A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-24 / 12. szám
kiegyenlítését, ami csakis az Iskolai műveltségi szintek közötti különbségek megszüntetésével valósítható meg. A Jelenlegi nemzetiségi iskolahálózat zömmel csak alapiskolai szinttel biztosítja a „minden gyermek számára egyenlő tanulási lehetőségek megteremtését“ anyanyelven. Az Ifjúságnak az anyanyelven történő II. ciklusú oktatásban való részvételé nem felel meg korunk követelményeinek, és ezáltal erősen fékezi az ekonómiai és a politikai kiegyenlítődés ámiyira szükséges folyamatát. A II. ciklusú iskolák hálózatának éz a hláriyóssága tovább növeli a közép- és főiskolai műveltségi szint között meglévő egészségtelen különbségeket. Hazánk zömmel magyarlakta területei fejlődésének egyik alapfeltétele ä nemzetiségi iskolák továbbfejlesztése. ÖsaiR az anyanyelven folytatott Oktató-nevelő munkával lehet biztosítani az egyén sokoldalú, harmoniküs fejlődését a szocialista hazaflság éá a proletár internacionalizmus elmélyítését. Az a nemzeti szempontokat figyelembe nem vevő gyakorlat, mely a nemzetiségi iskolák vezetésében uralkodik, a bizalmatlanság atmoszféráját szülte és elmaradottsághoz vezetett. Az iskolaügy a legsajátosabb nemzeti, a mi esetünkben nemzetiségi ügy. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a magyar iskolákat magyar iskolaügyi intézmények irányítsák és vezessék, mert csupán ez a biztosíték arra, hogy minél hamarabb felzárkózhassanak az egész hazánkban közös oktatói-nevelői célok hiánytalan teljesítésében. A magyar iskolaügy fennálló problémái megoldásának és további fejlődésének céljából Javasoljuk: — meg kell teremteni a nemzetiségi Ifjúság elhelyezkedésének és továbbtanulásának a nemzetekével azonos feltételeit és egyenlő továbbtanulási arányát. Rendelkezéssel biztosítani kell a magyar fiatalok arányos felvételét a főiskolákra; — kellő mértékben figyelembe kell venni a nemzetiségi iskolák kérdéseinek és irányításának gyakorlatában a nemzeti szempontokat; — ímeg keld teremteni a nemzetiségi iskolák vezetéséhez és irányításához, valamint sajátos kérdéseinek önálló megoldásához szükséges jogi feltételeket és az ehhez szükséges tudományos és kutató intézményeket; — a magyar nemzetiségű főiskolások és egyetemisták számának emelését (főleg műszaki irányzatokon) és a Magyarországon való továbbtanulás kérdését is minél hamarabb rendezni kell. 3. A nemzetiségek létének legsajátosabb kifejezője: saját kultúrájuk. Ennek fejlesztése és Irányítása minden egyes nemzetiségnek legsajátosabb érdeke. A nemzetiségek kultúrája specifikus helyet foglal el a csehszlovák kulturális kontextusban, mivel szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódik nemzetük kultúrájához és hagyományaihoz, — a ml esetünkben például az egyetemes magyar nemzeti kultúrához. Nagy figyelmet kell fordítani a nemzetiségek kultúrája további fejlődésének biztosítására, mivel ezen a téren a legérzékenyebbek az emberek. A kultúra és a nemzetiségek társadalmi életének fejlődése tudományos intézeteket és munkahelyeket igényel. Ezért javasoljuk: — a cseh és szlovák kulturális élet demokratizálódásával azonos alapelveket kell érvényesíteni a nemzetiségek kultúrájával kapcsolatban is. A nemzetiségek kultúráját úgy kell tekinteni, mint sajátos kultúrát, mely önálló, nem pedig a cseh vagy szlovák kultúrának magyar nyelven való tolmácsolása. A nemzetiségek kultúrája része a csehszlovák kulturális kontextusnak, de a saját egyetemes nemzeti kultúrájának is, mellyel elszakíthatatlan szálak kötik össze. Fejlődésének feltételeit anyagilag és káderszempontból intézményesen kell biztosítani; — szükséges ezért a nemzetiségi lét szükségleteinek megfelelő tudományos és kulturális intézetek, munkahelyek és intézmények létesítése; — a nemzetiségek kultúrájának gondozása és anyagi biztosítása szempontjából nagy feladat vár az ezért felelős állami intézményekre, és nemzeti bizottságokra, melyeknek e feladatot a nemzetiségek kulturális szövetségeivel közösen