A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-19 / 20. szám

OS

el. Nem volt a falunak művelődési háza sem. De az ébredés, a moz-j gás már minden téren tapasztalható. Kinn jártam a HNB ú] otthonának építkezésénél. Molnár építő mester igen kötötte az ebet a karúhoz, hogy a karácsony az új épületben találja már a HNB dolgozóit. Májusban átadják rendeltetésének az új kultúrházat is, amelyet még 1956-ban (!) kezdtek építeni, és rövidesen elkészül a nagy, korszerű önkiszolgáló bolt is, valamint a közszolgáltatások háza, amely majd könnyebbé, kellemesebbé teszi a háziasszonyok életét.

Átalakul a falu képe, a középületek méltóak lesznek a szép családi házakból, álló utcákhoz. De nemcsak középületek emelkednek egymás után, hanem az utakra is gondoltak Aranyoson. Igaz, az útépítésnél fölöslegesen barbár módon jártak el a temető kiszögellő részével, a sírköveket a buldozérok nem kímélték és ez bizony joggal adott okot a lakosok nemtetszésére, mert a múltat nem tisztelő és kegyelettel nem őrző Jelen maga sem tarthat számot kíméletre. Az elnök szerint azonban a hibát jóvá teszik, az útépítésnek áldozatul esett temetőrészt egy másik, megfelelő területre helyezik át.

Besötétedett, mire az aranyosi állomás felé baktattam és az új, még lakatlan magánvillák Impozáns sziluettje sötéten rajzolódott az égre. Egyrészükben azonban klvllágosodtak az ablakok — a tulajdonosok már beköltöztek.

Nézem, nézem elgondolkodva ezeket a palotákat és arra gyanakszom, hogy itt még ma is aranyat mosnak a Duna fövenyéből.

ORDÖDY KATALIN

A Csemadok KB titkárságán aláírták azt a szerződést, amely szerint a budapesti Állami Operaház társulata az idei gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepély keretében bemutatja Kacsóh— Bakonyi—Heltai „János vitéz“ című daljátékét. Megkértük ebből az alkalomból SZIRTES GYÖRGYÖT, a Magyar Állami Operaház gazdasági igazgatóját, a szerződés egyik aláíróját, válaszoljon néhány kérdésünkre.

— HOGYAN SZÜLETETT MEG AZ

elhatározás, hogy a magyar Állami OPERAHÁZ EGYÜTTESE FÖLLÉP GOMBASZÖGÖN?

— A Csemadok központi titkársága, nevezetesen dr. Szabó Rezső és Takács András, tárgyalt Ilku Pál művelődésügyi miniszterrel. Miniszterünk, akit szoros kapcsolatok fűznek Szlovákiához, támogatta az elképzelést. Operaházunk együttese, amely Moszkvától Párizsig, Kairótól Monte Carlóig számos országban és városban vendégszerepeit már, nagy örömmel tesz eleget ennek a meghívásnak. A gombaszögi fellépés maradandó élménynek ígérkezik, hisz az előadást több tízezres tömeg nézi majd végig, s ami külföldi turnéinkon nemigen fordul elő — az itteni közönség érti is majd, amit előadunk. A pesti „János vitéz“nek egyébként ez lesz az első külföldi bemutatója.

— KIKET LÁTHATUNK MAJD A FŐSZEREPEKBEN?

— Jancsit Turpinszky Béla, lluskát Andor Éva, Bagót Dene Józse, a mostohát Ladomerszky Margit, a francia királykisasszonyt Erdész Zsuzsa alakítja. Egyelőre még kérdéses a francia király szerepe, amelyben Kishegyi Árpádon, Operaházunk tagján kívül Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház közismert táncoskomikusa is fel szokott lépni. Mivel Rátonyinak a gombaszögi rendezvény napján egy pesti műsorban kellene szerepelnie, ő csak a pesti program változása esetén jöhetne Gombaszögre. A „János vitéz“-t Makay Péter rendezte. A gombaszögi előadás karmestere Dőry Dénes lesz.

— AZ OPERAHÁZNAK HÄNY TAGJA JÖN ÄT ÖSSZESEN?

— A „János vitéz“-t előadó együttes, tehát a zene-, ének- és tánckar a műszakiakkal és a szólistákkal együtt 192 főből áll.

— MIKOR ÉRKEZNEK MEG?

— Június 28-án, pénteken érkezünk, és vasárnap, 30-án utazunk vissza. Előadásunkat szombat estére tervezzük.

— MIT MONDANA MÉG A HÉT OLVASÓINAK AZ OPERAHÁZ TÁRSULATÁRÓL?

— Budapesten tulajdonképpen két operatársulat működik közös vezetés alatt: a 2000 nézőt befogadó Erkel Színház és a régi, 1400 férőhelyes Operaház társulata. A két színpadnak külön törzsgárdája van a zene-, az ének- és a tánckarban, de az egyes részlegek közt szoros az együttműködés, igen gyakran kisegítik egymást. A szólisták persze felváltva szerepelnek mindkét színpadon. A társulat összlétszáma 1300 fő. Egy évadban 540 előadást szoktunk t produkálni, beleértve mind az opera-, mind a balettelőadásokat.

— HOL JÄRTAK LEGUTÓBB KÜLFÖLDÖN, ÉS HOVA KÉSZÜLNEK A KÖZELJÖVŐBEN?

— Együttesünk tavaly júniusban Bécsben szerepelt, a Wiener Festwochen keretében. Bartók három színpadi művét mutattuk be — a „Kékszakállú herceg várát“-t, a „Fából faragott királyfi“-! és a „Csodálatos mandarin“-t —, továbbá Szokolay Sándor „Vérnász“ című operáját, valamint egy műsorban, Kodály „Székelyfonó“-ját és Bartók „Zene húros és ütőhangszerekre“ című kompozícióját, ez utóbbit baletté feldolgozva. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, együttesünk május eleji wiesbadeni vendégszereplésén is túl leszünk; Wiesbadenben a három Bartókművön és a „Vérnász“-on kívül Verdi „Falstaff“-ját tűztük műsorra. Május végén balettkarunk Helsinkiben és a norvégiai Bergenben vendégszerepei. Június végén Gombaszög, majd a nyári szünidő után, novemberben a berlini Staatsoper vendégei leszünk. Berlini programunk a három „Bartók-műből, a „Vérnász“-ból, a „Falstaff“-búl és Monteverdi „Poppea megkoronázása“ című operájából tevődik össze. Aztán, hatvankilenc februárjában Bologna és Párma, hatvankilenc májusában pedig előreláthatóan Prága következik ...

Beszélgetett: MIKÚTS I. RÖEERT