A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-24 / 12. szám

A CSEMADOK Központi Bizottságának állásfoglalása a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatával kapcsolatban és javaslata a nemzetiségi kérdés megoldására

Mi, a C semad ok tagjai, Csehszlovák la magyar nemzetiségű polgárai, munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüllek, kijelentjük, hogy teljes egészében egyetértünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi és januári ülésének, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januárt ülésének határozataival és az ezek következtében azóta beállt változásokkal.

Szilárd meggyőződésünk, hogy e határozatok hazánk felvirágoztatását, az emberek életének kiteljesedését és javát szolgálják. Az a demokratizálódási folyamat, mely megállíthatatlanul és visszavonhatatlanul kezdetét vette, tovább erősíti a szocializmus vívmányait, pozitív hatással van az emberek egymás közötti viszonyának alakulására, a népgazdaság fellendülésére, az éllamjogl kérdések rendezésére, a kulturális élet klbanta1- kozására.

Már ez a rövid, idő Is, amely azóta eltelt, hogy a párton belül a tények alapos elemzésére épülő és az egész nép érdekeit szem előtt tartó progresszív erő győzött, társadalmi életünk minden területén tükrözi, hogy — a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztésével — a kor követelményeinek megfelelő és a további fejlődésnek utat nyitó folyamat kezdődött el.

Megnőtt a társadalmi aktivitás, a társadalmi problémák iránti érdeklődés. A Központi Bizottság januári ülése áltál kitűzött célok új lendületet adtaik a munkáinak. A közérdek világos megfogalmazása pedig lendületet adott a társadalmi és politikai életnek. Ml, mint társadalmi szervezet, tudatosítjuk, hogy ebben az időben döntő fontosságú az átgondolt, a szocializmus és hazánk egysége szilárdítása céljának teljes mértékben megfelelő tömegpolitikai és felvilágosító munka. Munkánk fokozásával ehhez kívánunk hozzájárulni. Arra törekszünk, hogy a Csemadok tagjai és a csehszlovákiai magyar dolgozók világosan lássak és megismerjék a feladatokat, s ezek teljesítésébe — egész hazánk javára — minden erejükkel bekapcsolódjanak.

A CSKP Központi Bizottságának januári ülése megkezdte a nemzetiségi kérdések új alapokon való rendezését. Társadalmi életünk e fontos problémájának a teljes egyenjogúság és a demokratizmus szellemében való megoldása, mely most elkezdődött, a nemzetek és nemzetiségek Igazi internacionalizmusának elmélyítését célozza, közeledését, testvéri egységét erősíti. Az, hogy e folyamat élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll és integrálja a közös érdekeket, biztosíték arra, hogy sem túlkapásokra, sem formális vagy félmegoldásokra nem kerül sor. Csak a tényleges és teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúság lehet köztársaságunk egységének és erejének szilárd alapja.

Hazánkban nemzetek és nemzetiségek élnek. A nemzetiségi kérdés megoldása nem jelentheti csak a nemzetek egymáshoz való viszonyának megoldását, hanem a teljes egyenjogúság szellemében kell megoldani a nemzetiségek kérdését is.

Sajnos, az e területen jelentkező fogyatékosságokat nem tudták eltávolítani azok a pozitív határozatok sem, amelyeket az SZLKP Központi Bizottsága hozott az utóbbi éveikben. Ezeknek a határozatoknak a teljesítése minduntalan abba a nehézségbe ütközött, hogy végrehajtásuk nem tartozott a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe, az összállami szervek viszont a kérdéseket nem intézték. így olyan visszás helyzet állott elő, hogy az a Szlovák Nemzeti Tanács kapta feladatul a határozatok teljesítését, mely a gyakorlatban nem rendelkezik kelíő hatáskörrel. Ezért a Csemadok Központi Bizottságának az a véleménye, hogy az egyetlen vallóban méltó megoldás az ország föderatív alapdkon történő átrendezése, s ennek megfelelően rendezi a csehszlovákiai magyar és a többi nemzetiség éllamjogl helyzetét, az önigazgatás elvei alapján.

A Csemadok Központi Bizottsága azzal, hogy a kérdések megoldójának elősegítésére kezdeményező javaslatot terjeszt elő, bizonyítani kívánja, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB januári ülésének határozatait és az azóta beállt változásokat nemcsak örömmel és teljes egyetértéssel figyeli, hanem munkájával most és a jövőben is a legmesszebbmenőkig segíteni akarja.

I.

A nemzetiségek kérdésének megoldásában elért jelentős eredmények mellett súlyos hibák is vannak. E hibáknak fő eredője szerintünk az hogy:

— az Alkotmányban s más alapvető dokumentumokban a két nemzet mellett nincsenek feltüntetve egyenjogú társadalmi tényezőként a nemzetiségek;

— a nemzetiségek Jogi helyzete nincs törvényben meghatározva;

— a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányosan választott nemzetiségi szerveik és államjogilag biztosított nemzetiségi intézményeik.

Ennek következtében a nemzetiségeknek nincs meg a teljes egyenjogúságuk.

Világosan, ki kell hát mondani, hogy a nemzetiségek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elválaszthatatlan, elszakíthatatlan, szerves részét képezik. A nemzetiségek nemcsak mint egyedek egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoportok Is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságot nemzetek és nemzetiségek alkotják. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúak

A nemzetek és nemzetiségek teljes és tényleges egyenjogúságát az Alkotmányban kell biztosítani.

Alkotmány erejű törvényben kell egyértelműen és konkréten meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét.

