A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-25 / 8. szám
A FEBRUÁRI GYŐZELEM 20. évfordulóiéra 1948 februáriéban véglegesed eldőlt haliakban a hatalom kérdése, a hatalom a munkásosztály kesébe ment át. A történelmi februári győzelem tehát határkő volt népeink életében, mert eleknek ai eseményeknek a következtében hazánk népei véglegesen és visszavonhatatlanul elindultak a szocializmus építésének útján. A Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztály, parasztság és haladé" értelmiség évtizedes harcát siker koronázta, leszámoltunk azokkal a hazai reakciós erőkkel, melyek visszafelé akarták forgatni a történelem kerekét. Ezeknél az eseményeknél a burzsoázia olyan erőnek mutatkozott, mely nem állhat az ország élén, nem dolgozhat együtt a néppel. A valódi demokratikus forradalom egyetlen képviselője csakis a kommunista párt volt, mely a felszabadulás első pillanatától szem előtt tartotta a kassai kormányprogram következetes megvalósítását. A februári győzelem után népünk egész figyelmét a népgazdaság fejlesztésére irányította és igen rövid időin bőiül végrehajtottuk a mezőgazdaság szövetkezetesítését, »ml lehetővé tette, hogy teljeean áj alapokon induljon meg a falu gazdasági, politikai át kulturális álete. Hatalmaz láptakkal fejlődött iparunk, mely ma eok iparágban az egy tőre eső termelás területén igen előkelő helyűt foglal al a világranglistán. Ezzel párhuzamosan nőtt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi tekintélye. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a szocialista tábor szerves része, aktívan harcol minden formában a békéért, a nemzetek biztonságáért, Önzetlen támogatást nyújt a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, köztük a vietnami népnek az imperialisták elírni harcban. Következetesen teljesíti ezáltal internacionalista küldetését, mely pártunk politikájának megalakulásától kezdve vezérfonala volt. Ha ma a hűaz év alőtti februári események politikai Jelentőségét méltatjuk, akkor la kell szögeznünk, bogy a februári győzelem döntően összefügg a nemzetiségi kérdés következedet marxista—leninista megoldásával, azzal a ténnyel, hogy a februári események következtében ét ha lázára a csehszlovákiai magyar dolgozók teljesen egyenjogú polgáraivá váltak hazánknak. Csehszlovákia Kommunista Pártja a hatalomért folytatott bare befejezése után, azonnal hozzálátott a nemzetiségi kérdés gyakorlati megoldásához. Ezekben a napokban tehát tudatosítani kall minden csehszlovákiai magyar dolgosának, hogy szabad és boldog életünk, tartalmában szocialista ás tormájában nemzeti kultúráink szabad fejlődén} szorosan öszszefttgg a februári győzelemmel, összefügg a párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesítésével a társadalmi élet minden területén. Tudatosltazetköxlség alkotja. A nemzetiségi kérdés gyakorlati mogoldása csakis egy olyan társadalmi rendszerben lehetséges, melynek vezető ideológiáját a marxizmus—leninlzmui él politikai alapját a proletár nemzetköziség alkotja. A nemzetiség kérdése gyakorlati megoldása törvényszerű folytatása annak as évtlzides harcnak, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vívott a szociális haladásért 6a Csehszlovákia nemzeteinek egyenjogúságáért. Ennek a politikának folytatása az a nagyarányú iparosítás, melynek tanúi voltunk áz vagyunk Szlovákiában, melynek részese az ország magyarlakta dáll vidéke 1*. Ezt a fejlődést főleg az Iparban dolgozók számának emelkedése blznnyftfa fényesen. 