A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-21 / 16. szám
ban élő svájci ékszerész, nagy művész tanítványa. I. Posier is szerepel müveivel a kiállításon,' alkotásának remeke a cári korona. Elidőzöm a koronázási ékszerek előtt, s gondolom magamban, vajon mit érezhették a külföldi követek a koronás fő láttán, aki nem kevésbé súlyos jelképeket - jogart és országalmát tartott a kezében? Hatalmat? Igen, a hatalom érezhető. A gazdagság is benne foglaltatik. Mégis, milyeh könnyű, légies, káprázatos mindez!- Hát a korona mennyit ér?- 104 millió aranyrubeit. A hölgyek beérték a válasszal, a többiek hitetlenkednek. Lehet, hogy ennyi millióba kerül az ötezer briliáns, arany és egyéb drágakő, amelyet a kincstár a koronára kiutalt, de mennyit ér a mester munkája? Hisz Posier koronája a maga nemében páratlan a világon. Hogyan fejezhetnék k? pénzben a mester művészetének értékét? íme, itt van két híres gyémánt - a S a h és az O r I o v. Sokak verejtéke és vére tapad hozzájuk. A Sah most a vitrinben kifüggesztve tündöklik, szép átlátszó, alig észrevehetően sárgás árnyalatú drágakő - 88,7 karátos, ára 29 millió aranyrubel. Az Orlov 189,62 karátos, s az az orosz főnemes, akiről elnevezték, a XVIII. század végén 400 ezer rubelt fizetett érte. At Orlov-gyémántot névtelen művész a cári jogarra használta fel, $ művészi alkalmazásában „felkiáltójelet“, művészi kiteljesedést jelent. A művész új életet adott a gyémántnak. Ki tudná megmondani, mennyivel emelkedett a világ negyedik legnagyobb gyémántjának, az Orlovnak értéke? Sok olyan tárgy is van a kiállításon, amelyet emberi kéz sohasem érintett, amelyet a természet maga alkotott. Ilyenek például a megmunkált aranynál ötszörte drágább szinarany- és platinarögök. Különféle nagyságúak - néhány grammos rögtől 36 kilogrammos aranyrúdig minden nagyságban láthatóki A kiállítás megtekintése befejeződött. Vezetőnket elhalmozzuk kérdésekkel. Aztán megint az előbbi hölgyek jutnak szóhoz:- És az egész kiállítás mibe kerül? Valaki nem állhatta meg:- Hallják, már mindent tudunk, ezt csak kiszámíthatják... A többieket nem az árak érdekelték, inkább a művészet, a feldolgozó gyárak kapacitása, a mesterek és az aranyásók neve. Nem is azért nyíl? meg ez a kiállítás, hogy mindent pénzben fejezzen ki a műrajongók kíváncsiságának kielégítésére. Itt, mint valamilyen gyűjtőlencsében, visszatükröződik a szovjetország gazdagsága és hatalma. A Szovjetunió mesebeli gazdagságával kapcsolatos spekulativ, „könyvszerű" elképzelések itt nagyon konkrétakká és világosakká válnak. Ám valami más is eszembe jutott. Amikor a szovjet kormány 1924-ben elhatározta, hogy gőzmozdonyokat vásárol az Egyesült Államoktól a transzszibériai fővonal vasúti közlekedésének helyreállítására, az amerikaiak csillagászati számjegyekkel kifejezhető összeget kértek. Kielégítésük az akkori valutainség idején szinte elképzelhetetlennek látszott. Akkor azt javasolták: adjátok ide gyémántkincseite? egy részét, s tiétek a mozdonyok. Biztosak voltak sikerükbe" hisz az egész imperialista világ azt harsogta, hogy „a bolsevikok elherdálják a kulturális értékeket". A Szovjetunió azonban határozottan visszautasított ilyeft üzletet. A mozdonyokat valutáért kapta meg, s megőrizte ereklyéinket, az orosz művészek nagyszerű alkotásait. A bolsevikok nagy igazsága, humanizmusa, népük kincseihez való féltő viszonyulása még egyszer bebizonyosodott az egész világ előtt. J. SZTAROSZELSZKIJ (APN) Dtadém. ezüst, Arany, briliánsok Cári kis korona. Ezüst, briliánsok, aranyrózsa. L. Duvall műve, 1801-ben készült. Szent Katalln.irendjel. Arany, ezüst, zománc, briliánsok. (M. Sielimhanov, G. Petroszov és V. Vdovin /APN/ felvételei)
