A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-03 / 9. szám
Dr. Ivan Novotnjj főorvos és Safranková fődpoiónő fa bratislavat kijózanító állomás dolgozói] Alojz Krtian a bratislavat VNB kereskedelmi osztályának vezetője I ’randi Sándor és Tóthpál Gyula (1) felvételei lső nap a topfiz szemű nagyabb töltött bő edénnyel bort este a borra szoanjazönak, ki bíbor-meleg pfirfikba öltözött: ringott vele a hegy, az égnek ütközött. £s remegtek narancszínű ködők, s megzendült a világ, mint zeng a dob; piros angyal táncolt a Lót fejével.“ (Sinka István: Lót és leányai) Tehát már Lót Is. Sót amennyiben hinni lehet a bibliának ő előtte már Noé Is megkóstolta a szőlő levét. Később a kánál menyegzőn meg maga Jézus csinált bort a vízből. (Elme csodának manapság Inkább fordítottja esik meg elég gyakran, tudniillik, Ihogy a borból csinálnak vizet haszonleső násznagyok és kocsmárosok). Mindenesetre: hagyományokban nincs hiány. Ittak már a görög istenek és a megtstentllt római lmperátorok, a francia Lajosok és az orosz rettenetes Ivánok, az osztrák császárok és a magyar királyok, és a királyok mellett „az istenadta nép“ Is Ivott minden időkben, ha volt mit ilnnía. Ám hitelt érdemlő források szerint soha annyit még nem ivott az ember, mint éppen a ml időnkben, a 20-ik század második felében, ebben az ún. atomikorban. S egy idő óta egyre többen tiltakoznak a szeszes italok mértéktelen fogyasztása ellen. A tiltakozással párhuzamosan szaporodnak a szeszgyárak és a szőlőültetvények. Igyunk hát vagy ne igyunk? — ez itt a kérdés. „Vizet prédikál és bort iszik“ — járta hajdan a mondás. Mit szóljunk a mai gyakorlathoz, amikor állami szeszgyárak ontják a pálinkát s ugyanakkor állami pénzen folytatunk antialkoholista propagandát? Amerikában épp úgy, mint nálunk ... „ökör iszik magában" Az ember társas lény kétségtelenül. Csak születni ős meghalni képes egyedül. Minden egyéb tevékenységéhez társakat keres. Ha nem talál társra, boldogtalan. Az Ivásra ez többszörösen érvényes. Ma már el sem képzelhető olyan társas összejövetel — eltekintve a politikai és termelés! értekezletektől, gyűlésektől — ahol hiányoznék a bor vagy a pálinka. Pontosabban: Ilyesmit csak elképzelni lehet. Végül megállapítani la nehéz, az Ital van-e a társas összejövetelekért, vagy fordítva. Manapság ha két Jó barát találkozik, második kérdésük: mit iszol? Kivétel, 'ha a jó barátok, mondjuk, erdőben találkoznak, ami elég ritka eset. Gyakoribbak a kávéházakban, presszókban vagy falusi kocsmákban való találkozások. S minthogy az emberek mégsem ülhetnek állandóan kávéházakban, kocsmákban, pénzt is kell keresniük, viszont az italról erre az Időre sem kellemes lemondani, kitalálták hát a névnapi, születésnapi és egyéb ünnepségeket. Mindenkinek van névnapja, születésnapja és egyéb ünnepe ami jő ürügy a kollektív Ivásra. Hiszen csak „az ökör iszik magában“.
