A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-12 / 46. szám
‘/Iŕéýýen a ústna jähasM T6th Jóxsefné a losonci Járás legaktívabb Qsemadok-tagjai közül való. A csálkényházi helyi szervezetnek évek óta egyik fö erőssége, a Járási vezetőség tagja, de a nőbizottság munkájában Is tevékenyen részt vesz. Csemadokkonferenclákon nemegyszer láthattuk örökkővídám arcát, hallhattuk fölszőlalésát, amelyben faluja kulturális életéről számolt he. Bár figyelme a kultúra minden ágára kiterjed, leginkább alighanem a csákányházi énekkar sorsát viseli a szívén. Nem csoda, hisz a kórusban nemcsak ö, hanem a férje és a leánya Is éneked. A kórus rendszeresen föllép a Járási és körzeti Csemadok-napokon, dal- és táncflnnepölyeken. Csákányházán az énekkaron kívül színjátszó együttes is működik. A falu tánccsoportja négyéves tevékenység után 1985-ben föloszlott ugyan, de ez Idén újjá akarják szervezni. Tóth Józsefné — vagy ahogy járásszerte Ismerik: Tóth Márta — a Csemadok-tagok toborzásából Is alaposan kivette a részét. Amúgy civilben háztartásbeli, s három gyerek anyja. Nagy dar óc. Közepes nagyságú község a losonci és a rimaszombati Járás határán. KiLaticőves magyar iskolája hat ívvel azelőtt kapott új épületet. A tanítók egy része az iskola mailett emelkedő börházban lakik, s talán ez Íz oka annak, hagy a nagydaróci tanítóság az Iskolán kívüli kultúrában is tevékeny: nem kell bejárnia, nem foglalja le szabadidejét a háztáji kert, a gazdálkodás. A községben több tánccsoport működik, meg egy zenekar. A táncosokkal kát tanítónő szokott foglalkozni. Az egyik közülük, Mag Zoltánn é, valamikor az Ifjú Szivek énekkarában kezdte népművészeti pályafutását. Akkor még Pál Katinak hívták. Talán a férje révén szerette meg a táncot — a férje ugyanis egy Ideig a Népesben táncolt. Medvesaljiak mind a kelten: az asszonyka Egyházasbástrél származik, a férfi Hidegkútrúl. Megszoktak már Itt, a losonci járásban, jól érzik magukat. Mag Zoltánnét az idisl konferencián a Csemadak járási vezetöságábe is beválasztották. Igaz, csak a férje megüresedett helyét foglalta el: a Népes egykori táncosa beiratkozott a budapesti Eötvüs Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára — tanári oklevelet akar szerezni. Irodalmi színpaddal kezdődött az egész. Négy éve lehet annak, értekezletre bivték meg a már létező ás az induléfálben lévő, vagy csak épp tervezett irodalmi színpadok vezetőit; Varga Ervinnel akkor találkoztam először. A losonciak színpada az idő tájt tette ez első lépéseket; rendezőjük agyában már kezdett kirajzolódni a koncepció, amely későbbi tevékenységüket megszabta. Az „Énekek éneke", az „örvénylésak Bartók Béla körül" és a többi műsor még megoldásra várt, de a legfontosabb: az ambiciózus fiatal gárda már sorakozott. Aztán a jökai-napokon lőhetett látni a munkakedvvel tele losonci tanítót: hol a színpadával, hol egyedül, hol zsűritagként. A losonciaknak akkor már nevük volt, s ezt főleg újszerű törekvéseiknek köszönhették. Az irodalmi színpad körül Időközben ifjúsági klub jött létre; jellemző, bogy klubjaink túlnyomó többségétől eltérően a losonci mám klasszikust kért fői keresztapának; „Korunk"-nak nevezte el magát, s ebben is van valami a mlndenéronújat-akarásből. A Korunk egy áv leforgása alatt magához rántotta a begeméniát a Csemadok városi szervezetében, s Így Varga Ervin most nemcsak az irodalmi színpad vezatője is klub-elnök, hanem a Csemadok-szervezet elnöke Is. Cjabban szlndarabrendexésre Is vállalkozik. S bár mint rendező korszerű elveket hirdet, mint az irodalmat, a kultúrát értő ás szerető Csemadok-funkcionárius Nógrád nagy hagyományairól sem feledkezik meg: Kármán József, Madách, Mikszáth, Lehár s az élő Szabó Gyula jelentik számára a mércét. Hogy ez idén immár másodszor rendezték meg a nógrádi Madách-napokat, az nem utolsfi sorban Varga Ervinnek küezünhető. — mir —1 Prandl Sándor és Kolbányi Zoltán felvételei Az Idegent, aki Berky Elemérék kis házába belép, Jóleső érzés tölti el: a lakásban a lehető legkorszerűbb berendezés, a tévén, rádión, hűtő- ős mosógépen kívül Ízléses, modern bútor, telefon, csinos előszoba, tlpp-topp konyha, s mindenek fölött nagy-nagy tisztaság. Hanyagságnak, rendetlenségnek nyoma sincs, s még a vidéken oly gyakori glccset Is mintha száműzték volna Berkyék közeléből. A tavaly még passzív íülekkovácsl helyi szervezetnek a legutóbbi évzárón Berky Elemér állt az éléra Az új elnök azonnal rendezte a rendezetlenül hagyott tagllletményeket, új tagokat toborzott a Csemadoknak, s a színjátszóikat szerepkönyvekkel látta el. Berky Elemér azelőtt festőként dolgozott az egyik épltövállalatnál, de megrokkant. Kilenc éve nős; a felesége a losonci seprűgyárban dolgozik. Elemér bátyja, Zoltán, aki egyébként a helybeli EFSZ sofőrje, hattagú zenekart vezet. Elemér a cimbalmosuk, Zoltán felesége veri a dobot. A fiatal elnök szereti a kultúrát, bár nem mindig sikerül zökkenő nőikül valóra váltania elképzeléseit. Elfogultsággal, bizalmatlansággal elég gyakran találja magát szemközt. Pedig a fülekkovácslak Igazán megbecsülhetnék: a járásban ő az egyetlen cigány származású Csemadok-elnök.