1948-ban pl. az Iparban mindössze 22 782 személy dolgozott, 1988-ban már ez a s iám 77 000-re emelkedett. Szlovákia Iparosításinak folyamán a rozsnyél, losonci, rimaszombati, kassal, komáromi Járás Ipari-mezőgazdasági járásokki vált. Eisal egyidőben a többi Járásban lt Jelentős szerkezeti változásokra került sor az Ipar Javéra. Különösen 1980 túl volt rohamosabb a fejlődés, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatban tűzte ki Dél-Szlovékia további Iparosításának programját. A gazdasági eredmények mallett nagy sikereket értünk el a magyar lekolahálosat kiépítésében. Teljesen kiépült az alap- és középiskolák hálózata, állandóan fejlődik a szakiskolák hálózata, mely a SZNT Megbízotti Hivatala terveinek alapján 1989-ig eléri az országos szintet. Ezzel együtt fejlődik a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrája és társadalmi életének minden mái szakasza is. A nemnatlségi kérdés marxista—leninista megoldásén keresztül tehát kidomborodik a februári eteményak Internacionalista Jellege, mert ezek tették lehelévé, hogy hazánk nemzetei ée nemzetiségei egységben és testvéri barátságban építsék közős hazánkat, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot Ezeken az alapokon erőaődlk ma Is hazánk népeinek erkölcsi és politikai egysége és fejlődik a közős alkotó munka, a közös cél a szooializmus építése érőnkében. A februári győzelem azonban nemcsak belpolitikai szempontból bírt nagy Jelentőséggel De ezzel egyidejűleg lényegeién hozzájárult e szocialista világrendszer kialakításához éz egységének megszilárdításához. Február véglegesen pontot tett annak a kérdésnek a stégére, hogy milyen lett Csehszlovákia külpolitikai orientációja. A Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság képezi külpolitikánk alapját, mert a Szovjetunió volt mindig az egyetlen hatalom, mely ószintén támogatta a harmincas években a köztársaság védelmét és később hazánk népeinek harcát a fasizmus ellen. Az „Örökké a Szovjetunióval és tuba másként“ goitwaldi Jelszó népeink él»téne’< tartalmává vált. A Szovjetunió önzetlen segíts ágér 3 támaszkodva verte vissza dolgosé népünk a második világháború befejezése után a reakciónak a kaoltallsmua visszaélUtésárs Irányúié minden ideérlatét. A Szovjetunió önzetlen eegíteége húzta keresztül 1947-bivn a reakciónak azokat a mesterkedéseit, melyik a köxeltátásban mutatkozott hiányokat igyekeztek kihasználni. Ezekben az időkben a Szovjetunió segítsége 800 ezer tonna búza formájában nyilvánult meg. Minden második nap azovjet búsából készült kenyér került a dolgozók asztaléra. Erre a baráti segítségre támaszkodva építette dolgosé nőnünk sikeresen a szooializmus alsóját a további években Is. 1948 februárjában népünk kifejezésre tuttatta, hogy nem akar semmilyen kőrösség»‘ vállalni a nyugati hatalmakkal, melyek a harmincas ávrkben kiszolgáltatták Hitlernek a Csehszlovák Köztársaságot és mérhetetlen szenvedést zúdítottak Csehsz’ovékia népeire. Igen, basánk védelmének kérdésében és nemzetgazdaságunk fejlesztésének terveiben mindig a Szovjetunió és a szocialista tábor országéira támaszkodunk, s e kőlcsöuós barátság egyedüli biztosítéka békés életünknek. A győzelmei februártól élteit Id ős rak bebizonyította, hogy helyet volt az út, melyet választottunk. Az egész február utáni fejlődés, népünk munkaeredményei igazolják Csehszlovákia Kommunista Pártja politikáiénak helyességét. Igazolják ezt azok a hatalmat eredmények, melyeket ez Ipar ót mezógazdeság területén elértünk. Ezért ma, amikor a februári győzelemről emlékszünk, február hagyományénak újabb leiketedésre kell terkentento bonnünket az épftó munka területén, szükséget még Jobban tudatosítani azt a meggyőzódétt, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének feladatat