A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-12 / 19. szám
HOOK Trencsénteplic — nagyságát tekintve se nem falu, se nem város. Csöndes, zöld erdővel,' domb okikai, lankákkal körülvett gyógyfürdő. Jókai Mór a múlt század végén a Kárpátok gyöngyének nevezte. Állítólag már Marcus Aurélius második légiójának katonái is ismerték a második századiban. A néphagyomány szerint a fürdőt egy szegény öreg juhász fedezte fel, aki nyáját a teplioi völgyben legeltette. Egy ízben arra lett figyelmes, hogy az egyik bárány, amelyet farkas iharopdált össze, megkönnyebbül a völgyben bugyogó forrás vizétől. A vizet ő is „kipróbálta" s csakhamar fürge, fiatalos léptekkel követte nyáját. Az irodalomban először a 16. században találkozunk a fürdővel, 1580-ban az erdélyi Jordánusz Tamás írt tudományos művet a trencsénteplici gyógyfürdőről, s ebben a munkájában már a gyógyvíz vegyi és fizikai tulajdonságairól is beszél. A fürdőnek a 16. század végén már jó hírneve volt. A következő évszázadokban sorsa az lllésházycsalád érdekeitől függött. A gyógyfürdőnek már 150 évvel ezelőtt állandó zenekara és szabadtéri színpada volt. A 40°C-ot meghaladó gyógyvíz iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy szállodai szobák híján minden parasztszobánaik nagy volt a keletje Trencsénteplicén. Az lílésházy-család utón a múlt század harmincas éveiben a görög származású Szína György báró lett a trencsénteplici gyógyfürdő birtokosa. Ez a család már tipikusan kapitalista vállalkozó szellemmel bírt, s erre az időre esik a gyógyfürdő felvirágzásának a kora. 1860-ban érkezett Trencsénteplicre az első amerikai páciens, aki indián mérgezett nyíltól megbénult kezét jött gyógyítani. Az egzotikus vendég érkezésének a híre csakhamar elterjedt az egész országban, szinte ennek köszönhető, hogy Trencsénteplicnek már 1871-ben táviratiirodája volt, amely lehetővé tette gyorsabb összeköttetését a világgal. A múlt század végén egyedülálló építkezésre került sor, ugyanis Schmoranc egyiptomi udvari építész tervei alapján létrehozták a gazdagon díszített mór stílű, Hamman elnevezést viselő török fürdőt. 1907-ben építették a Trencsénteplic és a trencsentepíici fürdő közötti vasútvonalat. A fürdő állandó fejlődését az I. világháború szakította meg néhány évre. A 20. század harmincas éveiben a fürdő már mintegy 4000 ágygyal rendelkezett és a statisztikai adatok szerint mintegy 9000 külföldi vendég látogatta meg egy-egy idényben. hét 20
