A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-26 / 21. szám

JUDIT HAVAítY Viktor és if). KALMÁR Tibor szerzeménye Énekelte KOOs JÁNOS Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest HAVASY Viktor — ifj. KALMÁR Tibor Ju - dit, ne hidd, hoöY 7 As7 AsL Esni oly könnyű volt o (ó-bo-ró-tot jót-szo-ni Esm7 As7 m )u.dit, ne hidd, hogy nem fó|t o szi-vem, ha o Des Asm7 B7 más kar-lábon lát lak Iá - gedl Köztünk mindig elmo- radt o _ ro-Bm7 sze- re - lem, Fm As7 Des ma-gya - ráz - ni se tu-dom ml Bm Ges Q így nnú-lik el az 6- let, sem-mi f Des bw Ges___ Des nem kár- pó-tol már- zért... s ok európai olvasó korábban Hongkong nevével csak egy-egy ka­landregényben vagy kémfilmben, esetleg valamely nagyszabású ópi­umcsempészésről szóló jelentésben találkozott. S legfeljebb annyit tu­dott róla, hogy tőlünk nagyon mész­­sze, Távol-Keleten, Kína délkeleti csücskén fekszik és az angol gyar­matbirodalom része. Hosszú a története annak, ho­gyan került ez az 1000 négyzetki­lométernyi kínai terület — amely egy kis szigetből és a kínai szárazföld­höz közvetlenül kapcsolódó félszi­getből áll — az angol gyarmatosí­tók birtokába. A történet 1841-gyei, a Kínára erőszakolt első ópiumhá­borúval kezdődött. Ekkor ragadja el Anglia a kis szigetet, amely az ak­kori uralkodónőről a Victoria nevet kapja. 1868-ban elfoglalja a sziget­tel szemben fekvő félszigetfokot, majd 1898-ban kényszeríti Kínát, hogy 99 évre adja bérbe Angliá­nak a félsziget további területeit is. Hongkong jelentősége nem a ko­pár sziklaszigetben és még csak nem is a vele szemben fekvő termékeny félszigetben áll, hanem éppen a kettőt elválasztó, mintegy két és fél kilométeres tengerszorosban. Ez a tengerszoros szerencsés fekvésénél fogva védett a távol-keleti tengere­ken gyakran végigsöprő tájfunoktól és olyan mély, hogy a legnagyobb hajók is közlekedhetnek rajta. A Tá­vol-Kelet útvonalain járó hajók úgy­szólván nem kerülhetik el. Az érték­telennek és haszontalannak vélt szik­lahalomból, Hongkongból így lett hamarosan — ahogyan az angolok ma is nagy előszeretettel nevezik - az angol korona gyémántja. A korona gyémántja. Ha Hong­kong ezt a megtisztelő jelzőt cso­dás fekvéséért és varázslatos szép­ségéért kapta volna, minden azon­nal érthető lenne. Ha az ember a drótkötél vontatta siklón felmegy a Victoria-sziget mintegy 500 méter magas szilijére, valóban lélegzetel­állító panoráma tárul elé. Mégis bizonyos, hogy nem ezért kapta Hongkong az angol korona gyé­mántja nevet. Ugvpn ki is tételez­né fel őfelsége számító, minden lé­pést alaposan megfontoló kormá­nyáról, hogy egy város természeti szépsége ennyire elragadja? Sok­kal valószínűbb, hogy a hűvös, ki­mért angolok Hongkongnak nem annyira szépségét, mint inkább a hasznát honorálják. S e jelzőben: a korona gyémántja, a briliánsnak nemcsak szépségét, hanem minde­nekelőtt pénzben1 — fontban és dol­lárban — kifejezhető értékét értik. Nem ok nélkül: Hongkong évi kül­kereskedelmi forgalma hórontmüli­­árd dollár körül mozog. Hongkong minden érdekessége most üzletszerű egzotikummá lett az amerikai turisták szolgálatában» ne­kik épülnek a luxusszállók, sőt a fényűző üzletek is. Ide ugyánis még bevásárolni is érdemes átjönni Ame­rikából. Hongkong szabad, vámmen­tes kikötő, minden behozott áryt itt olcsóbban lehet megkaphi, min) ma­gában a gyártó országban. Az itt készült árukról nem is beszélve. A vevővadászatnak ez a formája az enyhébbek közé tartozik. Ennél „határozottabb“, amikor valamelyik utazási iroda autóbusza megáll egy szálloda előtt és a frissen érkezett utasokat — egy sereg cipőpucoló, baksist leső alkalmi hordár, kol­dus és ezeknek álcázott zsebmetszők között - tucatnyi kereskedő is meg­rohanja, s teletömködi kezüket cége ajánlataival. Még a legedzettebb angol matrózok és a Hongkongban mind sűrűbben, mind nagyobb szám­ban megfordulá amerikai katonák sem mentesülnek e roham alól. Bár őket e siserahadból elsősorban azok a felhajtok érdeklik, akik másféle árut kínálnak: — Uram, valóságos távol-keleti szépség .. . Egy órára csak három dollár, önnek megszámítom kettő­ért. Sehol a világon nincs a sok ame­rikai turista között annyi fiatal, mint itt. Legtöbbjük civilben van, de rö­vidre nyírt hajuk, darabos mozgásuk, karjukon a sok tetoválás, no meg az, hogy rengeteg közöttük a néger, nem hagy kétséget: katonák. A Viet­namban harcoló amerikai katonákat általában évenként, bizonyos fegy­vernemeknél 6—8 hónaponként vált­ják. Aki — jó pénzéit — hajlandó újabb ilyen időszakra vállalni a szolgálatot, az közbeeső szabadsá­gát szívesen tölti Hongkongban. S mivel pénzét is hbzza, örömmel látott vendég. A kikötőbe gyakran fut be az amerikai hadiflotta eoy­­eqy hajója és sokszor ejtik útba Hongkongot a vietnámi frontra vo­nuló egységek. Több szálloda állt ét teljesen vagy húzott fel új épületeket Vietnamban szolgáló szabadságot amerikai ka­tonák fogadósára. Az új üzletek egész sora kifeje­zetten amerikai katonák kiszolgálá­sára rendezkedett be. Az áruválasz­tékon harsogva ütközik ki az ameri­kai ízlés, egymást érik a katonasza­bók, rengeteg üzlet kirakatában - mint másutt a fodrászoknál a szí­nésznőké — megelégedett és hálás amerikai tábornokok dedikált fény­képe. Az ékszerészek és elefántcsont A város két része: a Vtctorta-sziget és a Kowloon-félszlget között a tengerszoroson át vízibuszok bonyolítják le a forgalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents