A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-21 / 16. szám
Nesswetha észrevétele, és több orvos megfigyelése Igazolja a pesszimisták automatizáclóról alkotott véleményét: „A robotok ugyan felmentik az embert a fizikai ős szellemi erőfeszítés alól, de nem óvják meg a munka egészségre gyakorolt káros hatásaitól.“ Az ember egészségére az új munkakörnyezetben másfajta, belső teherhez hasonló valami gya kőről hatást. A zörej, a por, a vegyi anyagok kipárolgása stb. már nem veszélyezteti egészségüket, helyette a munka unalmas formája jelentkezik, ami az aktivizáló készség csökkenését, az álomszerű állapot kialakulását idézi elő. A munkást egyrészt a kínos unalom, másrészt a felelősségérzésből táplálkozó mesterséges éberség fogja el. A munkatársaitól elszigetelt, automatizált munkaszakaszon dolgozó munkások kényszerű szabadidejüket valóságos szellemi kínszenvedésnek tartják. Nesswetha érdekes próbát hajtott végre: a magányra, unalomra panaszkodó egyéneket olyan munkahelyre helyeztette, ahol mozoghattak, fizikai munkát végezhettek. A betegség tünetei azonnal eltűntek. A munkások örömest végeztek piszkos munkát és a nehéz munkától sem riadtak vissza. AZ AUTOMATIZÁLÁS PROBLÉMÁI Az automatlzáció bevezetése szokatlan gondokat okoz. Felmerülnek többek között Ilyen kérdések: nem jelent-e majd veszélyt a kényelmes életmód, szabad-e az embert lustaságra kényszeríteni, helyes-e az, hogy a semmittevés jobb keresetet biztosit, mint az igyekezet és szorgalom? Ügy rémlik, hogy az automatizálás korában a „munka“ fogalma új értelmet kap. Manapság már léteznek olyan munkahelyek, ahol a szorgalom hiánya jól fizetett képesítésnek bizonyul. Egy automatizált üzem főnöke kertelés nőikül bevallotta: „Alsóbbrendű munkahelyekre elsősorban lusta és kényelmes emberekre van szükségünk.“ Az automatizált üzemekben az izomzat aktivitása helyett az idegek aktivitását kívánják meg. A hagyományos férfi erények, mint az izmosság, a szorgalom, a kezdeményezés stb. az adott esetben gátlólag hatnak. Helyettük inkább a türelmesség, a nyugodtság, kiegyensúlyozottság, az órák hosszat tartó — de nagy felelősséggel Járó — semmittevő készség érvényesül. A pszichológusok véleménye szerint az automatizált üzem ideális dolgozójára az elenyésző kezdeményezés, kiegyensúlyozott vérmérséklet és korlátozott műveltség jellemző. Az utóbbi időben az egyes munkahelyeken egyre jobban érvényesülnek az ún. „női“ erények, mint pl. a mértékletesség, lelki kiegyensúlyozottság, alkalmazkodó készség stb. Ezek a tulajdonságok óvják a legjobban az embert az unalom okozta félelmetes reakcióktól. Egy korszerű hengerműbe vezetőgépészt kerestek. Az üzem pszichológusát azzal bízták meg, válassza ki a legmegfelelőbb egyént. Az üzem vezetői rémülten vették tudomásul, hogy a kiválasztott személy nem más, mint az a hldrobbantó, akit a franciák az első világháború után életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A rabnak a tizedik kísérletezés alkalmával azonban sikerült megszöknie. Az üzem pszichológusának az — Minden butaság idegesít, állandó fáradtságot érzek, mindennel torkig vagyok — panaszkodott ingerülten egy munkás az üzemi orvosának kivizsgálás közben. Az orvos a munkás panaszaira megértőleg bólintott. Nem lepődött meg azon, hogy betege szűnni nem akaró fejfájásról, érthetetlen érzésekről, gyomorfájásról, álmatlanságról tett említést. Azért nem lepődött meg, mert tudta, hogy páciense egy a hasonló panaszokkal hozzáfordult 100 beteg közül. Ezeknek a személyeknek nemcsak betegsége, hanem foglalkozása is azonos volt: valamennyien ellenőrként dolgoztak egy automatizált vegyi üzemben. Munkahelyükön alig kellett valamit csinálniuk. A műszerek majdnem mindig normális munkamenetet jelöltek, á fényjelzős berendezés az egész