A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-14 / 15. szám

Bizalom - egység Ügy gondolom, hogy a mai demokratizálódá­si folyamatnak; minden részletkérdés megol­dásán kívül, egyetlen tő célja van: áj alapo­kon megteremteni és elmélyíteni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nem­zetiségeinek egységét. Természetesen nem lát­szategységről, frázisokon alapuló egység kia­lakításáról van szó, de olyan egységről, mely­nek alapját közös dolgaink nyílt és őszinte tisztázásán, a nemzetek és nemzetiségek tel­jes gazdasági, politikai és kulturális egyenjo­gúságának megteremtése képezi. Ezért telje­sen logikus, hogy ebben a demokratizálódási folyamatban nyilvánosságra került a Csemadok Központi Bizottságának javaslata is a cseh­szlovákiai magyar nemzetiségi kérdés megol­dásával kapcsolatban. Ez a dokumentum a Csemadok Központi Bizottságának őszinte hoz­zájárulása1 a kérdések és problémák megoldá­sához, a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös viszonyainak komoly és marxista alapokon va­ló tisztázásához. Hosszú idő óta először történt meg, hogy problémáinkat ilyen nyíltan és őszintén tár­hatjuk fel az egész közvélemény előtt. Joggal teheti fel a kérdést mindenki, hogy miért ép­pen most, miért nem előbb, mi kötötte meg a Csemadok Központi Bizottsága elnökségének kezét, hogy ezekről a problémákról nyilváno­san, nyíltan és őszintén nem beszélhetett a KB ülésén és az egész tagság előtt. > ■ Azt hiszem a kérdésre lényegében azzal vá­laszolhatunk, hogy ennek okát a Csemadok munkájának tartalmában és a hosszú évek alatt alkalmazott munkaformákban kell keres­ni, melyek a Csemadok megalakulása óta lé­nyegében nem változtak, és így szervezetünk nem tarthatott lépést azokkal a társadalmi vál­tozásokkal és fejlődéssel, mely hazánkban végbement, s ennek következtében javaslataink nem kerülhettek nyilvánosságra. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a nemze­tek és nemzetiségek közötti bizalom az egy­ség alapja, akkor mindjárt a bizalom kérdését keli felvetnünk. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a Csemadok munkáját sok szlovák elvtárs és dolgozó részéről felesleges és érthetetlen bizalmatlanság kísérte, és ennek a bizalmat­lanságnak következtében igyekeztek a Csema­dok munkáját és tevékenységét szűk keretek közé szorítani. Ennek a bizalmatlanságnak el­ső megnyilvánulása az SZLKP KB által 1954- ben elfogadott határozat volt a Csemadok fel­adatairól, mely a népművészet fejlesztése és ápolása mellett a Csemadok legfőbb feladatá­nak a burzsoá nacionalizmus és a szen-tistvá­­ni gondolat elleni harcot tűzte ki. Ez a köve­telmény párosult afnnak kifejezett hangsúlyo­zásával, hogy a Csemadok nem érdekvédelmi szervezet, (már Valamilyen érdekvédelemtől beszélni is burzsoá nacionalizmust jelentett),! ami lényegében azt jelentette, hogy a Csema­dok ne foglalkozzék semmivel, a színjátszás. I a táncmozgalom és tudományos előadásokon I kívül. Értékelhetjük bárhogyan ezen követel-' mények jogosságát a kezdeti időszakban, az azonban már vitathatatlan, hogy ezek a kö­vetelmények és az ezekből eredő munkafor­mák aíz 50-es évek végén, és a 60-as évek ele­jén már egyáltalán nem állták meg a helyü­ket, és negatív hatást gyakoroltak a Csema-A Hét irodalmi melléklete 15. dók egész munkájára. Persze, ha az érdekvé­delem szóba került, mindjárt itt volt a kér­dés. Kivel szemben? Hisz a párt képviseli min­denki érdekeit! No, de miért kell valakivel szemben képviselni érdekeket? Miért nem le­het valamiért képviselni és kifejezni érdekeket. Már önmagában az a megfogalmazás, hogy csak valamivel vagy valakivel szemben lehet érdeket kifejezni, mesterséges válaszfalat al­kotott a párt társadalmi szervezetei között, és megbénította az aktivitását. Nem valamivel vagy valakivel szemben akarjuk és akartuk képviselni a magyar dolgozók érdekeit, de a szocializmus sikeresebb építése