A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-14 / 15. szám

Bizalom - egység

Ügy gondolom, hogy a mai demokratizálódási folyamatnak; minden részletkérdés megoldásán kívül, egyetlen tő célja van: áj alapokon megteremteni és elmélyíteni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét. Természetesen nem látszategységről, frázisokon alapuló egység kialakításáról van szó, de olyan egységről, melynek alapját közös dolgaink nyílt és őszinte tisztázásán, a nemzetek és nemzetiségek teljes gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúságának megteremtése képezi. Ezért teljesen logikus, hogy ebben a demokratizálódási folyamatban nyilvánosságra került a Csemadok Központi Bizottságának javaslata is a csehszlovákiai magyar nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatban. Ez a dokumentum a Csemadok Központi Bizottságának őszinte hozzájárulása1 a kérdések és problémák megoldásához, a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös viszonyainak komoly és marxista alapokon való tisztázásához.

Hosszú idő óta először történt meg, hogy problémáinkat ilyen nyíltan és őszintén tárhatjuk fel az egész közvélemény előtt. Joggal teheti fel a kérdést mindenki, hogy miért éppen most, miért nem előbb, mi kötötte meg a Csemadok Központi Bizottsága elnökségének kezét, hogy ezekről a problémákról nyilvánosan, nyíltan és őszintén nem beszélhetett a KB ülésén és az egész tagság előtt. > ■

Azt hiszem a kérdésre lényegében azzal válaszolhatunk, hogy ennek okát a Csemadok munkájának tartalmában és a hosszú évek alatt alkalmazott munkaformákban kell keresni, melyek a Csemadok megalakulása óta lényegében nem változtak, és így szervezetünk nem tarthatott lépést azokkal a társadalmi változásokkal és fejlődéssel, mely hazánkban végbement, s ennek következtében javaslataink nem kerülhettek nyilvánosságra.

Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a nemzetek és nemzetiségek közötti bizalom az egység alapja, akkor mindjárt a bizalom kérdését keli felvetnünk. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a Csemadok munkáját sok szlovák elvtárs és dolgozó részéről felesleges és érthetetlen bizalmatlanság kísérte, és ennek a bizalmatlanságnak következtében igyekeztek a Csemadok munkáját és tevékenységét szűk keretek közé szorítani. Ennek a bizalmatlanságnak első megnyilvánulása az SZLKP KB által 1954- ben elfogadott határozat volt a Csemadok feladatairól, mely a népművészet fejlesztése és ápolása mellett a Csemadok legfőbb feladatának a burzsoá nacionalizmus és a szen-tistváni gondolat elleni harcot tűzte ki. Ez a követelmény párosult afnnak kifejezett hangsúlyozásával, hogy a Csemadok nem érdekvédelmi szervezet, (már Valamilyen érdekvédelemtől beszélni is burzsoá nacionalizmust jelentett),! ami lényegében azt jelentette, hogy a Csemadok ne foglalkozzék semmivel, a színjátszás. I a táncmozgalom és tudományos előadásokon I kívül. Értékelhetjük bárhogyan ezen követel-' mények jogosságát a kezdeti időszakban, az azonban már vitathatatlan, hogy ezek a követelmények és az ezekből eredő munkaformák aíz 50-es évek végén, és a 60-as évek elején már egyáltalán nem állták meg a helyüket, és negatív hatást gyakoroltak a Csema-A Hét irodalmi melléklete 15.

dók egész munkájára. Persze, ha az érdekvédelem szóba került, mindjárt itt volt a kérdés. Kivel szemben? Hisz a párt képviseli mindenki érdekeit! No, de miért kell valakivel szemben képviselni érdekeket? Miért nem lehet valamiért képviselni és kifejezni érdekeket. Már önmagában az a megfogalmazás, hogy csak valamivel vagy valakivel szemben lehet érdeket kifejezni, mesterséges válaszfalat alkotott a párt társadalmi szervezetei között, és megbénította az aktivitását. Nem valamivel vagy valakivel szemben akarjuk és akartuk képviselni a magyar dolgozók érdekeit, de a szocializmus sikeresebb építése érdekében.

A nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldásáért, a nemzetek és nemzetiségek barátságának elmélyítéséért küzdöttünk. Ezekért a célokért tolmácsoltuk a múltban és tolmácsoljuk ma is nemzetiségi életünk problémáit, az államhatalom és a párt szerveinek. Tehát az érdekvédelem kérdésének ilyen elintézési módja túlságosan igyekezett leegyszerűsíteni a dolgokat, mesterséges úton akarta problémamentessé tenni azt az életet, mely különben telve van objektív konfliktusokkal és ellentmondásokkal. összefügg ez a dogmatikus gondolkodási móddal is, mely mindig a dolgok és problémák leegyszerűsítéséhez vezet. Azok, akik így gondolkodtak, nem gondoltak arra, hogy az érdekvédelem kérdésének leegyszerűsítésével a Csemadok tagságát fokozatosan passzivitásra- nevelhetik, és bizonyos értelemben’ passzivitásra is nevelték, olyan társadalmi problémákkal szemben, melyek megoldása mindén társadalmi szervezet, sőt a szocializmus építésének érdekeit szolgálja. Hogyan is írta elő a határozat és hogyan is mondtunk? Semmi közüftk az iskolákhoz, semmi közünk a falu gazdasági életéhez, semmi közünk a nemzeti bizottságokhoz, a kétnyelvűséghez stb. Egyről azonban megfeledkeztünk, hogy a Csemadok tag nemcsak Csemadok tag, de egyben egyenjogú polgára is a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, akinek joga, sőt kötelessége szívén viselni hazánk kultúrális, gazdasági és politikai életének minden problémáját. Nemcsak kötelessége, de egyszerűen bűn az ezekkel a kérdésekkel szembeni passzivitás, mely teljesen ellenkezik a szocialista hazafiság fogalmával, és annak tartalmával. Ezért teljesen törvényszerű volt, hogy a Csemadok taggyűléseire, konferenciáira, valamint különböző összejöveteleire, nemcsak a Csemadok belső életével kapcsolatos problémákat hozta magával a Csemadok tag, de magával hozta munkahelyének és környezetének azon problémáit, melyek közvetve vagy közvetlenül az egész társadalmat érintették. És sokszor mit csináltunk? Ezeket a felszólalásokat, arra hivatkozva, hogy a Csemadok nem érdekvédelmi szervezet, a nyilvánosság előtt visszautasítottuk, csak beadványainkban hivatkoztunk rájuk. Kiindulva abból, hogy minden társadalmi szervezet létjogosultságát az adja meg, hogy bizonyos társadalmi csoport vagy réteg érdekeit fejezi ki, hisz lényegében ezért is van szükség társadalmi szervezetre, és ezeknek a társadalmi szervezeteknek a munkáján keresztül kerül összhangba az egyes társadalmi csoportok és rétegek érdeke az összállami érdekkel. Ennek az összhangnak a megteremtése a társadalmi szervezetek legfontosabb küldetése és feladata. Igaz az, hogy a párt határozataiban hazánk minden dolgozójának érdekeit kifejezi,] azonban ahhoz, hogy ezeket az érdekeket va-(_ lóban az objektív realitás alapján tudja képviselni, éppen a pártnak van szüksége arra, hogy a társadalmi szervezetek valóban szolgálják annak a csoportnak, illetve nemzetiségnek érdekeit, melynek a munkáját végzik. Általában abból kell kiindulni, hogy egy államon belül, történetesen a mi esetünkben, nem helyes a nemzeti érdekeket leszűkíteni csak a szlovák, és a cseh nemzet érdekeire, de ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy vannak nemzetiségi érdekek is, vannak a magyar nemzetiségnek is érdekei, melyek összefüggnek a nemzetiség tagjainak társadalmi, politikai és kulturális életével, összefüggnek egyáltalán a nemzetiség létezésének problémáival.

