A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-26 / 21. szám

forogok a kínoi írásjelekkel gravírozott hagyományos szerencseérméken kívül most jó pénzért amuletteket, medálokat és szobrocskákat ajánlanak, amelyek „teljes garanciával megóvják viselőjét a Vietcong támadásaitól és a kommunisták légvédelmi rakétáitól*.

De ez Hongkongnak csak egyik arca.

Nemrég hivatalos felmérést végeztek o lakáshelyzetről. £zer megvizsgált család közül hotszáznyolcvanihét egy szobában, százhúsz egy ágynyi nagyságú területen, huszonhárom pedig erkélyen, illetve tetőn lakik. A majdnem négymilliós Hongkong lakóinak egynegyedére három négyzetméternél kevesebb lakástér jut, félmillió ember deszkából, dobozkartonbói, hordóbádogból összerótt nyomorult odúkban tengődik. Rengeteg a tbc-s. és hétszázezerre becsülik azok számát, akik ebben a kábítószer csempészésről hírhedt

városban heroin mámorban keresnek vigaszt.

A hongkongi állapotokért^ az angol munkáspárti kormányt súlyos felelősség terheli. A lakosság 99,5 százaléka kínai. A gyarmat vezetőségében a 0,5 százaléknyi mintegy 20 ezer angolt 22 tanácsos képviseli, a majdnem négymillió kínait pedig mindössze hét. Ez a hét sem választott, hanem kinevezett. A gyarmat élén az angol királynő által kinevezett angol kormányzó áll. E vezetőségnek érthetően a legkisebb gondja is nagyobb, mint a „bennszülöttek" szociális helyzetének javítása.

Tavaly hónopokig tartó zavargások voltak Hongkongban, s a tüntetések folyamán határincidensre is sor került. Háromszáz főnyi fegyveres csoport Kínából átnyomult a határon és több halálos áldozatot követelő tűzharcba bocsátkozott a hongkongi határőrséggel. Vajon azt jelenti-e ez, hogy Kína Hongkongnak a gyarmati uralom alóli felszabadítására készül?

Meg kell jegyezni, hogy Hongkong hétezer főnyi angol helyőrsége még percekig sem lenne képes ellenállni, ha a kínai kormány a gyarmat fegyveres felszabadítását határozná el. Bármennyire groteszkül Is hangzik, van némi igazság abban, amit Pekingben — az ott most divatos szóhasználattal - oly sokszor hangoztatnak, hogy „az angol Imperializmus Hongkongba még csak nem is papírtigris, hanem csak papírmacska", Az egyik angol lap némi akasztófahumorral meg is jegyezte, hogy „a kínaiak Hongkongot Pekingből akár telefonon Is elfoglalhatják".

Igen figyelemreméltó, hogy mindennek ellenére magában Angliában tartják a legkevésbé valószínűnek, hogy Kína bármilyen formában is érintené Hongkong jelenlegi státuszát. E nézetüket közönséges számí-Hongkong látképe a Vlctorta-sztgett hegyről. A szemben fekvő Kotvloon-félszigetet határoló hegyvonulaton túl húzódik a kínai határ.

tásra alapítják. Kínának Hongkongban 14 bankja és bankfiókja, több biztosító társasága, export-import szervezete, és hajózási vállalata van. Ezek segítségével Hongkongon át Kína élénk kereskedelmet bonyolít le olyan országok egész sorával, amelyekkel semmiféle hivatalos kapcsolata nincs. A legutóbbi 12 hónap alatt Kína háromnegyedmilllárd dollárt forgalmazott Hongkongban, kereken kétszer annyit, mint a gyarmattartó Anglia. A Londonban készített számítások aláhúzzák: a külkereskedelemnek ez az Iránya különösen fontos Kínának azóta, amióta jelentősen csökkentette árucseréjét a szocialista országokkal. A hongkongi üzlet egyébként Is éppen most, a vietnami háború fokozása Idején lett igazán zsíros. Nemcsak azért, mert az amerikai hadihajók mind gyakrabban használják a hongkongi kikötőt, hanem elsősorban azért, mert az amerikai hadvezetőség itt szerzi be a Dél-Vietnamban szükséges élelmiszereinek stb, nagy részét. Hongkongot hússal, zöldséggel és sok egyéb mezőgazdasági termékekkel teljes egészében Kína látja el. Épnek nagy részét Itt konzervoek dolgozzák fel és eladják az amerikaiaknak. Sőt, Hongkong Ivóvizét is e célra épített csővezetéken a szomszédos kínai Kvantung tartományból kapja. A gyarmaton ennek egy részét konzervdobozba zárva az amerikai hadiszállítók vásárolják meg. Bármennyire furcsa, de így van: a dél-vietnami dzsungelben a szabadságharcosok ellen harcoló amerikai tengerészgyalogosok kínai húsból készült konzervvel csillapítják éhüket és konzervált kínai Ivóvízzel szórajukat. A vietnami háború óta egyébként Kína megháromszorozta kereskedelmi forgalmát Hongkongban.

A jelek szerint tehát Hongkong — legalábbis egyelőre - megmarad az elaggott, fogatlanná lett brit oroszlán gyarmatának, megmarad oz angol korona gyémántjának. Megmarad gyémántnak az ott élő 20 ezer angol - bankár, nagykereskedő, vezető hivatalnok, katonatiszt — számára. Az ugyancsak ott élő négymillió kínai „bennszülött" pedig — akiknek nemhogy a gyémánt csillogásából, de a szubtrópusi nap fényéből Is kevés jut — a felhőkarcolók árnyékában húzódó szűk sikátorokban egy darabig még gyarmattartó uraik hasznára veretjékezi le őrőmtelen életét. F. F.

Utasra várakozó rtksa-kull

A város élénk kereskedelmi életének egyik megnyilvánulása az utcákat ellepő sok színes neonreklám.