érdekében. A nemzetiségi kérdés marxista—leninista meg­oldásáért, a nemzetek és nemzetiségek barát­ságának elmélyítéséért küzdöttünk. Ezekért a célokért tolmácsoltuk a múltban és tolmácsol­juk ma is nemzetiségi életünk problémáit, az államhatalom és a párt szerveinek. Tehát az érdekvédelem kérdésének ilyen elintézési mód­ja túlságosan igyekezett leegyszerűsíteni a dol­gokat, mesterséges úton akarta problémamen­tessé tenni azt az életet, mely különben telve van objektív konfliktusokkal és ellentmondá­sokkal. összefügg ez a dogmatikus gondolko­dási móddal is, mely mindig a dolgok és prob­lémák leegyszerűsítéséhez vezet. Azok, akik így gondolkodtak, nem gondoltak arra, hogy az érdekvédelem kérdésének leegyszerűsítésé­vel a Csemadok tagságát fokozatosan passzi­vitásra- nevelhetik, és bizonyos értelemben’ passzivitásra is nevelték, olyan társadalmi problémákkal szemben, melyek megoldása min­dén társadalmi szervezet, sőt a szocializmus építésének érdekeit szolgálja. Hogyan is írta elő a határozat és hogyan is mondtunk? Sem­mi közüftk az iskolákhoz, semmi közünk a fa­lu gazdasági életéhez, semmi közünk a nem­zeti bizottságokhoz, a kétnyelvűséghez stb. Egyről azonban megfeledkeztünk, hogy a Cse­madok tag nemcsak Csemadok tag, de egyben egyenjogú polgára is a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, akinek joga, sőt kötelessége szívén viselni hazánk kultúrális, gazdasági és politikai életének minden problémáját. Nem­csak kötelessége, de egyszerűen bűn az ezek­kel a kérdésekkel szembeni passzivitás, mely teljesen ellenkezik a szocialista hazafiság fo­galmával, és annak tartalmával. Ezért telje­sen törvényszerű volt, hogy a Csemadok tag­gyűléseire, konferenciáira, valamint különbö­ző összejöveteleire, nemcsak a Csemadok belső életével kapcsolatos problémákat hozta magá­val a Csemadok tag, de magával hozta mun­kahelyének és környezetének azon problémáit, melyek közvetve vagy közvetlenül az egész társadalmat érintették. És sokszor mit csinál­tunk? Ezeket a felszólalásokat, arra hivatkoz­va, hogy a Csemadok nem érdekvédelmi szer­vezet, a nyilvánosság előtt visszautasítottuk, csak beadványainkban hivatkoztunk rájuk. Ki­indulva abból, hogy minden társadalmi szer­vezet létjogosultságát az adja meg, hogy bizo­nyos társadalmi csoport vagy réteg érdekeit fejezi ki, hisz lényegében ezért is van szükség társadalmi szervezetre, és ezeknek a társa­dalmi szervezeteknek a munkáján keresztül ke­rül összhangba az egyes társadalmi csoportok és rétegek érdeke az összállami érdekkel. En­nek az összhangnak a megteremtése a társa­dalmi szervezetek legfontosabb küldetése és feladata. Igaz az, hogy a párt határozataiban hazánk minden dolgozójának érdekeit kifejezi,] azonban ahhoz, hogy ezeket az érdekeket va-(_ lóban az objektív realitás alapján tudja kép­viselni, éppen a pártnak van szüksége arra, hogy a társadalmi szervezetek valóban szolgál­ják annak a csoportnak, illetve nemzetiségnek érdekeit, melynek a munkáját végzik. Általá­ban abból kell kiindulni, hogy egy államon be­lül, történetesen a mi esetünkben, nem helyes a nemzeti érdekeket leszűkíteni csak a szlo­vák, és a cseh nemzet érdekeire, de ugyan­akkor világosan meg kell mondani, hogy van­nak nemzetiségi érdekek is, vannak a magyar nemzetiségnek is érdekei, melyek összefügg­nek a nemzetiség tagjainak társadalmi, poli­tikai és kulturális életével, összefüggnek egy­általán a nemzetiség létezésének problémái­val. Ami az érdekvédelem problémáját illeti, fel­vetek egy másik kérdést. A Csemadok fennál­lása óta már számtalan esetben előfordult, hogy a pártszervek és az állami szervek dolgo­zói felelősségre vontak Csemadok tagokat az­ért, mert javaslatokat tettek iskolai vagy más kérdések megoldására, iíletve a legfelsőbb pártszervek határozatainak végrehajtására. Az erre vonatkozó javaslatokat nemegyszer azzal utasították vissza, hogy ez nem a Csemadok