Igen nagy Jelentóeégüek, nemcsak hazánk népei életszínvonalának emelése szempontjából, de az egész szocialista tábor további gazdasági erősítése szempontjából Is. Szükséget főleg, hogy társadalmunk minden egyes tagja tudatosítsa felelősségét, hogy igényes legyiTn önmagéval ée másokkal szemben, hogy társadalmunkban még Jobban megszilárduljon az elvtársi összetörtéé. VARGA JANOS RYL MARIANNA Szerencsés véletlen, hogy életrajzomat a dicső dátummal kezdhetem: Losoncon születtem 1948. február 25-én. Kislánykor! fényképem fekszik előttem: a kedvelt pionír egyenruha, boldog mosoly, nagy cserép virág. A tízéves évforduló alkalmából a nyilvános nagy iskolai ünnepélyen leptek meg kedves felköszöntővel osztálytársaim. Azt hiszem, titokban kissé irigykedtek is, amiért ők csak egészen közönséges napon születtek.- A huszadik évfordulót örömteljes és bizakodó hangulatban ünneplem mint a Safarik Egyetem Filozófiai Fokul'.ásának másodéves hallgatója, örülök, hogy nemsokára én is tovább vezethetem ifjúságunkat azon az úton, amelyen hazám népei 1948. február 25-én elindultak. KRAJCSI SZONYA Felnőtté érett, komoly lány, kenyérkeraső.- Örömmel gondolok vissza az eltelt húsz évre, habár bőven kijutott a szomorúságból, bánatbél is. Hamar elvesztettem az édesanyámat.- Munkám mellett a spor.ot kedvelem a legjobban. Számomra is jelentős évforduló lesz a február. Az államosítás a mi életünkben Is jolontős változást hozott. Február 26-án leszek húszéves, és boldognak tudom magam. Az élet szép, mert vál ozatos, s mert... annyi minden vár még reám. Itt a klub, a röplabda, az olvasás, a já barátnők és a rendes fiúk... no meg titkos vágyam teljesülése: tovább szeretnék tanulni. Tanító akarok lenni. IVANYICS ILONKA A Leszenyet AUctml Gazdaság dolgozója. 1948. február 29-én született. Mosolyogva válaszol kérdéseinkre.- Tudja-e. Ilonka, mit köszönhet a Győzelmes Februárnak?- Mindent, mindazt, amiben nekünk, fiataloknak, de az egész társadalomnak is részük van: a munkát, a biztos megélhetést, a nyomor, és a munkanélküliség felszámolását, gazdasági és kulturális életünk előrehaladását.- -Mit üzen a többi húszéveseknek, és általában a fiataloknak?- Tartsanak össze, mert csak közös erővel érhetik el céljukat. Dolgozzanak és éljenek úgy, hogy méltók legyenek a Győzelmes Február vívmányaira. BALGA ISTVANNÉ Február 18-án töltötte be huszadik életévét.- Nevezetes dátum marad számunkra 1948. február 2i-ike. A Balga család kitelepítésre volt Itélvo. Már httek óta becsomagolva várták az indulóit... 1948. február 25-én megjött az Írás: Nem kell elhagyni Csábot, a szülőfalut... Ennek köszönhetem, hogy Pisla felesége lehettem. Szorgalmaz, dolgos szüleim vannak. Mind a négy lányukat bactütatezen, bútorral adták férjhez. Legidősebb tanító fiúknak már házat építettek. Ma-Suknak úgyszintén. Tavasszal pitik a harmadik házat egy másik fiúk részére. Anyásommal élünk hármasban a szép, tágas, csábi lakásban, megelégedetten boldogan. A Cs: I) szlo/'i'klai Magyar Dolgozók Kulturális Sitttvo'uíigfur'k lu:I;t<ipj«i. .'ink id i iicl ini vasíírn.a|). J'nsziirkosz.tä Major Ágoston. Kos irko;7,töín'ly<>tli>s Ozsvald Árpiid Szorkosztósóg Ura ti slava. losen ;k dia 0, rostaflók C :396, t ’ufón 533 04. Nyom in a IT6 VIIA nyomd a Vílllíilat, Bratislava. Stúrovn <1. T<»rj«»zti n Posta JlfrlajmoirjAlnta, olftfi/.oti :.'ki:t >elfogni! tnl.idon postahivatal ós lovólkSzimsttő,. KülfOUIrsi szoigfiló olcMlzotí: kot «llntnz l’NS l'i‘;tredriá e*inxlfcrt llafts. Bratislava, Cottwnldovo ti A ni. 4fl VII. Klftflzsi'-ó'Si tlfj negyed 6vrt* 19,‘>0 Kós, föl Ovr.; 39, - «&?, ogész évre 78, - KCs. K 27*81110
