi minisztérium (magyar, ukrán) önálló költségvetéssel rendelkezik. Ez azt kívánja meg, hogy a nemzeti jövedelemnek az iskolaügyre, a kultúrára és a tudomány ápolására eső részét Szlovákia etnikai struktúrájának arányában osszuk meg.

4. A további minisztériumokban (nehézipari, vegyipari, stb.) szlovák, magyar és ukrán szakembereket és hivatalnokokat kell foglalkoztatni a lakosság nemzetiségi megoszlásának arányában. Külön nemzetiségi osztályokat nem kel! létesíteni.

5. A föderatív kormány egyes minisztériumainak élén a miniszter és két helyettese áll. Az egyik miniszterhelyettes magyar, a másik ukrán nemzetiségű.

6. Ajánlatos, hogy a Központi Tervhivatalban (föderatív) és a Központi Ellenőrző Bizottságban (föderatív) önálló nemzetiségi osztályok is működjenek. A KEB nemzetiségi osztályának fő feladata a nemzetiségi jogok és kötelességek megtartásának ellenőrzése az élet minden területén.

« • «

Tudom, a nemzetek sorsa, útja és szerencséje — különböző. A történelem valamiben mégis igazságos: minden nemzetnek előbb-utóbb fölkínál egy-egy nagy lehetőséget. A szlovák nemzet történelmi lehetősége adott: világraszóló példaadással bizonyíthatja, hogy a nemzetiségi kérdést, a társadalmi életnek ezt a talán legbonyolultabb kérdését lehet igazságosan, emberiesen, a marxizmus, az internacionalizmus szellemében rendezni. Nagyon bízom abban, hogy a szlovák nemzet — saját boldogságára is gondolva! — nem mulasztja el ezt a lehetőséget.

KARDOS ISTVÁN

A Hét irodalmi melléklete 22.