műszak alatt egyetlenegyszer sem zavarta meg tétlenségüket, szunyókálásukat. Tennivalójuk ilyenkor csupán abból állt, hogy az „esetet“ jelenteniük kellett. A nagyritkán előállt hibát az automatikusan működő készülék maga el is távolította. Az ellenőrök tevékenysége úgyszólván teljes tétlenségből állt. A KÉNYSZERŰ TÉTLENSÉG IDEGZAVAROKHOZ VEZET Wilhelm Nesswetha docens, üzemi orvos — aki Frankfurt mellett él — megsejtette az összefüggést az ellenőrök kényszerű tétlensége és beteges ingerültsége között. Ezért három automatizált vegyi üzemben felkeresett 100 munkást, akiknek életfeltételei, családi és lakásviszonyai stb. teljesen azonosak voltak. Tíz évnél hosszabb ideig figyelte az azonos korú emberek hangulatát és egészségi állapotát. A régebbi üzemekből érkezett, ellenőr szerepét betöltő munkások kezdetben elégedettek voltak új munkakörükkel, örültek, hogy megszabadulhattak előző fáradságos és piszkos munkájuktól. A bonyolult gépek munkája fölötti felelősségérzetük fokozta öntudatukat. Többen közülük fehér ingben kezdtek járni munkahelyükre. Elégedettségük azonban nem tartott soká. Alkalmaztatásuk második évében elszaporodtak az idegzavarokról, ingerültségről, verejtékezésről, hirtelen hangulatváltozásról, szlvbántalmakról szóló panaszaik. Nesswetha a következőképpen nyilatkozott észrevételeiről: „Munka közben feltűnő ásitozást, szemrángatást, kétségbeesésig terjedő összpontosításra való törekvést figyeltem meg.“ a véleménye, hogy ez a személy igen nyugodt, kitartó és nagy élettapasztalattal rendelkezik. Ezenkívül az előérzete is kiváló, néhány órával előbb „megszagolja“ a történteket. Ez a személy később nagy hasznára vált az üzemnek. GYÓGYÍTÓ trükkök Néhány üzemben — pszichológusok tanácsára — bevezették a munkaterápiát. Az egyes műszerek előtt ülő munkások jélentéktelen adatokat jegyeznek anélkül, hogy tudomásuk lenne munkájuk fölösleges mivoltáról. Az automatizált vegyi üzem laboratóriumaiban sokszor olyan kísérleteket végeznek a vegyészek, melyeknek nincs semmilyen gyakorlati jelentőségük. Az ilyen foglalkoztatásnak egy értelme van: megőrzi az alkalmazottak nélkülözhetetlenségükről alkotott illúzióit. Több üzemben lemondtak a tervezett felvonók megépítéséről. Az egy helyen végezhető munkafolyamatokat inkább több részlegben végeztetik az alkalmazottakkal csak azért, hogy mozgáslehetőséget biztosítsanak számukra. Más üzemben arra adtak engedélyt, hogy az alkalmazottak munkaidő alatt hódoljanak kedvteléseiknek. Bizonyos üzemben a munkások asztaliteniszezéssel, halászattal „rövidíthetik“ munkaidejüket. * Nevetséges dolog lenne azonban az automatizálás jelentősége fölött pálcát törni. Hisz az automatizált üzemekben lényegesen csökkent a balesetek száma. A szóban forgó unalom elsősorban az alacsonyabb beosztásban lévő személyeket, az ügyeletes dolgozókat, ellenőröket, gépfelügyelőket gyötrí Igazán. Fontosabb beosztásban a munkakör már sokkal érdekesebb, mivel a szellemi igények itt már egyre növekszenek. Az alacsonyabb beosztásban lévő munkások azonban számbelileg túlsúlyban vannak. A technika fejlődése által számuk egyre nő. Minden emberben él a vágyakozás az után, hogy alkotó szellemét,* képességeit, adottságait érvényesíthesse. Az automatlzáció fejlődése a napnál is fényesebben bizonyltja, hogy az Ipar kifejlesztette saját embertípusát, akinek tulajdonságai ellentétben állnak a „természet alkotta“ ember sajátságaival. Mivel az új környezetben végzett munka nem követeli meg az emberi tapasztalatnak, tehetségnek, teljesítőképességnek az érvényesítését, ezek a készségek elsatnyulnak. Ezért úgyszólván egészséges jelenségnek mondható, hogy a munkás az elnyomás modern formájára betegséggel válaszol. Feldolgozta: SZAMOS LÁSZLÓ a betegség okozója: ---------------az unalom hét
