A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-29 / 44. szám

A gyógyító levegő külön recept szerint készül — mondotta Jurlj Dffnyikov, az orvostudományok kandidátusa, a Fizikoterápia! Intézet Igazgatója. — A receptet magától a természettől lessük el oly módon, hogy számos gyógyhelyen: a Kaukázusban, a Krímben, Moszkva környékén tanulmányozzuk az éghajlati viszonyokat. Köztudott például, hogy a fenyvesek illóanyagokjban gazdag levegője gyógyítólag hat többféle szívbetegségre. Sok függ a levegő elektromos telítettségétől és hőfokától. E tényezők megfelelő összehangolása lehetővé teszi a szív-, ér-, tüdő-, és idegbetegségek, valamint allergiás megbetegedések gyógyítását.

Nemcsak betegeknek írunk elő mesterséges légfürdőket. Az aeroteráplal kamrában eltöltött 20—25 perc kedvezően hat az Idegállapotra, és betegségmegelőzésre, edzésre Is alkalmas.

A természet sokféle gyógyhatást gyakorol, és — amint ezt a tudósok napjainkban bebizonyították — a természetes gyógymódot alapul lehet venni kórházi kezelésnél is. Intézetünk fennállásának negyven esztendeje alatt rengeteg gyakorlati javaslatot dolgozott ki. Különböző műszerek készültek nálunk, amelyek az Ibolyántúli sugárzás klinikai alkalmazásét teszik lehetővé. Többféle ásványvizet Is előállítottunk laboratóriumi úton, melyek jobbak az

eredetinél. Jelenleg mór a híres gyógyforrásoktól távol, Krasznojarszkban, Habarovszkban, Norilszkban is vehetnek macesztai, kiszlovodszkl vagy Karlovy Vary-l típusú ásványvízfürdőt azok, akiknek ezt rendelte az orvos.

Nem feledkezünk meg persze a' többi fürdővendégekről sem, akik körülbelül 4500 szanatóriumot, penziót és üdülőt vehetnek igénybe a Szovjetunióban. A gyógyhelyeket tudományos és egészségügyi vonatkozásiban egyaránt Intézetünk Irányítja, mi dolgozzuk ki és tökéletesítjük a gyógyeljérásokat, beleértve az olyan sajátságos gyógymódokat Is, mint a baskíriai és kirglziai fürdőhelyeken alkalmazott kumiszkúra stb.

A tudósok nagy gondot fordítanak expedíciók szervezésére. Evenként indulnak új fürdőhelyek felkutatására. Az utóbbi években új gyógykörzeteket fedeztek fel olyan vidékeken is, amelyek aligha látszottak alkalmasnak fürdőhely építésére. A Sarkkörön túli területre, Csukotkára, a közép-ázsiai sivatagos vidékre gondolok. Kitűnő gyógytelepek létesültek ezeken a helyeken. Talán elegendő, ha megemlítem Taloje fürdőhelyet a Kollma-félszlgeten, az Arhahgelszk megyei iszapgyógyintézeteket, a tűrkméniai szanatóriumot, ahol a forró, száraz, sivatagi éghajlat a vesebetegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

A képen látható üvegkamrékban a strandtól több száz kilométerre is érezhető a tengeri szél gyógyító leheleté. Tiszta hegyi levegőt szívhat az ember az fin. aeroteráplal készülékekben, amelyeket a Központi Fürdő- és Fizikoterápiái Intézet, valamint néhány más gyógytntézmény alkalmaz a győgykúrákon.

jiminll iiisiii tiiilnnk

Ugyan ki nem élt már át olyan kritikus napokat, amikor semmi, de Igazán semmi sem akar sikerülni, s amikor a legegyszerűbb probléma megoldása ts szinte lehetetlennek tűnik „Szédül a fejem, kedvetlen és fáradt vagyok. Négy órája ülök már Itt és nem tudok kigondolni egy épkézláb mondatot. Azaz, írtam talán százat is, de egyik sem ér semmit. Keserves dolog ez" — panaszolta Gustav Flaubert, aki pipafüstbe burkolózva ült a Bovaryné kézirata fölött. Ez az tró, akt többször nyilvánosan ts kijelentette, hogy nem hisz az ihletben, egyik barátjának „remek napsugaras napokról* tr, amikor „csodálatos gyönyörűséget érzek; lázba hoz a gondolat és a mondat ts, amelyikkel kifejezem, s az a tudat, hogy sikerült megtalálnom." A jelenlegi írók jobb helyzetben vannak, mint Flaubert; ugyanis megokolhatják az Ilyen hangulatokai saját agyuk fiziológiájával és a neurónok mozgásának Ingadozásával, mely szubjektív akaratunktól függetlenül megy végbe.

Bizonyos biológiai ritmusok, mint egyes nagyon ts jellemző életjelenségek, már régen ismeretesek.

Az embert szervezet három új, kizárólagosan fiziológiai ritmusának felfedezése azonban a legutóbbt időkig váratott magába; s egyes tudósok azt állítják, hogy ez a felfedezés igen jelentős lehet az egész emberiség számára.

Az élettani ritmusok általánossága és különbözősége sok kutatót késztetett arra, hogy azok jelentőségét és mechanizmusát tökéletesen felmérjék. Egyes ciklusok bizonyára összefüggenek a külső hatásokkal és a környezeti befolyásokkal, mások viszont — valószínűleg — valamiféle titokzatos módon éppen az emberi szervezettel függenek össze (már a tizennyolcadik században megállapították például, hogy bizonyos törvények növekedési ciklusa teljesen szabályos állandó sötétségben és hőmérséklet mellett is). Ennek a ritmusnak a problémáját ma általában „az egyik legtitokzatosabb és legfontosabb problémának tartják a modern biológiában".

A biológusok ma már elismerik, hogy jónéhány ilyen ritmust asztronómiai tényezők befolyásolnak jértve ez alatt a Föld forgását a

tengelye körül, a Nap körüli mozgását, valamint Földünknek a Holdhoz való helyzetét stb.j, de befolyásolhatják még bizonyos geoftzikális tényezők is (például a gravitációs és az elektromágneses térben végbemenő változások) valamint még sok más, olyan tényező, amelyet eddig még egyáltalán nem ismerünk vagy csak részben Ismerünk.

Egyes ilyen ritmusoknak az időtartama is változó. Az elektromos kisülések ciklusa a neuronokbán igen rövid ideig tart. Az alvás és az ébrenlét ciklusa például általában huszonnégy óráig tart. Bizonyos változások olyannyira szabályosan Ismétlődnek, hogy „biológiai óráknak" nevezték el őket; egyes fiziológiai ritmusok mérésével ugyanis egyúttal az időt is pontosan mérhetjük. Az embernél a nap folyamán többféleképpen nyilvánul meg ez a jelenség, például a test hőmérséklete jlegmagasabb 17 óra tájban és legalacsonyabb hajnalt négykor), a vérnyomás, a pulzus és bizonyos hormonális szekréciók esetében. A nap bizonyos óráiban a szervezet válságon megy át: így azután nem csoda, hogy ezek az órák a legkevésbé produktívak az egészséges embereknél és a legveszélyesebbek a betegeknél. Ugyanígy változik a szervezet érzékenysége Is bizonyos orvosságokkal és mérgekkel szemben. Doktor Hilberg például mérget fecskendezett egerekbe. S a befecskendezés időpontjától függően elpusztult az egerek három százaléka vagy pedig az egerek kilencven százaléka, ugyanolyan adagolásnál. Hasonlóképpen reagálnak a növények is.

S a végkövetkeztetések nagyon is fontosak. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a beteg mikor kapja meg a gyógyszert (lehetséges, hogy a régi recepteken éppen az-ért nagyon is pontosan feltüntették az Illető gyógynövény alkalmazásának az időpontját), az sem mindegy, hogy mikor permetezik meg a lábon álló gabonát, a napnak melyik órájában, a kártevő rovarok ellen. Könnyen lehetséges, hogy éppen ezért van annyi ellentmondás a biológiai kutatásban — a látszólag azonos körülmények között végzett kísérleteknél, — mert nem tulajdonítottak kelló fontosságot az említett biológiát ritmusoknak.

A napi ritmusoktól függetlenül léteznek évszaki ritmusok ts. Az élő szervezetek többsége például tavasszal a legérzékenyebb. Az emberek számára Is nagyon veszélyes a tavaszt időszak. Tavasszal hál meg a legtöbb ember.

A nap folyamán 10—11 és 17—19 óra között leg produktívabb, legfrissebb a szervezet. Legkevésbé produktív 13 és 15 óra között. Ezért azután minden keleti népnél pihenésre fordítják ezt az tdöt, amit indokolttá test át ott uralkodó éghajlat Is. Azt azonban nagyon Is kétlem, hogy tekintetbe veszik a szervezet adottságait a munkaidő betervezésénél az üzemekben és az Iskolákban, s ha mégis, akkor csak utolsósorban.

Minket azonban leginkább a cikk elején említett három ritmus érdekel. Az intellektuális ritmus 33, a pszichikai ritmus 28, a testi ritmus pedig 23 napig tart. Ez a szervezet produktivitásának ingadozási időszaka. Minden ciklusban a napok fele szabály szerint sikeresnek, másik fele pedig sikertelennek nevezhető. A produktív Időszakból a kevésbé produktív időszakba való átmenetet kritikus napoknak is nevezhetnénk. A testi és a szellemi produktivitás ilyenkor a legalacsonyabb; ilyenkor a legnehezebb letenni valamilyen vizsgát, megkezdeni valamilyen munkát, megoldani valamilyen muhkafeladodot, valamilyen életproblémát. A sport terén sem érhet el ilyenkor fó eredményt valaki. Ebben az időszakban veszik össze az ember legkönnyebben a főnökével, s ilyenkor ütheti el az autó ts Iamerikai statisztikák szerint a halálos kimenetelű balesetek kilencven százaléka olyankor történik, amikor a gépjárművezető vagy a járókelő ezekben a kritikus napokban vanj; különféle jelekből megállapítható, hogy mikor vannak ezek a kritikus napok.

Meg lehet előre ts állapítani, hogy mikor lesznek valakinek kritikus napját? Egyelőre még nem. A ritmus individuális, váltakozása a szervezet tulajdonságaitól függ. A tulajdonképpeni kutatómunkának csak az elején tartanak a tudósok. Abban azonban egyáltalán nem kételkedünk, hogy valamikor a jövőben az elektromos számológépek minden gyermeknek kiállítják a „ritmus-lapját", melyen pontosan fel lesznek tüntetve a produktív fázisok, a kritikus napok és a nem produktív fázisok ts, méghozzá száz éves életkorukig. Az élet akkor ugyan majd kissé unalmasabb lesz, de az új gondok akkor sem engedik meg az embernek, hogy unatkozással töltse el „unalmas életét".