Ami az érdekvédelem problémáját illeti, felvetek egy másik kérdést. A Csemadok fennállása óta már számtalan esetben előfordult, hogy a pártszervek és az állami szervek dolgozói felelősségre vontak Csemadok tagokat azért, mert javaslatokat tettek iskolai vagy más kérdések megoldására, iíletve a legfelsőbb pártszervek határozatainak végrehajtására. Az erre vonatkozó javaslatokat nemegyszer azzal utasították vissza, hogy ez nem a Csemadok ügye. Gyűléseken és összejöveteleken mindenütt tapasztalhattuk, hogy azt, amit valakik érdekvédelemnek neveztek, nem volt más, mint az emberek, a Csemadok tagok azon óhaja, hogy a felsőbb pártszervek nemzetiségi kérdésekre vonatkozó határozatai maradék nélkül teljesüljenek. Sokszor tehát embereket vontak felelősségre azért, mivel saját pártjuk határozatainak teljesítését követelték a járási vagy helyi szervezetekből.

A csehszlovákiai magyar dolgozók életében bekövetkezett változások szükségessé teszik a Csemadok munkájának átértékelését, valamint változások eszközlését. Mind a Csemadok belső életében, tartalmában, mind a célkitűzésekben. Nem szabad bagatellizálni a érdekvédelem kérdését, -szükséges nyíltan és őszintén' állást foglalni amellett, hogy ebben az országban mindenkinek joga van, tekintet néíküi arra, hogy milyen társadalmi szervezethez tartozik, javaslatokat tenni össztársadalmi érdekeket érintő, a Csemadok esetében pedig a nemzetiségi problémákat érintő kérdésekben, és ez nem csak joga, de kötelessége is. Joga kell hogy legyen ahhoz is, hogy számon kérje a javaslat sorsát és elintézésének módját.

Az érdekvédelem kérdését fel lehet vetni másképp is. Általában a társadalmi szervezetekről és a Csemadokről is úgy beszéltünk, hogy azok pártunk segítő társai, melyek a szocializmus építése során segítenek pártunknak a határozatok teljesítéséhez. Nos, hogyan segítse elő a Csemadok a párthatározatok teljesítését. Talán azzal, hogy segít elhallgatni vagy eltussolni a felső pártszervek határozatainak elégtelen teljesítését vagy ellenkezőleg? Ügy gondolom, hogy a Csemadok, mint specifikus küldetéssel rendelkező társadalmi szervezet, mely naponta kapcsolatban van a csehszlovákiai magyar dolgozók legkülönbözőbb rétegeivel, s ennél fogva a legjobban ismeri a magyar dolgozók problémáit és hangulatát, akkor segíti igazán pártunk politikájának érvényesülését a magyar dolgozók között, akkor segíti elő igazán a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldását, ha feltárja az illetőkes párt és állami szervek előtt azokat a hiányosságokat és visszásságokat, melyek fékezik a teljes egyenjogúság kibontakozását és útját állják a nemzetek és nemzetiségek erkölcsi és politikai egysége megszilárdításának.

Dr. Gustáv Husák, a bratislavai városi pártkonferencián elhangzott felszólalásában azt mondotta, hogy az állam és a párt hatalmi szervei hozhatnak határozatokat, törvényeket és rendeleteket, de semmilyen hatalmi szerv nem rendelheti el a bizalmat, a bizalomért naponta kell harcolni. Azt hiszem, ha naponta konkrét harcot kell folytatni a tömegek bizalmáért az általános politikai irányvonal érdekében, akkor naponta harcot kell folytatni a nemzetek _és nemzetiségek közötti bizalomért is. Ezért a bizalomért való harcban a Csennidóknak az a feladata, hogy megértesse minden szlovák dolgozőval, a csehszlovákiai magyar nemzetiségi kérdés megoldására tett minden javaslat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság erősítését, népei politikai és erkölcsi egységének megszilárdítását szolgálja és ez mentes minden hátsó gondolattól. Higgyék el nekünk, hogy a Csemadok és -az egész csehszlovákiaf magyar dolgozó nép rászolgált erre a bizalomra. Mert bármi is választott el bennünket a múltban, de húsz év óta összekapcsolt bennünket a szocializmus, közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építésének nagy műve, melyből a csehszlovákiai magyar dolgozók is becsülettel kivették részüket. Legyen a szlovák nemzet egy lélekben nagy nemzethez méltóan büszke arra, hogy végre olyan őszintén beszélhetünk és oldhatjuk meg közös dolgainkat, melyre még soha nem volt példa a két nép történetében. Bizalmat körünk, és ezért a bizalomért bizalommal fizetünk. VARGA JÁNOS