1. Olyan nemzetiségi szerveket és intézményeket kell létrehozni, melyek az összállami szervek részeként az egyes nemzetiségek egésze nevében aktívan részt vesznek a politikai, közigazgatási, közgazdasági és államhatalmi szervek munkájában, és a nemzetiségek problémáinak megoldásában az önigazgatás elve alapján érvényesíthetik akaratukat.

Ennek biztosítása végett a legrövidebb időn belül:

aj javasoljuk a törvényhozó és végrehajtó szervek felépítésének megfelelően ezek szerves részeként a következő szervek és intézmények létrehozását:

— a Szlovák Nemzeti Tanácsban az SZNT nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből mint bizottsági tagokból, megalakítani a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságát; a Megbízottak Testületének keretében pedig létrehozni a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatalát (Povereníctvo);

— a Nemzetgyűlésben a Nemzetgyűlés képviselőiből megalakítani a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Bizottságát; a kormány mellett pedig nemzetiségi titkárságot létesíteni államtitkárral az élén;

— hasonlóképpen a kerületi nemzeti bizottságokban a kerületi nemzeti bizottságok nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből mint bizottsági tagokból, nemzetiségi bizottságokat alakítani; a kerületi nemzeti bizottságok mellett pedig nemzetiségi osztályt létesíteni;

— az állam és a nemzeti-territoriális, regionális költségvetések megvitatása és jóváhagyási folyamatában a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi 'bizottságait joga és kötelessége érvényre juttatni a nemzetiségek specifikus gazdasági és pénzügyi igényeit. Hasonló jogkörrel bír a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi titkársága és a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatala az egyes minisztériumok és megbízott hivatalok irányában az életszínvonal egész ország területén való kiegyenlítődése elveinek .szellemében.

b) javasoljuk a nemzetiségileg vegyes lakosságú járások új területi átszervezését:

Az 1900-ban, végrehajtott területi átszervezéskor kialakított üj járások akadályozzák a nemzetek és nemzetiségek közeledését és baráti együttélését. A nemzetek és nemzetiségek egységének elmélyítése helyett a nemzetiségi súrlódások alapjául szolgálnak. Fékezik e nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását, a párt és állami szervek határozatainak teljesítését. A gyakorlat azt bizonyltja, hogy azok a járások, melyek túlnyomólag egvnemzetiségűek, a politikai és gazdasági élet területén is jobban fejlődnek és eredményesebben működnek.

A politikai és gazdasági élet további javítása, csakúgy, mint a nemzetiségek kérdésének megoldása, tényleges egyenjogúságuk biztosítása szükségessé teszi a nemzetiségek által lakott területeken a nemzetiségi szempontból maximálisan egységes, kompakt területi egységek létrehozását a járások új területi átszervezésével, melyre a földrajzi feltételek is kedvezőek.

Ezzel egyldőben szervezetileg biztosítani a járásokban a nemzetek és nemzetiségek kisebbségben élő tagjainak egyenjogúságát.

c) javasoljuk a nemzetiségeknek a közügyekben való aktívabb részvétele érdekében:

— hogy a Szlovák Nemzeti Tanács minden bizottságába a képviselőkön kívül a nemzetiségek tagjai (szakemberek) mint bizottsági tagok is bekerüljenek;

— hogy a nemzetiségek tagjai az adott területen arányszámuknak megfelelően legyenek képviselve a központi, kerületi, járási és helyi választott és végrehajtó szervekben;

— nagy gondot fordítani — az arányszám szem előtt tartása mellett — a választott szervekbe javasolt képviselők kiválasztására Is, hogy felkészülten s aktívan képviseljék minden szinten a nemzetiségek érdekelt;

— a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács és a Csehszlovák Ifjúság! Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságán nemzetiségi osztályt alakítani, a többi társadalmi szervezet szlovákiai bizottságán magyar ügyek referensi funkcióját létesíteni.

Ezeknek az Intézkedéseknek a megvalósítása után a CSKP XIV. kongresszusának előkészítésével és az Alkotmány megváltoztatásának tervezetével kapcsolatban javasoljuk:

— az Alkotmányban leszögezni azokat az alapelveket, melyek biztosítják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának önálló fejlesztését és öntudatának elmélyítését;

— alapos politikai és szakmai körültekintéssel olyan alapvető elvek

kidolgozását a nemzetiségek jogi helyzetének meghatározására és Intézmények létesítését e jogok érvényesítésére, mely a leghatékonyabb megoldást biztosítja az önigazgatás elve alapján érvényesülő társadalmi és nemzeti egyenjogúsághoz; *T\

—• mindazoknak a törvényeknek és rendeleteknek a felülvizsgálását, \ melyeket 1945-től a magyar nemzetiségű polgárokkal kapcsolatban hoz- 1 tak, és a dlszkrlmlnáló törvények eltörlését. "

2. A nemzetek és a nemzetiségek Iskolai műveltségi szintje között jelentős különbségek vannak. A tudományos műszaki forradalom diktálta feladatok hiánytalan teljesítése, a demokratizmus elmélyítése megköveteli a nemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális életkörülményeiben mutatkozó különbségek megközelítőleges, de határozott

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségén ek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap.

Főszerkesztő MAJOR ÁGOSTON. Főszerkesztőhelyettes OZSVALD ÁRPÁD. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9. Postaitól C 398, telefon 533-04. Nyomja a PRAVDA nyomdaváll alat, Bratislava, Stúrova 4. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél kézbe sítő. Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz PNS — Ostredná expedícia tlaőe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kös, fél évre 39,— Kős, egész évre 78,— Kős. K-27*81191