ügye. Gyűléseken és összejöveteleken minde­nütt tapasztalhattuk, hogy azt, amit valakik érdekvédelemnek neveztek, nem volt más, mint az emberek, a Csemadok tagok azon óha­ja, hogy a felsőbb pártszervek nemzetiségi kér­désekre vonatkozó határozatai maradék nélkül teljesüljenek. Sokszor tehát embereket vontak felelősségre azért, mivel saját pártjuk határo­zatainak teljesítését követelték a járási vagy helyi szervezetekből. A csehszlovákiai magyar dolgozók életében bekövetkezett változások szükségessé teszik a Csemadok munkájának átértékelését, valamint változások eszközlését. Mind a Csemadok bel­ső életében, tartalmában, mind a célkitűzések­ben. Nem szabad bagatellizálni a érdekvédelem kérdését, -szükséges nyíltan és őszintén' ál­lást foglalni amellett, hogy ebben az ország­ban mindenkinek joga van, tekintet néíküi ar­ra, hogy milyen társadalmi szervezethez tarto­zik, javaslatokat tenni össztársadalmi érdeke­ket érintő, a Csemadok esetében pedig a nem­zetiségi problémákat érintő kérdésekben, és ez nem csak joga, de kötelessége is. Joga kell hogy legyen ahhoz is, hogy számon kérje a ja­vaslat sorsát és elintézésének módját. Az érdekvédelem kérdését fel lehet vetni másképp is. Általában a társadalmi szerveze­tekről és a Csemadokről is úgy beszéltünk, hogy azok pártunk segítő társai, melyek a szocializ­mus építése során segítenek pártunknak a ha­tározatok teljesítéséhez. Nos, hogyan segítse elő a Csemadok a párthatározatok teljesítését. Ta­lán azzal, hogy segít elhallgatni vagy eltus­solni a felső pártszervek határozatainak elég­telen teljesítését vagy ellenkezőleg? Ügy gon­dolom, hogy a Csemadok, mint specifikus kül­detéssel rendelkező társadalmi szervezet, mely naponta kapcsolatban van a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók legkülönbözőbb rétegeivel, s en­nél fogva a legjobban ismeri a magyar dol­gozók problémáit és hangulatát, akkor segíti igazán pártunk politikájának érvényesülé­sét a magyar dolgozók között, akkor segíti elő igazán a nemzetiségi kérdés marxista—le­ninista megoldását, ha feltárja az illetőkes párt és állami szervek előtt azokat a hiányosságo­kat és visszásságokat, melyek fékezik a teljes egyenjogúság kibontakozását és útját állják a nemzetek és nemzetiségek erkölcsi és politikai egysége megszilárdításának. Dr. Gustáv Husák, a bratislavai városi párt­konferencián elhangzott felszólalásában azt mondotta, hogy az állam és a párt hatalmi szervei hozhatnak határozatokat, törvényeket és rendeleteket, de semmilyen hatalmi szerv nem rendelheti el a bizalmat, a bizalomért na­ponta kell harcolni. Azt hiszem, ha naponta konkrét harcot kell folytatni a tömegek bizal­máért az általános politikai irányvonal érde­kében, akkor naponta harcot kell folytatni a nemzetek _és nemzetiségek közötti bizalomért is. Ezért a bizalomért való harcban a Csenni­­dóknak az a feladata, hogy megértesse min­den szlovák dolgozőval, a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségi kérdés megoldására tett min­den javaslat a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság erősítését, népei politikai és erkölcsi egy­ségének megszilárdítását szolgálja és ez men­tes minden hátsó gondolattól. Higgyék el ne­künk, hogy a Csemadok és -az egész csehszlo­­vákiaf magyar dolgozó nép rászolgált erre a bizalomra. Mert bármi is választott el bennün­ket a múltban, de húsz év óta összekapcsolt bennünket a szocializmus, közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építésének nagy műve, melyből a csehszlovákiai magyar dolgozók is becsülettel kivették részüket. Le­gyen a szlovák nemzet egy lélekben nagy nemzethez méltóan büszke arra, hogy végre olyan őszintén beszélhetünk és oldhatjuk meg közös dolgainkat, melyre még soha nem volt példa a két nép történetében. Bizalmat kö­rünk, és ezért a bizalomért bizalommal fize­tünk. VARGA JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents