A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-23 / 30. szám
Raduka folán: „Jöttek és leszedték a tetőt“ Mátis Tamás HNB-elnök: „A bontási engedélyt az elődöm adta ki“ „Én jelenleg nem panaszkodhatom rá“ — mondotta az óvoda igazgatónője. 7k\v\m ú t „Felszólítás I“ Domonkos Ernő és Béla a 187-es házszám tulajdonosai felszólítjuk Raduka Jolánt, hogy lakásról gondoskodjon magának, mert a házra a bontási engedélyt megkaptuk. A ház a legrövidebb időn belül lebontásra kerül. Vefké Blahovo 1963. IV. 28. — Mit tett a felszólítás után? — Mit tehettem? Hova mehettem? A HNB kiadta a bontási engedélyt anélkül, ihogy nekem és a gyerekeimnek legalább egy szobát biztosított volna. Mit tehettem? Vártam, hátha lesz annyi emberség bennük, hogy nem bontják le a házat a fejem fölül. — Lebontották? — Ml az hogy!__ ■ A NEMESABONYI ÖVÖD A. RADUKA JOLÁN (Radukáné — ahogy a faluban hívják őt), az óvoda takarítónője és pesztonkája ül az alacsony gyereklócán, kezét a mellére szorítva. — El tudják képzelni, mit éreztem akkor? ’Jöttek és leszedték a tetőt. Ott maradtam két gyerekkel a szabad ég alatt. Éjjel zuhogott az eső. El tudják képzelni? Ennek már több mint két éve. Az asszony sír. ■ A NEMESABONYI HNB IRODÁJA. MÁTIS TAMÁS ELNÖK BESZÉL: — Azt a bizonyos bontási engedélyt még az elődöm adta ki. Radukáné azután itt lakott az óvoda mellett, a HNB épületében, de mivel az épületet javítottuk, innen is ki kellett neki menni. A Hódos-féle konflskált kulákházban kapott egy szobát és egy előszobát. Persze annak idején hallani se akart róla, hogy oda költözzön és azóta sincs egy nap nyugtom ettől az asszonytól. Tegnap is itt jártak a csendőrök, mert összeverekedett a szomszédokkal. Mert hogy tisztán lásson az elvtárs: nincs még egy Ilyen nagyszájú, összeférhetetlen nő a faluban. Nem tisztel az égvilágon semmit, akit ez a szájára vesz, annak régen rossz. Lehetett volna már lakása is, ha nem ilyen összeférhetetlen, de elég, ha a tanács előtt megemlítem a nevét, elvtársak, mondom, tárgyaljuk már le a Radukáné lakásügyét — a tanácstagok kilencven százaléka veszi a kabátját és indul haza. ■ — Sok a panasz, Radukáné. — Milyen panasz? Hogy nagy a szám? Hogy nem tisztelem őket? Miért tiszteljem őket? Azért, mert dobálnak egyik lakásból a másikba, mint a rongyot, mert csak ígérgetnek, ígérgetik a lakást, azután becsapnak? Azt mondták, a Zöldkereszt mellett építenek nekem egy szoba-konyhát, kiásatták velem az alapot, aztán nem lett belőle semmi. Elmehet megnézni, még mindig ott van kiásva. Ketten ástuk a tizenöt éves fiammal. Se lakás, se a munkát nem fizették meg. Azt ígérték, hogy ha a szövetkezet felépíti az új darálót, a régit átépítik lakássá. Felépült az új, a régibe az elnök úr disznókat tetetett. Hát ezért nagy a szám, ha tudni akarják... 1 ■ MÁTIS TAMÁS ELNÖK: — A Zöldkereszt-épülethez valóban hozzá akartunk toldani egy szoba-konyhát, az is igaz, hogy Radukáné már az alapot is kiásta, de amikor a szövetkezet elnöke tudomást szerzett róla, leállította a dolgot. — Miért? — Azt kérdezze meg tőle. rácz Péter, szövetkezeti elnOk: — Hogy miért tiltottam meg? Mivel a Zöld.kereszt-épület a szövetkezet tulajdona, valamikor ott volt a szövetkezeti iroda, egyszerűen nem engedjük, hogy magánlakást építsenek a mi épületünk mellé. — A telek kié? — A telek? Községi. Domonkos Ernő Domonkos Béla“ ISMÉT A HNB-ELNÖK: — Egyszerűen únom már, hogy mindenki cselédje legyek, hogy ide járjanak veszekedni velem az irodára. Évekig dolgoztam, a Járási nemzeti bizottságon, voltam a dunaszerda'helyí városi nemzeti bizottság elnöke, sehol annyi bajom nem volt, mint itthon. Pedig például Dunaszerdahelyen valami 170 cigánycsaládnak kellett megoldani a lakásügyét. Olyanok Jönnek velem veszekedni lakás miatt, erős, fiatal, egészséges emberek, akik a község érdekében egy keresztbeszalmát nem tettek még. Dehát neki lakás kell, sőt, disznóól kelII... Megtesz az ember, minden tőle telhetőt, mégse jó. Azt sem tudom, honnan kapom a nyomást, csak érzem az ellenségeskedést a hátam mögött. Nincs semmi egység ebben a faluban, a lakosság valahogy két részre szakadt, a szövetkezetlekre és a szövetkezeten kívüliekre. A szövetkezet jól működik, harminc korona a munkaegység értéke, az emberek gazdagodnak, építkeznek és ... ellenségeskednek. A tanácsban sincs egység, ott is mindenki a saját érdekeit képviseli. Higgye el, éjszakákat nem alszom. Én a Jó tanácsot a gyerektől is elfogadom, dehát mégse lehet itt dzsungel... I Pedig, hogy élhetnének! Jómódban, békességben. Hiszen akad szövetkezeti tag, ahol a család egyhavi pénzbevétele eléri a hatezer koronát... ketten keresnek. ■ — Mennyi a havi jövedelme, Radukáné? Nyolcszázötven korona a gyereksegéllyel együtt. „ALULÍROTT RADUKA JOLÁN, nemesabo NYI LAKOS, kérelemmel fordulok a tisztelt HNB tanácsához, hogy javasoljon szociális segélyt családom eltartására ... két kiskorú gyermekem van, az én keresetem is elég alacsony ahhoz, hogy családomat rendesen eltarthassam.“ — Ml történt a kérvényével? — Elutasították. — Visszatérve a Radukáné-ügyre — folytatja Mátis elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke Kántor József: „Azért talán őt is meg lehel érteni“ hét 6
