A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-19 / 20. szám
Svájc ősidők áta úgy él tax emberek képzeletében, mint ax égbenyúló, örök hóval borított hegyek, a téli sportok, a havasi pásztorok, a sajt hazája... Es valóban, az ország területének kétharmadát hegyek foglalják el, csaknem egynegyede mezőgazdaságilag, iparilag nem hasznosítható, a gleccserek kétezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el tartósan, a híres svájci teheneket tavasszal kihajtják az Álpesek havasaira. Nem tudom, mit hozhatnák fel a beidegződött elképzelések ellen. Talán csak azt, hogy a svájciak számára mégsem a magas hegységek a fontosak, nem ezek jelentik számukra az életet, ezeket csak a turisták, alpinisták számára „tartják fenn" - ők maguk zömmel nem a hegyekben, hanem a völgyekben élnek. Hegyek és völgyek... A hollandok többsége csak képekről, elbeszélésekből tudja, mik is azok a hegyek, völgyek. Ilyesmivel otthon, .Németalföldön - mint az ország ré-Sebbi neve is utal rá - nem találozik. Számukra a „völgy" a kisebbnagyobb dombok, sőt jobbára csak inkább halmok közötti vigasztalanul Japos terület, át- meg átszabdalva patakokkal, csatornákkal, ahol alig állja útját valami a szabad kilátásnak. A svájci ember tekintete nem hatolhat messzire, mindig útját állják a hegyek. Azért is mássza meg a csúcsokat, ha távolabb akar ellátni. Van azonban Svájcnak is nagyobb kiterjedésű laposabb területe, az Alpok és a jura között húzódó Svájci-medence (Mittelland), az Erdélyi-medencére emlékeztető, folyókkal szabdalt, hullámos vidék, az ország legtermékenyebb, mezőgazdaságilag leginkább művelt és legsűrűbben lakott területe. De mégsem ez '.jellemző Svájcra leginkább, hanem az Alpok kisebb-nagyobb völgyei, völgykatlanai, ahol - főképp a déli fekvésű Wallisi Alpokban — a teraszosan művelt földcsíkokon a szőlő is megterem. és mindezek a völgyek egy-egy külön világ, más-más a lakossága, másként formázta meg pz emberi kéz, mintha lakói örülnének annak, hogy a szomszéd nem nézhet be ^ozzájuk a meredek sziklafalakon A közmondásos svájci zárkózottságnak válószinűleg itt kell keresni az okát. Valaha régen innen indultak hóditó útjukra, idegen szolgálatba zsoldosezredek, s a déli piacokra, Bellinonába, Medtrisióba, Milánóba a havasi pásztorok, marhahajcsárok ... Ma már persze mindez megváltozott, megszűnt az elszigeteltség, az új kor vasútvonalak, utak sűrű hálózatával szőtte be a hegyeket-völgyeket, s természetesen hidakkal, viaduktokkal, alagutakkal, mindez nem szorította ki az elzártság, magárautaltság érzését az emberek, a völgylakók gondolatvilágából. Ennek oka a könyörtelen természet, mely a hosszú téli hónapok alatt hatalmas hótömegekkel zárja el a völgyek kijáratát, lavinát, kőgörgetegeket zúdít az utakra, sűrű ködbe burkolja a hegyeket-völgyeket. A Furka-hágó novembertől júniusig, a Szent Gotthárd-hágó decembertől májusig, a Lukmanier-hágó decembertől áprilisig járhatatlan... A gazdag völgyek, fennsíkok kinyújtják ölelésüket a síkságok felé és elnyelik a turisták tömegét. A Svájci Mészkőalpok csúcsai nem nagyon magasak s egyfelől síkság határolja; lábuknál fekszenek Svájc csodaszép glaciális eredetű tavai. Csak az Alpokban kishiján ezernégyszáz, s az ország belterületén levő nagy tavakkal együtt ezerötszáz tavat találunk. Ezekhez még hozzá kell számítani az emberi kéz alkotta mesterséges tavakat, víztárolókat. Ezeknek ugyan nem nagy a vízfelülete - öt, kettő, másfél négyzetkilométer, de a Grand Dizence 227 méter, a Logo di Vogorno 200 méter, a Lac de Hongrin, a Limmernboden, a Lac de Zeuzuer, a Curnerasee több mint 100 méter mély... A Genfi-tó, a kifli alakú Lac Léman a legnagyobb - csaknem hatszáz négyzetkilométer kiterjedésű, amolyan kisebb, háromszáz méter mély tenger. A tavak s partjukon a városok — ezek talán Svájc legszebb vidékei. Locarno a Lago Maggiore és Lugano az azonos nevű tó partján, közvetlenül az olasz határon már a Földközi-tenger mediterrán vidéke felé tárulkoznak ki. Luzern, számos elegáns hoteljével s a Wagner-házzal a Vierwaldstötti-tó gyöngye ... Zürich a hosszan elnyúló Zürichi-tó partján enyhe moréna-dombok lábánál, s hogyan is lehetne másként Svájcban, az égbenyúló, hókoronás alpesi hegyóriások árnyékában ... Rorschach a felerészben Németországhoz tartozó Bodeni-tó déli csücskénél, Bienne, Neuchátel, Yverdon, Zug, Genf, Lausanne... A teremtő mindennel megáldotta Svájcot, ezt a negyvenegyezer négyzetkilométernyi országot. Európa szívét. A svájciak azt mondják, hogy Svájc maga Európa kicsiben. A törzsi és nyelvi körzetek egyszerre indokolatlanul átlépik a völgyek határát. Berntől Murten csak kőhajitósnyira van, a táj teljesen egyforma, enyhén hullámos dombvidék, s ebben az egységes természetben - láthatatlan falon lépünk át. Párperces autóút - s már franciául beszélnek a „bennszülöttek", pár lépés vissza az úton - s ismét német szót hallunk. Murtent ezért hivják Morálnak is, mint ahogy Genf Génévé is és Neuenburg Neuchátel... Mert Svájc, bár lakosságának zöme német, soknyelvű, soknemzetiségű ország. De ez itt senkit sem zavar. Lakói ismerik, beszélik egymás nyelvét, s egyébként is megértik egymást, hagyományosan... Az öt és fél millió svájci 72 %-a német, 20 %o-a francia, 6 %-a olasz és 1 %-a az őslakó rétoromán (ladih). S mind a négy nyelv hivatalos államnyelv. Mindegyik népcsoportnak saját rádióadó hálózata s a rétoromán kivételével rendszeres tv-adása van. Egyik sem félti a másiktól sajátos nemzeti kultúráját, nyelvét, szokásait, életmódját, viseletét. Egyik sem próbálja valamiben is elnyomni, beolvasztani a másikat. A völgy Svájcban az élettér, a történelem, a legenda, a kultúra bölcsője és mindennek a kezdete ... Álljon itt a bizonyíték. Éppen a Szent Gotthárd-i útvonalon — az Itáliába vezető alpesi hágók feletti ellenőrzés miatt -, az ország szivében levő három ún. őskanton, Schwytz, Úri és Unterwalden parasztjai kötötték meg 1291-ben az „örök szövetséget". A német császárok uralmi törekvései ellen védekezve nem a három őskanton, hanem „Úri völgy férfiai, Schwytz völgy közössége és az alsó völgy, Unterwalden községei" Írták alá a szövetségi levelet, a Bundesbrief-et. Megfogadták, hogy egymás oldalán fognak állni „a völgyeken belül és kívül", hogy nem fogadnak el és nem ismernek el völgyeikben bírái, akt jutalom fejében vagy pénzért akarná megszerezni ezt a hivatalt s aki nem az említett völgyek lakója ... A svájci szövetség alapító okmánya, Svájc függetlenségének dokumentuma, csak egyetlen területi egységet ismer, s ez: a völgy... nemcsak LH3U
