A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-31 / 13. szám

A Jalna-sztgeten talált 24 cm magas terrakotta-szobor

Olmek jadeköböl készült szobra a klasszikus korból.

fájó szívvel lemond. A képzelet határait túlszárnyalják a. Kolombusz előtti időkből származó régészeti leletek, a gyarmati korszak reneszánsz és barokk művészete és a figyelemre méltó modern építészet, amely számára Mexikó minden lehetőséget megad. Mexikó az újvilág bölcsője, s egyben az az ország, amely elsőnek került az óvilág hatása alá.

Mexikót Amerika felfedezése után a spanyolok hódították meg, akik a katolikus egyház nevében Igyekeztek elpusztítani mindent, amelyet a régi kultúra létrehozott.

Mexico Clty-t, az olimpiai játékok színhelyét, hatalmas lakónegyedek Jellemzik. Ilyen pl. az Avenida de los Insurgentes, a Felkelők Negyede Is, amelynek hossza 36 km.

Széles utakkal, tágas terekkel és parkokkal van ellátva. A Jól szervezett közlekedés lehetővé teszi, hogy a várost autóval húsz perc alatt átszeljek. A modern épületeket eredeti építészeti felfogás jellemzi, az egyes kerületeket egységekbe komponálták. A város szivében találjuk Zocalot, azaz az Alkotmány-terét. Itt találjuk a Nemzeti Palotát, amelyet 1692-ben építettek Montezum azték császár palotájának romjain. Ma Itt székel a köztársaság elnöke. A palota falait Diego Rivera gyönyörű festményei borítják és megtekinthetjük Itt azt a függetlenségi harangot Is, amellyel Híldago Castella 1810. szeptember 15-én éjjel fegyverbe szólította népét a spanyol gyarmatosítók ellen. A székesegyház, amely a Zocalo egyik szárnyát elfoglalja s amely a hajdani azték templom romjain épült, Amerika legfontosabb katolikus műemléke. Építését 1573-ban kezdték s csupán a múlt században fejezték be, tehát három évszázad építészeti stílusainak szintézise. A várost számtalan barokk templom, palota díszíti.

A város egyik fő Jellemzője a nagyvonalúság. A modern építészet klasszikus példája a Nonoalco-Tlaltelolco kerület, 75 ezer lakóházával, amelyeket zöld sávok öveznek s amely minden elképzelhető sportberendezéssel, üzletházakkal rendelkezik.

A Chapultepec kertjeit Is érdemes megtekinteni. Valamikor Habsburg Maximilian mexikói császár székhelyét vették körül. Ma egy egyedülálló múzeumnak, a Nemzeti Antropológiai Múzeumnak képezik a keretét. A múzeumépület Pedro Ramirez Vazquez építész műve. Helyiségeiben nemcsak az ősi civilizáció maradványait, hanem a jelenlegi Indián kultúra művelt is megtekintheti az ember. Közelében találjuk a modern művészetek múzeumát, ahol a mai mexikói művészek alkotásaiban gyönyörködhetünk.

Amikor az Illetékesek úgy döntöttek, hogy a 19. olimpiai Játékokat Mexlcóban rendezik meg, az ország már számos sportstadionnal és különféle manlfesztáclókat szolgáló berendezéssel rendelkezett. Ilyenek voltak: az Egyetemi Város, a maga százezer látogatót befogadó stadionjával; a sportpalotát, a jégkorongstadiont, az ugrósáncot a világ egyik legfigyelemreméltóbb sportlétesítményében, a Magdalena Mlxhuca-ban összpontosítják. A közelmúltban építették fel az Azték Stadiont, százötezer látogató részére, az olimpiai úszóstadiont, Churubusco elővárosban, és az olimpiai falut, Mexico City déli részén. Az olimpiai Játékok befejezése után ezeket a létesítményeket sportteleppé alakítják át.

Az olimpiai játékokon kiegészítő számként kulturális és művészeti események Is szerepelnek. Ezek az akciók a legutóbbi játékokon leginkább csak a vendéglátó országokat érintették. A 19. olimpián megpróbálják visszaadni a játékok eredeti jellegét, azaz egyensúlyt teremteni a sport és a művészet között. Mintegy húsz különféle művészi és kulturális esemény műsorát dolgozták ki, abban a reményben, hogy a Játékokon részt vevő valamennyi nemzet bekapcsolódik ebbe az akcióba. A műsorban szerepel egy népművészeti világfesztivál, melyre az olimpiai faluban kerül sor — filmvetítések az Ifjúság küldetése címmel, az atomenergia békés felhasználásáról, a vllágűrkutatásról, a népművészetről szóló kiállítás, továbbá nemzetközi bélyegklállltás képezik majd az Idei olimpiai Játékok részét. De ne feledkezünk meg a nemzetközi szobrásztalálkozóról és költői szemináriumról, valamint egy balettfesztwálról sem, amelyen a világ legjobb koreográfusai vesznek részt. A Játékoknak eme részéből kizárják a versengés szellemét, a művészeti fellépésekért nem adnak dijakat. Egy nappal a Játékok megkezdése előtt Teotihuakana régészeti központba megérkezik Görögországból az olimpiai láng. Alkonyaikor Itt ren-A Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma.

dezlk meg az ünnepi ceremóniát, amelyen több ezer baletttáncos lép fel és bemutatják a Tűz születése című, még a régi Idők táncművészeié által Ihletett balettet.

Akit az a szerencse ér, hogy az olimpiai Játékokra Mexikóba látogathat, valószínűleg nem elégszik meg pusztán a sportesemények megtekintésével. Hiszen ebben az országban annyi a szépség, hogy hatásuk alól senki se vonhatja ki magát. Nem Is kell meezsz'ire utaznia a fővárostól, hiszen már a város peremén megtekintheti a Tenayuca és a Santa Cecília piramisokat, az egyetemi város közelében pedig a Culcullco piramist. Aki teheti, nézze meg a Monte Alban (Fehérváros) nevű helységet. Egy vulkánláncolat túlsó oldalán fekszik, a hegyeket örök hó takarja. A város valamikor tele volt piramissal, gyönyörű palotával, amelyek Időszámításunk előtt,

111. az Időszámításunk utáni első évszázadokban épültek. Monte Albánban, amely Közép-Amerika ősi kultúrájának központja, találunk néhány, a mai napig is megfejtetlen hieroglifát.

Némi Irigységgel gondolunk azokra, akik abban a szerencsében részesülnek, hogy megláthatják ezi a szemet és lelket gyönyörködtető országot.

Labdajátékokat ábrázoló Maja-korabeli plakett