A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-21 / 16. szám

ban élő svájci ékszerész, nagy művész tanítványa. I. Posier is szerepel müveivel a kiállításon,' alkotásának remeke a cári korona. Elidőzöm a koronázási ékszerek előtt, s gondolom magamban, vajon mit érezhették a külföldi követek a koronás fő láttán, aki nem kevésbé súlyos jelképeket - jogart és országalmát tartott a kezében? Hatalmat? Igen, a hatalom érezhető. A gazdagság is benne foglaltatik. Mégis, milyeh könnyű, légies, káprázatos mindez!- Hát a korona mennyit ér?- 104 millió aranyrubeit. A hölgyek beérték a válasszal, a többiek hitetlenkednek. Lehet, hogy ennyi millióba kerül az ötezer briliáns, arany és egyéb drágakő, amelyet a kincstár a koronára kiutalt, de mennyit ér a mester munkája? Hisz Posier koronája a maga nemében páratlan a világon. Hogyan fejezhetnék k? pénzben a mester művészetének értékét? íme, itt van két híres gyémánt - a S a h és az O r I o v. Sokak verejtéke és vére tapad hozzájuk. A Sah most a vitrinben kifüggesztve tündöklik, szép átlátszó, alig észrevehetően sárgás árnyalatú drágakő - 88,7 karátos, ára 29 millió aranyrubel. Az Orlov 189,62 karátos, s az az orosz főnemes, akiről elnevezték, a XVIII. század végén 400 ezer rubelt fizetett érte. At Orlov-gyémántot névtelen művész a cári jogarra használta fel, $ művészi alkalmazásában „felkiáltójelet“, művészi kiteljesedést jelent. A művész új életet adott a gyémántnak. Ki tudná megmondani, mennyivel emelke­dett a világ negyedik legnagyobb gyémántjának, az Orlovnak értéke? Sok olyan tárgy is van a kiállításon, amelyet emberi kéz sohasem érin­tett, amelyet a természet maga alkotott. Ilyenek például a megmunkált aranynál ötszörte drágább szinarany- és platinarögök. Különféle nagysá­gúak - néhány grammos rögtől 36 kilogrammos aranyrúdig minden nagy­ságban láthatóki A kiállítás megtekintése befejeződött. Vezetőnket elhalmozzuk kérdések­kel. Aztán megint az előbbi hölgyek jutnak szóhoz:- És az egész kiállítás mibe kerül? Valaki nem állhatta meg:- Hallják, már mindent tudunk, ezt csak kiszámíthatják... A többieket nem az árak érdekelték, inkább a művészet, a feldolgozó gyárak kapacitása, a mesterek és az aranyásók neve. Nem is azért nyíl? meg ez a kiállítás, hogy mindent pénzben fejezzen ki a műrajongók kíván­csiságának kielégítésére. Itt, mint valamilyen gyűjtőlencsében, visszatükrö­ződik a szovjetország gazdagsága és hatalma. A Szovjetunió mesebeli gazdagságával kapcsolatos spekulativ, „könyvszerű" elképzelések itt nagyon konkrétakká és világosakká válnak. Ám valami más is eszembe jutott. Amikor a szovjet kormány 1924-ben elhatározta, hogy gőzmozdonyokat vásárol az Egyesült Államoktól a transzszibériai fővonal vasúti közlekedésé­nek helyreállítására, az amerikaiak csillagászati számjegyekkel kifejezhető összeget kértek. Kielégítésük az akkori valutainség idején szinte elképzel­hetetlennek látszott. Akkor azt javasolták: adjátok ide gyémántkincseite? egy részét, s tiétek a mozdonyok. Biztosak voltak sikerükbe" hisz az egész imperialista világ azt harsogta, hogy „a bolsevikok elherdálják a kulturá­lis értékeket". A Szovjetunió azonban határozottan visszautasított ilyeft üzletet. A mozdonyokat valutáért kapta meg, s megőrizte ereklyéinket, az orosz művészek nagyszerű alkotásait. A bolsevikok nagy igazsága, huma­nizmusa, népük kincseihez való féltő viszonyulása még egyszer bebizonyo­sodott az egész világ előtt. J. SZTAROSZELSZKIJ (APN) Dtadém. ezüst, Arany, briliánsok Cári kis korona. Ezüst, briliánsok, aranyrózsa. L. Du­vall műve, 1801-ben készült. Szent Katalln.irendjel. Arany, ezüst, zománc, bri­liánsok. (M. Sielimhanov, G. Petroszov és V. Vdovin /APN/ felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents