A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-26 / 21. szám
JUDIT HAVAítY Viktor és if). KALMÁR Tibor szerzeménye Énekelte KOOs JÁNOS Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest HAVASY Viktor — ifj. KALMÁR Tibor Ju - dit, ne hidd, hoöY 7 As7 AsL Esni oly könnyű volt o (ó-bo-ró-tot jót-szo-ni Esm7 As7 m )u.dit, ne hidd, hogy nem fó|t o szi-vem, ha o Des Asm7 B7 más kar-lábon lát lak Iá - gedl Köztünk mindig elmo- radt o _ ro-Bm7 sze- re - lem, Fm As7 Des ma-gya - ráz - ni se tu-dom ml Bm Ges Q így nnú-lik el az 6- let, sem-mi f Des bw Ges___ Des nem kár- pó-tol már- zért... s ok európai olvasó korábban Hongkong nevével csak egy-egy kalandregényben vagy kémfilmben, esetleg valamely nagyszabású ópiumcsempészésről szóló jelentésben találkozott. S legfeljebb annyit tudott róla, hogy tőlünk nagyon mészsze, Távol-Keleten, Kína délkeleti csücskén fekszik és az angol gyarmatbirodalom része. Hosszú a története annak, hogyan került ez az 1000 négyzetkilométernyi kínai terület — amely egy kis szigetből és a kínai szárazföldhöz közvetlenül kapcsolódó félszigetből áll — az angol gyarmatosítók birtokába. A történet 1841-gyei, a Kínára erőszakolt első ópiumháborúval kezdődött. Ekkor ragadja el Anglia a kis szigetet, amely az akkori uralkodónőről a Victoria nevet kapja. 1868-ban elfoglalja a szigettel szemben fekvő félszigetfokot, majd 1898-ban kényszeríti Kínát, hogy 99 évre adja bérbe Angliának a félsziget további területeit is. Hongkong jelentősége nem a kopár sziklaszigetben és még csak nem is a vele szemben fekvő termékeny félszigetben áll, hanem éppen a kettőt elválasztó, mintegy két és fél kilométeres tengerszorosban. Ez a tengerszoros szerencsés fekvésénél fogva védett a távol-keleti tengereken gyakran végigsöprő tájfunoktól és olyan mély, hogy a legnagyobb hajók is közlekedhetnek rajta. A Távol-Kelet útvonalain járó hajók úgyszólván nem kerülhetik el. Az értéktelennek és haszontalannak vélt sziklahalomból, Hongkongból így lett hamarosan — ahogyan az angolok ma is nagy előszeretettel nevezik - az angol korona gyémántja. A korona gyémántja. Ha Hongkong ezt a megtisztelő jelzőt csodás fekvéséért és varázslatos szépségéért kapta volna, minden azonnal érthető lenne. Ha az ember a drótkötél vontatta siklón felmegy a Victoria-sziget mintegy 500 méter magas szilijére, valóban lélegzetelállító panoráma tárul elé. Mégis bizonyos, hogy nem ezért kapta Hongkong az angol korona gyémántja nevet. Ugvpn ki is tételezné fel őfelsége számító, minden lépést alaposan megfontoló kormányáról, hogy egy város természeti szépsége ennyire elragadja? Sokkal valószínűbb, hogy a hűvös, kimért angolok Hongkongnak nem annyira szépségét, mint inkább a hasznát honorálják. S e jelzőben: a korona gyémántja, a briliánsnak nemcsak szépségét, hanem mindenekelőtt pénzben1 — fontban és dollárban — kifejezhető értékét értik. Nem ok nélkül: Hongkong évi külkereskedelmi forgalma hórontmüliárd dollár körül mozog. Hongkong minden érdekessége most üzletszerű egzotikummá lett az amerikai turisták szolgálatában» nekik épülnek a luxusszállók, sőt a fényűző üzletek is. Ide ugyánis még bevásárolni is érdemes átjönni Amerikából. Hongkong szabad, vámmentes kikötő, minden behozott áryt itt olcsóbban lehet megkaphi, min) magában a gyártó országban. Az itt készült árukról nem is beszélve. A vevővadászatnak ez a formája az enyhébbek közé tartozik. Ennél „határozottabb“, amikor valamelyik utazási iroda autóbusza megáll egy szálloda előtt és a frissen érkezett utasokat — egy sereg cipőpucoló, baksist leső alkalmi hordár, koldus és ezeknek álcázott zsebmetszők között - tucatnyi kereskedő is megrohanja, s teletömködi kezüket cége ajánlataival. Még a legedzettebb angol matrózok és a Hongkongban mind sűrűbben, mind nagyobb számban megfordulá amerikai katonák sem mentesülnek e roham alól. Bár őket e siserahadból elsősorban azok a felhajtok érdeklik, akik másféle árut kínálnak: — Uram, valóságos távol-keleti szépség .. . Egy órára csak három dollár, önnek megszámítom kettőért. Sehol a világon nincs a sok amerikai turista között annyi fiatal, mint itt. Legtöbbjük civilben van, de rövidre nyírt hajuk, darabos mozgásuk, karjukon a sok tetoválás, no meg az, hogy rengeteg közöttük a néger, nem hagy kétséget: katonák. A Vietnamban harcoló amerikai katonákat általában évenként, bizonyos fegyvernemeknél 6—8 hónaponként váltják. Aki — jó pénzéit — hajlandó újabb ilyen időszakra vállalni a szolgálatot, az közbeeső szabadságát szívesen tölti Hongkongban. S mivel pénzét is hbzza, örömmel látott vendég. A kikötőbe gyakran fut be az amerikai hadiflotta eoyeqy hajója és sokszor ejtik útba Hongkongot a vietnámi frontra vonuló egységek. Több szálloda állt ét teljesen vagy húzott fel új épületeket Vietnamban szolgáló szabadságot amerikai katonák fogadósára. Az új üzletek egész sora kifejezetten amerikai katonák kiszolgálására rendezkedett be. Az áruválasztékon harsogva ütközik ki az amerikai ízlés, egymást érik a katonaszabók, rengeteg üzlet kirakatában - mint másutt a fodrászoknál a színésznőké — megelégedett és hálás amerikai tábornokok dedikált fényképe. Az ékszerészek és elefántcsont A város két része: a Vtctorta-sziget és a Kowloon-félszlget között a tengerszoroson át vízibuszok bonyolítják le a forgalmat.