kell biztosltanlok. II. Meggyőződésünk, hogy az I. fejezetben felsorolt intézkedések nélkül a nemzetiségek kérdésének megoldása a félmegoldások stádiumában marad és helyzete továbbra is a demokráciával összeegyeztethetetlenül az egyéni jóakarattól és szubjektív döntésektől függ. • Meggyőződésünk, hogy ezeknek az Intézkedéseknek a végrehajtása és elveknek az érvényesítése az egység és összefogás leghatékonyabb megerősítője, a hazaszeretet legerősebb elmélyítője. Ezek az intézkedések közvetlenül és hatékonyan elősegítik a szocializmus építését, a CSKP Iránti bizalom megszilárdítását, a nemzetek és nemzetiségek közeledését, hazánk népei-egységének elmélyítését. A Csemadok Központi Bizottsága Javasolja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai képviselői a CSKP és az SZLKP KB az akciós programjában teljes felelősséggel nyilatkoztassák ki a csehszlovákiai magyar nemzetiség államjogi helyzetét. A párt akciós programján szlovák kommunistákból álló munkacsoportok dolgoznak. Javasoljuk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, hogy a párt magyar és ukrán nemzetiségű tagjaiból állítson fel egy munkacsoportot, és bízza meg, hogy dolgozza ki az akcióprogramnak a nemzetiségek kérdéséről szóló részét. III. A Nemzeti Front és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek hazánk társadalmi életének fontos szervei. Az a demokratizálódás, amely a CSKP KB januári ülésével egész népünk javára megkezdődött, tág teret biztosit a társadalmi szervezetek aktív munkájának, £s lehetőségeket arra, hogy a társadalmi szervezetek összhangban legyenek az élettel, kifejezzék a szervezet tagságának nézeteit és érdekelt, s ezáltal SZLOVÁKIA ÁLLAMJOGI HELYZETÉNEK RENDEZÉSÉRŐL TANÁCSKOZTAK A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSÉN. FrantiSek Barbírek miniszter, az SZNT alelnöke, a Szlovák Tervhivatal elnOke felolvasta az SZNT eddigi elnökének, Mlchal Chudfknak levelét, melyben lemond elnöki tisztségéről, valamint SZNT elnökségi tagságáról. Ezzel kapcsolatban OndreJ Klokoö képviselő Javasolta, hogy az SZNT plénuma a lemondás formáját ne fogadja el, hanem a bizalom elvesztése miatt hívja vissza funkciójából Mlchal Chndikot. a társadalmi élet és az egész társadalom igényeinek, szükségleteinek és céljainak megfeleljenek, a társadalmi élet szervezőivé s a legszélesebb rétegek mozgósítóivá váljanak. A csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai és államjogi kérdéseinek megoldása szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy a Csemadok, mely Dél- Szlovákla minden magyarlakta községében működik, az eddigieknél is hatásosabban segítse elő a párt politikájának megvalósulását a magyar nemzetiség körében. Fő feladatunknak tekintjük tagságunk és a csehszlovákiai magyar dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a párt és a köztársaság iránti hűség és odaadás elmélyítését, a proletár internacionalizmusból fakadó szocialista hazafiság és egészséges nemzeti öntjwftt fejlesztését. Minden munkánk célja népeink egységének megszilérditSa s a népgazdasági feladatok teljesítésének elősegítése. Tudjuk, hogy a múltban keletkezett hibák és ferdeségek eltávolítása kemény munkát, meggondoltságot, türelmet és egységet követel. Csehszlovákia nemzeteihez szilárdan felzárkózva, egységben, becsületesen fogunk dolgozni a szocializmus, a nép javáért. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága Március 19-én a CSISZ Szlovákiai KB, a Csemadok KB, a Szlovákiai Írók Szövetségének Magyar Szekciója, a Szlovákiai Üjságfrók Szövetségének Magyar Szekciója és a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub koszorúzás! ünnepséget rendezett Bratislavában a iigetfalusl parkban levő Petőfi szobornál. A koszorúzás! ünnepségen Dnray Miklós, a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub vezetője, Vladimír BorodovCák, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai KB titkára és dr. Szabó Rezső, a Csemadok KB vezető titkára mondott rövid ünnepi beszédet.
