A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-10 / 50. szám
A HÉT NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYE ,f)Č| ez Is érdekes lenni. A víz szónak a magyarban Is van folyó Jelentése, hiszen a nép úgy mondja, hogy a Vág vize, Nyltra vize, Tisza vize. Ezt a szemléleti egyezést Is aligha lehet másképp magyarázni, mint az oszétok és magyarok őseinek intenzív érintkezésével. Végül még hozzátehetjük, hogy a délorosz síkságok nagy folyója, a Don, ezek szerint szintén alán elnevezésű, s a névadó alánok szemében nem volt más, mimt a Folyó, a Víz. A Kaukázus déli oldalán, Grúziában bandukolunk már órák hosszat a Fehér-Aragvl hegyi folyócska völgyében. A szubtropikus nap Irgalmatlanul tűz, s nem ártana egy kis pihenő. Vezetőnktől, egy tipikus grúz lánytól tréfából megkérdezem, messze van-e még a legközelebbi aul, ahogy a kőből rakott, lapos tetejű házak halmazából álló kis hegyi falukat a Kaukázus egyes vidékein nevezik. A déli vérmérsékletű lány sértődötten megjegyzi, hogy őnáluk faluk vannak és nem aulok, mint a mohamedánoknál. Erre én ártatlan képpel: „De hiszen már Ázsiában vagyunkl“ A lány ezt nem ismerte el, és ingerült büszkeséggel udvariatlanul azt válaszolta, hogy az én őseim még fán laktak, amikor őnekik imár államuk volt. A visszás helyzetet látva egy kollégám is bekapcsolódik az eszmecserébe, s mulatva az egészein, védelmemre megjegyzi, hogy aligha, mert az én őseim lóháton jártak. Igaza volt a lánynak régi államiságukat illetően. Nyugat-Grúzia területén már az időszámításunk előtti VI. században volt egy grúz állam, az i. e. IV. században a Az ordzonikldzsei mecset Ez a bácsi még „nem egészen“ száz éves terület keleti részén is megalakult egy grúz királyság. Az i. e. I. században Róma fennhatósága alá kerültek, és 337 táján közvetlen a görögöktől vették át a kereszténységet. A grúzoknak igen régi az írásbeliségük Is. Ez egészem a pogány Időkbe nyúlik vissza, de az államvallássá lett kereszténység a pogánykor irodalmi termékeit teljesen megsemmisítette. Méltán büszkék a grúzok régi államiságukra és írásbeliségükre. Államiságukhoz ugyan nem, de írásbeliségük továbbfejlesztéséhez mi magyarok is hozzájárultunk. A XVII. században a három tartományra szakadt Grúzia egyik részében a rendkívül művelt Artstl volt a király. Ez meg akarta honosítani Grúziában a könyvnyomtatást, ezért írt Amszterdamba, ahová akkoriban a világ minden tájáról fordultak azok, akiknek nyomdára volt szükségük. Az amszterdami polgármester az ott működő és már Európaszerte ismert Mtsztőtfalust Kis Miklóst ajánlotta a királynak. Mlsztótfalusi a megküldött irásminta alapján betűket metszett a grúzoknak. Ezt a feladatát annyira alkotólag teljesítette, hogy a lényeget megtartva, szebbé módosította a grúz betűket. Mikor a király 1686-ban a kész betűket megkapta, nagyon megörült, s őrömmel hagyta Jóvá a módosítást. Nyomtatott betűik Igen szép alakját a grúzok tehát a legnagyobb magyar nyomdásznak köszönhetik, annak, aki kora legigényesebb rendelői részéről is nagy megbecsülésnek örvendett; a pápa is, annak ellenére, hogy Misztőtfalusi kálvinista volt, vele metszetett betűket, és betűiről az ellenséges érzületű jezsuiták is elismeréssel nyilatkoztak. Megjegyezhetjük még, hogy Misztótfalusit a Kaukázusból a grúzokéhoz hasonló kéréssel az örmények is felkeresték. A grúzoknak van egy világklaszszikus számba menő költőjük. Sota Rusztavelt a neve, és a XII. század fordulóján uralkodó híres Tárnám királynő udvarában élt. Elbeszélő költeményéhez, A ttgrtsbörös lovaghoz maradandó értékű *1- lusztrációkat, a legjelentősebb magyar illusztrátorok egyike, az alkotó élete nagy részét hazáján kívül töltő és Arany, Petőfi, Madách művei illusztrációinak révén otthon is Jól ismert Zichy Mihály készítette. Végezetül hadd említsek meg még egy magyar—kaukázusi vonatkozást. A Duna—Tisza közén az árpádházi királyok török nyelvű kunokat telepítettek le. Ezek nevét őrzi a Kiskunság és Nagykunság tájelnevezés. Századok folyamán beolvadtak a magyarságba, de nyelvükből nemzedékről nemzedékre szállt hagyományként a kun miatyánk. Ezt a miatyánkot mondta el egy rádióadás alkalmával egy kunsági öregember. Nagy volt a budapesti rádióban a meglepetés, amikor valahonnan a Kaukázusból az egyik török nyelvű nép tagjai Jelentkeztek, hogy véletlenül sikerült megfogniuk a Kossuth Rádió adását, s onnan számukra érthető szöveget hallottak. Dr. Sima Ferenc Tbiliszi, háttérben a citadella KÉRDÉSEK: 1. A Szovjetuniónak több mini 250 millió lakosa van. Ezek több mint 50 nemzethez és nemzetiségi csoporthoz tartoznak. — Melyik o Szovjetunióban élő népek kOztil a legnagyobb, legnépesebb? 2. A Szovjetunióban több, a magyarral rokon finnugor nép és népcsoport él, a nagyobb lélekszámúak autonóm köztársaságokban, a kisebbek nemzeti körletekben. — Soroljon fel legalább egyet ezek közül a finnugor népek közül. 3 Melyik a Kaukázus legmagasabb (5633 m) csúcsa? m o 1-13 Ul O N r O w. O N 3........... ra
