A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-26 / 48. szám

„Legfőbb elvem: nem szabad, hogy az emberek, vagy az esemé­nyek lehengereljenek ...“ írta Ma­ria Sklodowska, ez a csodálatos tehetségű lengyel nő, aki francia férje nevén, mint Madame Curie Ismeretes az egész világon. És va­lóban, e mondat jellemezte Mada­me Curie életét; az új elemek felfedezésével, a rádloaktlvltás ta­nulmányozásával kapcsolatos szi­szifuszi munka, férje tragikus ha­lála, a világháború stb., nem tudja megtörni e tudós nőt, aki a törhe­tetlen akaraterő és a céltudatos kutatómunka példaképe. Száz éve, 1867. november 7-én született Maria Sklodowska egy varsói gimnázium matematika-fizi­ka szakos tanárának családjában. Mint fiatal lány órákat ad, neve­­lösködik egy műveletlen családnál, majd egy keserves\szerelml csaló­dás után Párizsba megy tanulni. Itt megpróbáltatásokkal, nélkülözések­kel teli napok következnek a fiatal lányra. Éhezik, fázik. A legnagyobb szükségben — mikor már arra gon­dolt, hogy abba kell hagyni a ta­nulmányait — ösztöndíjait kap, amelyet egy barátnője eszközölt ki számára. 1894-ben egy baráti társaságban megismerkedik Plerre Curievel, aki tisztelete jeléül megajándékozza őt egyik legújabb munkájának külön­nyomatával. Maria megllletődve tartja kezében a vékony füzetkét, s többször is elolvassa az ajánlást, melyet Curie vastag betűkkel írt a cím alá: „Sklodowska kisasz­­szonynak mély tisztelettel és barát­sággal.“ Töobször találkoznak, s végül 1895 nyarán az anyakönyv­­vezető előtt állnak. Maria Sklodow­ska diáklányból Marie Curie lett. Plerre és Marle egy dűledező fészerben, a legkezdetlegescob fel­szereléssel, éjt nappallá téve láza­san dolgozik. Ha egyszer másszor fel is kerekednek egy-egv kerék­pártúrára, alig gyönyörködnek egy kicsit a táj szépségében, már s sietnek vissza munkájukhoz. És e dűledező fészerben felfedezik azt a két sugárzást kibocsájtó új ele­met, melyek közül az egyiket Marie Sklodowska hazájáról, Lengyelor­szágról polonium-nak (Lengyelor­szág latin neve Polonia), a másikai pedig radium-nak (a sugár latinul radius) nevezitek el. Marie Curie az anyagoknak azt a képességét, hogy minden külső behatás nélkül sugarakat bocsátanak ki magukból rádloaktlvltás-,nak, magukat az ilyen anyagokat pedig radioaktív anyagoknak nevezte (ami annyit jelent, hogy sugarakat képesek ki­bocsátani). A radioaktivitás rövid idő alatt a fizika önálló szakterületévé fej­lődött. Az orvostudományban Is nemsokára a rádium fontos segéd­eszköz lett a rosszindulatú rákos raganatok gyógyításában (az ün. „Curie gyógymód“). Az üzletembe­rek is megmozdulnak, a rádium Ipari keretek között történő elő­állítását kezdik mérlegelni. Fran­cia vállalkozók rádlumgyér alapí­tását tervezik. Amerikából Is érdek­lődnek a rádium előállításának 'eljárása felől. A Curie házaspár sok pénzt kereshetett volna, ha megszerzik a rádium gyártási eljá­rásara vonatkozó szabadalmat. De ők egy pillanatig sem töprengenek ezen. így tehát kutatásaik eredmé­nyeit és módszereiket minden kor­látozás nélkül a világ elé tárják és folytatják munkájukat a nyomo­rúságos laboratóriumban. A súlyos anyagi gondoktól 1933- foan egy Stockholmból érkező levél szabadítja meg őket, amelyben tu­domásukra hozzák, hogy fele fele arányban Becquerel francia kémi­kussal együtt, a Curie házaspár nyerte el a fizikai Nobel-dijat és laboratóriumot kap a párizsi Sor­bonne egyetemen. * Marla Curie volt az első nő a világon, aki a Nobel-díjat, ezt a maga3 tudományos kitüntetést meg­kapta — méghozzá egészen fiata­lon, éppen fél évvel doktorrá ava­tása után. 1906. április 19 én szörnyű csa­pás zúdul a Curie családra — Pierre Curie tragikus körülmények között szörnyethal. Lovak patái zúzzák szét a kitűnő férj, család­apa és neves kutató koponyáját. Madame Cur.e számára férje vá­ratlan, borzalmas halála rendkí­vül súlyos csapást jelent. Mégsem roppan össze a szenvedés súlya alatt. Átveszi férje tanszékét és továbbviszi -a közÖ3 kutatásokat. Emellett teljes figyelmet fordít köt lányának nevelésére is Részt vesz a fiatal tudósok képzésében, foly­tatja a rádloaktivttásra vonatkozó, kutatásokat. 1911 decemberében Madame Cu­rie megkapja a kémiai Nobel-dijat. Ez volt a második természettudo­mányi Nobel-díJ, amelyet nőnek ítéltek oda — ugyanannak, aki az elsőt Is kapta. A Nobel-dlj átadási ünnepségén Stockholmban részt vesz tizennégy éves leánya, Iréné is, aki 24 évvel később még egyszer megéri ezt az ünnepséget, ekkor mint egyik főszereplő. 1914-ben kitört a világháború. Madame Curie abbahagyja , a kuta­tómunkát és a szenvedők segít­ségére siet. Mozgó röntgenállomá­­sokat ős segélyhelyeket szervez, amelyek a sebesültek ezreinek gyógyulását biztosítják. Saját biz­tonságával mit sem törődve, meg­menti drága kincsét, az egy gramm rádiumot a németek elől. A ritka., elemet a németek közeledtekor ólomládában, menekülőkkel zsúfolt vonaton viszi magával és Bordeaux­­ban helyezi biztonságba. Ifjúkorában forrón kívánta ha­zája felszabadulását. 1918-ban hol-, dogan ünnepli a lengyel köztár­saság megalapítását. A háború után Párizsban felavatják a Rádium Inté­zetet, amelynek egyik osztálya Ma­rié Curie vezetésével a rádioaktl-, vitás kutatásával foglalkozik, a másik osztályon, Claude Regand orvosprofesszor vezetésével, bioló­giai kutatásokat végeznek és a „Curie gyógymődotő fejlesztik to­vább. 1934 tavaszán Madame Curie hlr-Kát tudós nő (Iréné és Marie Carle) — három Nobel-díj kitün­tetettje télén megbetegszik. Állapota roha­mosan romlik és 1934. július 4-én, 67 éves korában elköltözik az élők sorából. A halál oka az orvosi diagnózis szerint vészes vérsze­génység. A vérszegénység tünetei azonban nem a megszokottak. A vérkép eltér a normálistól és a csontvelő működését sem lehet már kimutatni. Az éveken át tartő su­­gárbehatás a vörös vérsejtek szé­tesését Idézte elő és más mara­dandó elváltozásokat Is okozott a hős asszony szervezetében. A rá­dium, amelyet Madame Curie fede­zett fel ős választott ki a szurdok­ércből, megölte létrehozóját. így fejeződött be a zseniális len­gyel asszony, Madame Curie gazdag élete. Munkája azonban tovább él és fejlődik. Az atommagfizika, rá­­dlokémla, sugárkémla, sugárbioló­gia stb. mind azokból a felfedezé­sekből indult ki, amelyek Madame Curie nevéhez fűződnek. Tülgyessy György, mérnök a kémiai tudó Hiányok kandidátusa, műegyetemi docens Párásodás gátló készítmény Hallottak már a motorosok számára előál­lított párásodás gátlő készítményről? A bonyolult közlekedési szituációk gyak­ran magizzasztják a motorosokat. A motorosok „izzadását“ megelőző, de mindenekelőtt a gép­kocsik üvegének és a szemüvegek „Izradósának“ gátlő szereként találtak tel egy készítménf/t. Ez nem más, mint a neratovico-i Spolana nem­zeti vállalat CLARIN néven piacra hozott ter­méke. A pérasfirüsödés okozta „izzcdás“, harmat­képződés azon nam kívánatos és kellemetlen jelenségek közé tartozik, airoly két eltérő hő­mérséklet határán lép tel. A motorosok ezt a jelenséget az év minden szakában, de minde­nekelőtt ősszel és tavasszal észlelik. A bepá­rásodott üveg vagy szemüveg csökkenti a lát­hatóságot, nehezíti e folyamatos és veszélyez­teti a biztonságos vezetést. A motoros tudaté­ban van annak, hogy autója gyors közlekedési eszköz, mellyel időt takaríthat meg és amelyre számíthat. Rendszerint reggel vagy este siet a legjobban, az utolsó pillanatban ül kocsijába, mellyel pótolni akarja az elmulasztott perce­ket. A gépkocsi üvege viszont éppen reggel vagy este „izzad“ a legjobban. A gépkocsi veze­tőjét sürgeti az idő, de fokozódó Idegessége közben az üvegtöréssel is törődnie kell, amely bepiszkítja kezét, vagy kabátja ujját. Az üveg bepárásodása sokszor Csak azután kezdődik, ha az utasok már beültek a kocsi­ba, és az útnak indult. Ezután elkezdődik a zsebkendő-kölcsönzés, vagy a rongykeresés. A rongyok a leggyakrabban zsírosak, haszná­latuk több kárt okoz, mint hasznot. Ilyenkor az ablakok törlése az utazás kellemetlen tar­tozékává válik. A CLARIN megmenti a motoro­sokat mindennemű meglepetéstől és gondtól. A CLARIN törlő előnye nem csupán abban rejlik, hogy mentesíti az üveget a nam kívá­natos nedvességtől, hanem abban is, bogy hosz­­szó idejű hatást biztosit. A CLARIN törlő ha­tékonyságét az az aktív, anyag biztosítja, amely bemértás után kerül a törlőre. Ha a bepárá­sodott ablakot a bemártott törlővel letöröljük, az aktiv anyag a nedvesség következtében le­vélik a törlőről és olyan védő réteget alkot, amely óvja az üveget a további „izzadástól“, páraképződéstől. Ezért célszerű a CLARIN hasz­nálata a párásodás meggátolására személyko­csik, teherkocsik, nyilvános közlekedési eszkö­zök, kirakatok, szemüvegek igénybevétele ese­tén. A gépjármüvek ttvegpárásodásénak CLA­RIN NAL való meggátolása a közlekedés bizton­ságát növeli. A CLARIN használata igen egyszerű. A CLA­RIN átlátszó zacskóban kapható. Ez a csoma­golás labetővá teszi, hogy a készítményt bent az autóban, kéznél tartsuk. A CLARIN-t tiszta üvegre kenjük. A törlőt megmártjuk a zacs­kóban, majd a párás üveget szárazra töröljük. A párás üveg szárazra való törlésekor védő réteg keletkezik, amely megvédi az üveget a további „izzadástól“. A törlőt használat után visszahelyezzük a zacskóba. Fagyos időben nem használjuk. Ha gyakori használat következ­tében túlságosan átnedvesedik a törlő, szaba­don szárítjuk. A CLARIN-t azonban soha nem mossuk, mert ezáltal eltáwoIUanánk a benne lávő aktív anyagot, és megfosztanánk haté­­konyságátóL A CLARIN már kapható a Mototachnában, és a Drogériában. A fent említett üzletekben egyéb autókozmetikai készítmények is kaphatók. (szíj A dűledezó fészertől o két NobeMtíjig

Next

/
Thumbnails
Contents